Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A betegségtudat átka – Figyelj rám jobban!

Egy ismerősömmel történt az eset, ami felhívta a figyelmemet a betegségtudatban szenvedők életének csapdájára. Gyakorlatilag itt arról van szó, hogy annyira hozzászokik a személyiség a testi vagy lelki eredetű betegségéhez, hogy amikor már rég elhagyhatná és kigyógyulhatna belőle, az foggal-körömmel ragaszkodik a kórságához és az azzal együtt járó látszólagos előnyökhöz.

 

 

Az emberek többsége alábecsüli a bölcs tanácsok sorsformáló erejét. Adhatja azokat szülő, nagyszülő, testvér, rokon, a legtöbb esetben az ember a saját kárán tanulja meg az élet játékszabályait. Kizárólag a testtel foglalkozni és elhanyagolni a lélek szükségleteit, óriási hiba, puszta tévedés az egész felfogás, és ez abnormálisan nagy testi-lelki problémák lavináját okozza a társadalomban.

 

El kellene végre fogadnunk, hogy az embereknek éppen olyan fontos és szükséges a lelki béke, a lelki támogatás, a bizalom, a nyugalom, az odafigyelés, az odafordulás, a törődés és az, hogy szeretve legyen, mint a testi táplálék. Egy jó szó, egy egyszerű gesztus vagy éppen egy vicc, már hatalmas csodákra képes. A rohanásra kárhoztatott, fogyasztásra idomított polgár azonban gyakorlatilag egy lelki nyomorékká vált az elmúlt években. Nézzük csak meg a párkapcsolatok minőségét, az életszínvonalunkat, a vallási felekezeti és az egyéb ideológiai harcokat. Ezek közül szinte semelyik nem támogatja a lélek fejlődését, erősödését és tökéletesedését. Éppen ellenkező irányban hatnak ezek a mozgalmak és áramlatok: bezárják a lélek erőit és felemésztik az erőtartalékait, azután meg csodálkozunk, hogy szenvedünk és belebetegszünk a fájdalmainkba.

 

 

Ez történt az egyik ismerősömmel is. Gyakorlatilag nem kapott megfelelő figyelmet a családjától, de még a párjától sem. Ezt a dilemmát azzal oldotta meg, hogy éveken át tartó lelki emésztés után, belebetegedett a lelki kielégületlenségeibe és nyavalyáiba. Innentől egy fordulat vette kezdetét, ugyanis figyelni kezdtek rá a családtagjai, törődni kezdtek vele, igaz, kényszerből és szánalomból. De ez nem érdekelte az illetőt, mert megkapta azt, amit már régóta szeretett volna: ő került a figyelem középpontjába.

Időközben annyira tetszett neki ez a faramuci helyzet, nevezetesen, hogy a betegsége okán mindenki körülötte sürgölődik és sajnálja, hogy a személyisége tudat alatt úgy döntött, hogy továbbra is megtartja ezt az állapotot. Így alakult ki a betegségtudat egyfajta válaszként a mellőzöttség és a szeretetlenség kiküszöbölésére. Mondhatjuk, hogy ez az ember kizsarolta a sorstól, amit akar. Mi következik ebből?

 

Mindenképpen jó volna végiggondolnunk, hogy a testi-lelki-társadalmi kölcsönhatásokat is vizsgálni kell az emberi betegség keletkezésében, lefolyásában és kezelésében. A hibás gondolkodás negatív lelki hullámokat gerjeszt, a negatív lelki hullámok betegségek formájában öltenek fizikai szintet. Hiszen, ha a test súlyos betegségben szenved, az kihat a lélekre is, de fordítva is igaz. A pszichoszomatikus beteg igen hamar egy saját maga által gyártott önrontó körbe kerülhet, mivel figyelmét minduntalan testi történéseire irányítja, melyek jelentős szenvedést okoznak neki, ezeket kórosnak minősíti, ezáltal a tünetek az élmény szintjén felerősödnek. Így meghatározója lesz a tünet a beteg mindennapjainak, mely fokozott betegszerephez és ennek megfelelő viselkedéshez vezet. A személyiség patologikus tüneteket produkál, eltorzul és degenerálódik. A pszichoszomatikus zavarokban is csak úgy, mint a krónikus betegségek esetén, a beteget az általa megélt testi szenvedés készteti panaszra, emiatt keres segítséget. Az állatvilágban, de még a primitív emberi társadalmakban is, az életben maradás feltétele, hogy az egyén azonnal felismerje a veszélyt és eldöntse küzd, vagy menekül. A magam részéről a küzdés mellett szavazok, természetesen segítséget mindig lehet kérni. A menekülés, az érzelmi zsarolás és az önsajnálat nem megoldás, csak menekülő útvonal és egy ördögi kör, melyből az évek múlásával egyre nehezebb kiszállni.

 

Figyeljünk oda jobban a szeretteinkre, mert nem véletlenül kaptuk őket sorstársainkul!

 

Boldog napot!

 

Száraz György  

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..