Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Igaz történetek – A barátom szelleme nem hibáztat engem

Ez az első alkalom, hogy történetemet megosztom valakivel. Egy jámbor evangélikus vagyok, aki minden héten templomba járt. Nem tudok magyarázatot találni arra, ami velem történt.

 

Tavaly szeptemberben elveszítettem a legjobb barátomat. Egy silóban lelte halálát, mialatt a családom farmján dolgozott. Szeretett a családi farmon dolgozni. Akkor hagyhatta el, amikor csak akarta. Olyan volt számomra, mintha a fivérem lett volna és a szüleim számára olyan volt, mintha a fiúk lett volna. Amikor megboldogult, betegen feküdtem egy kanapén. A temetése után sokat kezdtem inni és teljesen depresszióssá váltam, mivel azt gondoltam, hogy a halála az én hibám volt.

 

Egy hónappal a halálát követően egy napon felöntöttem a garatra, kisétáltam a silóhoz és leültem arra a padra, amely a mi helyünk volt a silók közelében. Amikor a barátom még élt, munka után ott ücsörögtünk. Ahogy ott üldögéltem, a mezőt bámultam. A kutyám mellettem ült. Hirtelen a blökim felpattant és átsétált a pad túlsó oldalára, majd a fejét a kezemre támasztotta és nyüszíteni kezdett. Körbenéztem és szóltam a kutyának, hogy hagyja abba. Hátratekintettem a szántóföld irányába és egy újabb italt kezdtem kortyolgatni.

 

http://graveyards.com/

 

Váratlanul jobbról a barátom hangja ütötte meg a fülemet, amint nyugalomra inti a kutyát. Felpillantottam és láttam, amint a barátom mellettem ül a padon. Azt hittem, hogy látomásom támadt, így csak ültem és meredten néztem rá. Ő felém fordult és a következőt mondta: „Nem a te hibád, ezért hagyd abba az önmarcangolást és fejezd be a féktelen ivászatot.”

 

Egy rövid ideig őt néztem, majd lehorgasztottam a fejem és bocsánatot kértem.

 

„Nincs miért bocsánatot kérned.” – mondta. Visszanéztem rá. Fölém hajolt és megveregette a vállam. Egyet pislantottam, majd olybá tűnt, mintha köddé vált volna. Hátradőltem a padon és felnéztem az égre. Három-négy órát töltöttem így, míg a Nap lenyugodni nem készült. Azután lepillantottam a padra és megláttam a kedvenc kését, amit állandóan magánál hordott. Éppen ott hevert, ahol a szelleme csücsült. Felemeltem a kést, megmarkoltam, majd behoztam a házba és a palack mellé állítottam, amit a legutóbbi születésnapomra kaptam tőle.

 

Azóta mindig elkerültem azt a padot. Azt az egy alkalmat leszámítva, amikor nagyon magamba fordultam. Akkor két sör társaságában sétáltam ki a padhoz. Az egyiket megittam, a másikat felbontottam és a padon hagytam. Azóta nem tértem vissza a padhoz, bár időnként, amikor elnézek a pad felé, meg mernék rá esküdni, hogy ott látom őt ücsörögni. Majd a következő pillanatban eltűnik.

 

forrás: http://paranormal.about.com/

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..