Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

380 millió éves trópusi fák megkövült erdeje látott napvilágot Norvégiában

Brit tudósok ősi megkövült erdőt ástak ki, amelyről úgy vélik, hogy részben az egyik 400 millió évvel ezelőtti drámai földi éghajlatváltozásnak köszönhető. A megkövült erdőre – a helyszínen fennmaradt fatönkjeivel együtt – Svalbardban bukkantak, amely az Északi Jeges-tenger egyik norvég szigetcsoportja.

 

A megkövült erdő rekonstrukciós rajza. A Cadiff Egyetem jóvoltából.

A megkövült erdő rekonstrukciós rajza. A Cadiff Egyetem jóvoltából.

 

Dr. Chris Berry, a Földi és Óceáni Tudományok egyetemi karának dolgozója azonosította be és rajzolta le őket, majd pedig John Marshall professzor, a Southampton Egyetem kutatója, 380 millió évben állapította meg a korukat.

Az erdő az Egyenlítő közelében alakult ki a devonkorban (420-360 millió évvel ezelőtt), amikor planétánk drámai éghajlatváltáson esett át.

 

„Ezek a megkövesedett erdők azt mutatják meg számunkra, hogy milyen volt a klíma 380 millió évvel ezelőtt az Egyenlítőn, amikor az első fák kezdtek megjelenni a Földön.” – közölte Dr. Berry.

 

A Salbardi erdő

A Salbardi erdő

 

A jelenlegi elméletek arról tanúskodnak, hogy a levegő széndioxid-tartalma hirtelen, nagymértékben megugrott, amiről azt feltételezik, hogy java részt ez idézte elő a vegetáció megváltozását az egészen parányi méretűektől az első nagy fákig.

Az erdők a fotoszintézis folyamata során vonják ki a széndioxidot a légkörből – e folyamat során táplálkozik a fa, építi fel szöveteit és hoz létre termőtalajt.

Bár kezdetben a nagy fák megjelenése több napsugárzást kötött meg, a föld hőmérséklete végül ugyancsak drámaian a maihoz hasonló szintre csökkent a légkörben található széndioxid visszaesése folytán.

Az egyenlítői bőséges esőzéseknek és a magas hőmérsékletnek köszönhetően valószínű, hogy az egyenlítői erdők járultak hozzá a leginkább a széndioxid szintsüllyedéséhez.

Svalbard akkoriban az Egyenlítő környékén feküdt még azelőtt, hogy a tektonikai mozgás a 80. fokra sodorta volna észak felé a jelenlegi Északi Jeges-tengeri pozíciójába.

 

A kutatócsoport megállapította, hogy a Svalbardi erdők elsősorban lycopod fákból álltak, amelyek arról ismertek, hogy évmilliókkal később kőszéntelepekké alakultak, amelyek végül olyan szén lelőhelyekké váltak, mint amilyeneket Dél-Wales-ben találunk.

 

Ugyanakkor az is megállapítást nyert, hogy az erdők rendkívül sűrűk voltak, roppant csekély – mindösszesen 20 centiméteres – távolság volt a fák között, amelyek valószínűleg elérték a megközelítően 4 méteres átlagmagasságot.

 

„Széles körben elterjedt nézet szerint a devoni időszakban nagy visszaesés következett be a légkör széndioxid tartalmában, amely a mai 15-szöröse volt.”

 

„A faméretű vegetáció evolúciója volt a legvalószínűbb oka a széndioxid drasztikus visszaesésének, mivel a fák megkötötték a széndioxidot részint a fotoszintézis során, hogy beépítsék azt szöveteikbe, részint pedig a talajképződés folyamatában.”

 

Az új felfedezést a című Geology lapban publikálták.

 

A kihalási eseményekről több is megtudhatsz itt:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kihal%C3%A1si_esem%C3%A9ny

Forrás: http://www.messagetoeagle.com/three-tropical-380-million-year-old-fossil-forests-unearthed-in-arctic-norway/

Fordította és szerkesztette: Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..