Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A becsapódások folyamatosan érkeznek

Nem csak egy pár középkorú turista tart a Mars felé. A C/2013 A1 (Siding Spring) jelű üstökös is úton van. Ezt január 3-án fedezték fel, majd elvégezve a pályaszámításokat, Phil Plait, a nagyon is jámbor „gonosz csillagász” szerint az üstökös 2014 októberében fog 37 000 km-re elhúzni a felszíntől – nagyjából olyan magasságban, amilyenen a kommunikációs műholdak keringenek a Föld körül, de kozmikus léptékekben mérve rendkívül közel. Egy hivatalos NASA honlap a nagyjából 100 000 kilométeres távolságot tartja a legvalószínűbbnek – ennyire fogja ugyanis az üstökös megközelíteni a Marsot.

forrás: http://4.bp.blogspot.com/

Azonban a legalacsonyabb megközelítő távolság a nulla. Az üstökösök nem mozognak olyan szabályosan az útvonalukon, mint egy golyóscsapágy vagy egy bolygó. Azok a gázok, amelyek a Nap melegítő hatására szabadulnak fel a felszínükön, ide-oda tolják az üstökösöket, és megváltoztatják a röppályájukat. Így, bár az esélyek nagyon is ellene szólnak – olyannyira, hogy senki sem tudja őket megmondani –, az üstökösnek megvan a sansza, hogy ténylegesen a bolygónak ütközik.

 

Ami mindenféleképpen klassz lenne. Kezdetben egyszerűen látványos volna. Az üstökös rendkívüli sebessége esetén – amely olyan gyorsan halad, hogy akár a hidegebbnél is hidegebb Naprendszeren kívülről is érkezhet –, a planéta szempontjából a Nap körül rossz útvonalon haladva, Mr Plait úgy becsüli, hogy milliárdnyi megatonna TNT felrobbanásával egyenértékű lehet a becsapódása. Ugyanakkora nagyságrendű lehet a becsapódása, mint amely 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalásához vezetett. Ha valóban ekkora lesz, és amennyiben az üstökös a Marsnak a Föld felé néző oldalába csapódna (úgy tűnik, talán így lesz, de elképzelhető, hogy a túlsó oldalába fog), akkor a robbanást szabad szemmel is jól láthatnánk, még akár fényes nappal is.

 

Kihangsúlyozandó, hogy a C2013 A1 (Siding Spring) lehet a Földet az lehető legközvetlenebb hatásként érintő dolog, amit csak el tudunk képzelni. A legutóbbi, orosz meteorhullás és a 2012 DA14 aszteroida közeli elhaladása arra emlékeztette az emberiséget, hogy a Föld és minden planéta ki van szolgáltatva a külső beavatkozásoknak. De ez a különös üstökös nem jön a Föld közelébe.

forrás: http://www.nasa.gov/

Viszont ez nem jelenti azt, hogy a tudósok ne lennének odáig érte. Egy olyan mértékű becsapódásnak a megfigyelése, amely több száz kilométeres krátert hagy maga után, óriási tudományos áldás lenne.  A bolygók felszínét formáló geológiai folyamatok közül a becsapódások azok, amelyeket az emberiségnek a legkevésbé volt lehetősége közelről megfigyelni. A Hold, a Mars és a Merkúr felszínei számos becsapódás utóhatásait mutatják, de eddig csak miniatürizált formában figyelhettük meg azokat a folyamatokat, amelyek által kialakultak a krátereik, valamint kifejlődtek azok peremei és központi csúcsai. Amennyiben egy megfelelő méretű üstökös a Mars felszínébe csapódna, akkor a földi és az űrben keringő teleszkópok képesek volnának valós idejű, kiváló részleteket készíteni az éppen megtörténő, hatalmas léptékű kráterképződésről. A Mars körül keringő űrtávcsövek még ettől is jobbakat tudnak majd csinálni, de talán nem sokáig. A bolygó felszínén keletkező és a világűrbe kilökődő törmeléktömeg valószínűleg teljesen kiszámíthatatlanná tenné a keringési pályájukat.

 

A kráterképződés érdekes lehet a geológusok számára. Az utóhatásai valósággal elbűvölnék az asztrobiológusokat. Nagyon sok a befagyott jég a marsi kéregben. Egy elképesztő becsapódás keltette hő megolvaszthatná a nagy részét. És sokan úgy gondolják, hogy lehetnek olyan élő mikrobák mélyen a Mars felszíne alatt, amelyek a meleg és nedves feltételek ilyen, a bolygó jelentős területét érintő szétterjedése miatt, egy rövidke esélyt kaphatnak arra, hogy elszaporodhassanak a bolygó felszínén és annak közelében, még mielőtt a planéta újra megfagyna. Nem magától értetődő, hogy miként is figyelhetők meg az ilyen izgalmas fejlemények, de annyi már bizonyos, hogy a NASA szakértői másokkal egyetemben már dolgoznak az ügyön. De lesz idejük. A becsapódási körzetben a felszín és a felszín alatti részek – ha a becsapódás tényleg megtörténik – még évtizedekig melegek maradnak.

Minden bizonnyal nem lesz becsapódás. De még egy közeli találat is izgalmas és látványos lehet az emberiség marsi küldöttjei számára. A Mars körül jelenleg keringő különféle űrhajók közvetlen közelről láthatnak majd egy új üstököst. Jó esély van a tekintetben, hogy áthaladhatnak az üstökös csóváján, egy olyan viszonylag sűrű (de még inkább vékony) gáz- és porfelhőn, amely a szilárd magot kíséri. Ez némi veszélynek teszi ki azokat, miként arra a figyelemreméltó, bolygótudományokkal foglalkozó blogger, Emily Lakdawalla, rámutat: a csóva belül némileg szemcsés lehet, és egy másodpercenként 55 km-es sebességgel közlekedő kis szemcse nagy károkat okozhat. Valószínűleg elhanyagolható az a kockázat, ami jelenleg a Mars felszínén lévő űrjárművekre, az Opportunity-ra and Curiosity-ra, leselkedne egy közeli elhaladás esetén, viszont talán látványos fényképeket készíthetnének, amelyeket majd továbbíthatnak a Földre. Donald Yeomans a NASA-tól úgy fogalmaz: „hacsak nem fog teljesen elsisteregni az üstökös, akkor a Marsra telepített műszereink révén rendkívüli módon fogjuk látni azt”.

 

És ha az üstökös elég közel fog a bolygó mellett elhaladni, akkor az még egy természetes kísérletet is lehetővé tehet. Az elmúlt évtizedben sok vita folyt annak az eshetőségéről, hogy talán van – a fent említett föld alatti mikrobák által előállított – metán a Marson. A különféle megfigyelések azt igazolták, hogy van bizonyíték a gáz létesítésére, de az elméleti viták komolyan megkérdőjelezték az eredményeket.  A szóban forgó kérdések egyike az, hogy a marsi környezet milyen gyorsan képes oxidálni az olyan szerves vegyületeket, mint amilyen a metán is, amelyek kilökődnek vagy megkötődnek benne. Egy üstökössel való nagyon közeli találkozás mérhetővé teszi a felső atmoszférába juttatott szerves anyag mennyiségét, amelynek a végzetét érdekes lenne nyomon követni.

 

A NASA és az Európai Űrügynökség, amelynek szintén van műholdja a Mars körül, nem számít egy új és érdekes üstökössel való összeütközésre. A legrosszabb esetben, amelyben több mint egy milliárd dollár értékű űrfelszerelés veszhet oda, a tudósok láthatják majd egy hatalmas kráter kialakulását, ezt követően pedig felfedezhetik a Mars felolvadt részletét, ami a valaha elképzelt legjobb esélyeket tartogatja számukra a tekintetben, hogy felfedezhessék az élet nyomait a bolygón, már ha egyáltalán van ott élet.

 

Néhány hónapig nem lesz több részlet elérhető C/2013 A1 (Siding Spring) pályájával kapcsolatban, mivel a Nap folyamatosan elrejti majd a szemünk elől. Amikor újra feltűnik, számos teleszkópot irányítanak rá, és megpróbálják majd meghatározni, hogy pontosan hol fog kikötni.

 

forrás: http://www.economist.com

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..