Lelkesedésből nincs hiány, ha valaki az ezotéria tanulásába veti bele magát. Ma már pár nap alatt válhatunk szupermenekké és az igazság bajnokaivá, különleges sorsra kiválasztottakká, de vannak olyan dolgok, amelyeket nem lehet ilyen könnyen és gyorsan elsajátítani. 

Zarathusztra prófétasága során kéri a Teremtés Bölcs Urát, Ahura Mazdát, hogy a világ teremtési titkairól tanítsa, tárja fel előtte a jövőjét és minden gonoszét is. A próféta tudni szeretné, miként lesz a lelke a „Jóhoz érkezvén, elragadtatott”, s „hogyan szabaduljunk meg a rossztól”.

Gyöngyösi Gergely, a pálos rend generálisa írja egy helyütt: „Ezek az atyák egész életük folyamán azt próbálták megvalósítani, amit odafönn az égben, az angyalok szférájában láttak”.  Kik voltak a pálosok? Milyen spirituális ösvényen jutottak el a beavatottság azon fokáig, amelyen az angyalok szférájába is bebocsátást nyerhettek és onnan megbízatással térhettek vissza?

Sokan kétségbe vonták az druidákról, illetve a tudásukról szóló beszámolókat, s megpróbálták azokat hol kitaláltnak, hol az orphikus és a püthagoreánus tanok plagizálásának beállítani. Ezt a kétkedő megközelítést azonban részint a spirituális tények, részint a valódi reminiszenciák, részint a régészeti leletek rendre megcáfolják.

Ilyen kérdéseket nem csak Zarathusztra tudott feltenni istenének, hanem sok vallásos és talán mondhatjuk, hogy erkölcsösen gondolkodó emberben is ugyanez felvetődik 2012 és a korszakváltás kapcsán. De vajon milyen jóslatot adott erre a perzsa vallás alapítója és az milyen kapcsolatba hozható velünk?