Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A birodalmi (angolszász) mértékegységek és a piramisok

Birodalmi mértékegységek – két olyan szó, amely garantáltan horrorisztikus borzongást kelt az összes diákban. Senki sem érti teljes egészében ezt a rendszert és nehéz elhinni, hogy valaki egyszer egy ennyire ügyetlen mértékegységrendszert szeretett volna megalkotni – de hát, akkor hogyan maradhatott fenn ez ilyen sokáig?

 

Ez tulajdonképpen egy komoly kérdés – hol és miért dolgoztak ki egy ilyen különös és komplex mértékegységrendszer? Tudja ezt igazából valaki? Brit szempontból nézve ez a rendszer teljesen magától értetődőnek tűnik: 14 font megfelel 1 stone-nak és 12 penny egyenlő 1 fontsterlinggel, ez a brit kultúrába való beavatás része, s nem különösebb annál, mint tejet hozatni a lépcsőre. Azonban a világ fennmaradó része számára különös módon hat, hogy 1760 yard 1 mérföld, illetve 5,5 yard 1 rod, és ezek nem légből kapott számok.

De józan ésszel vajon kidolgoz ki egy olyan mértékegységrendszert, amely törtrészeket használ? Valójában a brit rendszerben használt páratlan számos mértékegységek eme eltérése éveken keresztül kiváló személyeknek okozott fejtörést. Nem kisebb szaktekintélyek, mint R. Connor professzor, aki több mint ötven éven keresztül foglalkozott a súlymértékrendszerrel a következőt mondja az angolszász mértékrendszerről:

 

„Ha ismét szemügyre vesszük a hosszmérték táblázatot, egyetérthetünk abban, hogy a hüvelyk és a láb aránya, valamint a láb és yard aránya ésszerűtlen, nem beszélve a rod-ok és a furlong (angol mérföld) arányairól, ugyanakkor az 5,5 yard = 1 rod bevezetése nem megfelelő. Vajon milyen józan ésszel megáldott ember alakította ki a törtrészeket használó táblázatot? … magától értetődőnek vehetjük, hogy a táblázatot nem újonnan hozták létre, hanem kettő vagy még több rendszer összeolvasztásából született meg azért, hogy megfeleljen a korok követelményeinek.”

 

Ez egy angol mérföldet jelző tábla az Epson Downs versenypályán. Azt jelenti, hogy 200 méter van még hátra, mivel 1 furlong (angol mérföld) majdnem pontosan 200 méter.

 

Ez nagyon is logikus: Míg a láb és a yard egy mértékrendszer része, addig a furlong és a rod egy másiké; és ez az a pont, ahol találkozik egymással a kellemetlen 5,5 yard = 1 rod. De ez nem pontosan magyaráz meg minden egyéb különös arányt a rendszerben, így például azt sem, hogy 8 furlong miért 1 mérföld, és 320 rod miért szintén 1 mérföld és 1700 yard miért ugyancsak 1 mérföld. Úgy tűnik, hogy bizarr számokat és arányokat választottak ki ennek a mértékrendszernek a létrehozására. Lennie kell egy egyszerűbb és átfogóbb megoldásnak is erre a problémára, mint e két mértékrendszer fúziója.

 

Létezhet egy alapvetőbb, mindenre kiterjedő logika a Birodalmi mértékrendszer számára, amit annak bizonyos alapvetőbb arányossága támaszt alá még az olyan meglehetősen furcsa hangzású 5,5 yard az 1 rod-nak is sikerül az egész rendszerben jól működnie. A Birodalmi rendszer felosztásai a következő yardban és rod-ban kifejezve, ugyanakkor mind a két táblázat kerek és páros számokat tartalmaz. El kell ismerni, hogy a rendszer nem várt szimmetriával rendelkezik:

 

1760 yards  (1mile) osztva 5.5   = 320 rods,          

220 yards  (1 furlong) osztva 5.5   =40 rods, 

22 yards  (1 chain) osztva 5.5   =4 rods,  

1 acre   = 22 x 220 yds ami 4 x   40 rods.

 

Az 5,5 yard = 1 rod rendszerben való felosztás könnyedségét már felismerték ezen a szakterületen. Connor professzor így folytatja:

 

„A hosszmérték táblázat sarkalatos pontja a rod. Ez nem csupán a furlong nevű hosszmértéket alkotja, hanem létrehozza az angol holdat is …”

 

De ez ellentmondásban áll a korábbi állítással, miszerint a rod egysége nem lehet egyszerre két különböző rendszer összeolvasztásából születő sarkalatos egység is, ugyanakkor véletlenszerűen kapott egység is. Úgy tűnhet, hogy a szakértők nem jutottak igazi végeredményre ama tény tekintetében, miszerint a yard egy kellemes, kényelmes otthoni hosszmérték, ugyanakkor pedig a mértékegységek összevisszaságának is az alapja. Ez engem sokáig nagyon nyugtalanított, ezért elhatároztam, hogy találok rá egy jobb megoldást.

 

Végül az ősi szövegek hosszas és türelmes tanulmányozása után úgy tűnik, hogy létezik egy alternatív és roppant vonzó megoldás erre az ősrégi rejtélyre. Ez egy viszonylag egyszerű megoldás, amely az Occam borotvájaként elhíresült elv szerint működik, ami mindig a jó elmélet tesztje.

 

A Pi egységek

 

A megoldás nem más, mint hogy az egész mértékegységtáblázat a Pi matematikai állandón alapszik. A Pi-nek a birodalmi mértékrendszer alapegységeként való alkalmazása határozza meg annak sajátos jellegét, ugyanakkor ez hozza létre az ügyetlen 5,5 yard = 1 rod hosszmértéket is. A Pi nem egy kellemes, kerek tízes számrendszerbeli szám, következésképpen nem alkalmas arra, hogy könnyedén részekre oszthassuk. A Pi a természet rögzített állandója, ezért nem tudunk vele sok mindent kezdeni: a Pi értékét nem változtathatjuk meg, tehát meg kell kerülnünk. Ennél fogva, ha egy tervező azt szeretné, hogy egy épület, vagy egy mértékrendszer, tartalmazza a Pi értékét, akkor a nyilvánvaló megoldás az lehet, hogy a Pi olyan törtes közelítését választja, amely egyszerű, szabályos egységekkel osztható. Erről a 22:7 áltört jut eszembe, mint nyilvánvaló megoldás, mivel ez a pontos Pi számnak egy nagyon egyszerű közelítő értéke és rendelkezik egy páros számú számlálóval, ami a 22.

 

Teljes mértékben lehetséges, hogy a mirodalmi mértékegységrendszert a 22:7 Pi-arány felhasználásával tervezték meg. Az arányban szereplő számláló, azaz a 22-es szám, alapvető kiindulóponzja a mértékrendszert megtervezésének – tehát ez lett az alapegység. Ily módon azt látjuk, hogy 22 yard van 1 chain-ben (angol hosszmérték). Ha ezt a számot megszorozzuk tízzel, akkor megkapjuk a 220 yardos furlongot. Végül pedig, ha visszafelé megyünk a skálán, amennyiben a 22-es számot elosztjuk néggyel, akkor eljutunk a sokkal különösebbnek tűnő, 5,5 egységet tartalmazó rod hosszúsághoz.

 

Úgy tűnhet, hogy ez egy nagyon egyszerű megoldás a birodalmi mértékrendszer valamennyi sajátosságára, továbbá az 5,5 yardos rod egyszerűen a Pi kiinduló pontunk szükségszerű mellékterméke. Azért, hogy páros egységekben kifejezhető Pi alapú mértékegységeket kapjunk, arra van szükség, hogy a mértékegység rendszerben az 5,5-et valamilyen módon megsokszorozzuk. Következésképpen a brit mértékrendszert nem éppen légből kapott, hanem a Pi-n alapszik, s ha ez így van, akkor ennek következményei sokrétűek és meglehetősen érdekesek, mert ez azt jelzi, hogy a Pi tört közelítései már régóta ismertek voltak. Ha pedig ez így van, akkor a lényeges kérdés a következő: Vajon mióta ismert a Pi tört? Mennyi idős a birodalmi mértékrendszer? Némi további nyomozás talán megoldhatja a rejtélyt.

 

A Pi mérföld

 

Miután rábukkantam a birodalmi mértékrendszer alegységeinek a szimmetriájára, ideje megvizsgálni a mérföld hosszúságát. Amikor ezt a Pi-n alapuló csodálatosan új mértékegységrendszert kidolgozták, vajon miért akarták, hogy ez egy ennyire ügyetlen végső állomás legyen, s miért dolgozták ki ezt a speciális 1760 yardos mérföldhosszúságot? Honnan származik ez a különös hosszúság?

Nos, ahogyan az elvárható, ez a Pi-n alapuló egységek használatának egy másik folyománya, az 5,5 egységből álló rod használatának az eredménye, ami egy ennyire központi eleme ennek a rendszernek. A 22 yardos chain-t megszorozhatjuk tízzel, hogy a 220 yardos furlonghoz jussunk és akkor újabb nyolccal, hogy a 1760 yardos mérföldet kapjuk. Ebből következik, hogy a rendszer (amely teljes egészében a 22-es számon alapszik.) bármelyik másik alegysége szerencsésen felosztható a mérföld hosszára, beleértve az 5,5 yardos rod-ot is.

 

Így azt az eredményt kapjuk, hogy 320 rod az 80 chain, illetve 8 furlong az 1 mérföld – egy olyan egyszerű részarányosság, amely az egész mértékrendszeren keresztül működik. Tehát a birodalmi mértékrendszer nem két mértékrendszer ügyetlen fúziójának az eredménye, miként azt Connor professzor állítja. Ezt éppen a leglogikusabb oknál fogva határozták meg a mérföld hosszúságát a brit birodalmi mértékegységek között. Valaki a távoli homályos múltban tudott a Pi (22:7) tört értékéről és úgy döntött, hogy ezt beépíti egy új mértékrendszerbe, egy olyanba, amely évezredeken keresztül fennmaradt egészen a jelenkorig. De a kérdés továbbra is fenn áll a hogyanra és a miértre vonatkozólag. Akkor hát milyen idős a birodalmi mértékrendszer?

 

Ami ezután következik, az egy kissé ezoterikusnak tűnhet néhány tudós számára, azonban az ott található műemlékek bárki számára megtekinthetőek és lemérhetőek. Az ember talán nem ért egyet a végső magyarázatokkal, melyek Thot, az Univerzum építésze című könyvben találhatók, mindazonáltal a tények tények maradnak és létezik egy kielégítő, frappáns megoldás a megfejtéshez. Miért lennénk óvatosak? Nos, tegyük fel, hogy a birodalmi mértékegységrendszert egy olyan nép hozta létre, amely a gízai nagy piramisokat építette.

 

 

Most úgy tűnhet, hogy egy merész állítást tettünk, de erre jó okaink vannak. Először is, éppen úgy, ahogyan a brit birodalmi mértékegységeknél láttuk, a Nagy Piramis méretei is a Pi matematikai állandón alapulnak. Amennyiben a Nagy Piramis magassága 7 egység, akkor annak kerülete ugyanabban az egységben számítva 44-re adódik (44:7). És ez éppen a duplája a 22:7 aránynak, amely arány Pi-vel egyenértékű törtre használunk. Annak oka, amiért a piramisnál a Pi arány dupláját használjuk nem más, mint hogy a kör kerületére alkalmazott formula 2 x π x r. Ha a kettes számost kivonjuk ebből a képletből, akkor a 44:2 piramis arányból 7:22 Pi arány lesz. Így számszerűsítve a Nagy Piramis magassága a kör sugarát reprezentálja, míg annak kerülete a kerületet ábrázolja.

 

 

Úgy tűnik, hogy a Nagy Piramis és a birodalmi mértékegységek egyazon matematikai alapon működnek, vagyis a Pi-n. De hol kapcsolódik ehhez a birodalmi mértékegység-rendszer? Nos, nyilvánvaló, hogy a piramis valójában az alapjainál nem 44 egység, ám ha azt mondjuk, hogy 921,36 méter, vagy 3022 birodalmi láb az alapjainál, mint azt bizonyos akadémiai tankönyvek írják, akkor az eredmény teljesen semmitmondó. Evidens, hogy az egyiptomiak könyökben mértek, nem pedig lábban, vagy méterben, tehát nekünk a könyököt kellene elővennünk, ha a piramisok méreteire lennénk kíváncsiak.

 

A zsidók és más nemzetek szent könyök mértékeiről szóló disszertáció című kis könyvecskéjében a XVII. században Sir Isaac Newton levezette azt a pontos mértékegységet, amit az egyiptomiak használtak. Levezette a hosszmértéket, miközben megjegyezte, hogy a Nagy Piramisban található Királykamrát 10×20 könyöknyi méret alapján építették meg, ebből fakadóan az eredményül kapott könyök 52,35 cm hosszúságú (20,6 hüvelyk). Amennyiben ezt az eredeti könyököt használnánk ahhoz, hogy a Nagy Piramis kerületét lemérjük, akkor megrökönyödve fedeznénk fel, hogy annak kerülete 1760 királyi (Thot-féle) könyök hosszúságú – ez pedig pontosan ugyanazon egységeknek a száma, amelyek az 1760 yardos birodalmi mértékben megtalálhatók. Így mind az egyiptomi mérföld, mind a birodalmi mérföld 1760 egység hosszú. A könyök és a yard abszolút hosszúsága természetesen különböző, de a számbeli részarányosság ugyanaz marad az egész Nagy Piramisban.

 

Lehet, hogy sok tudós azt állítja, hogy ez a mértékismereti egyenértékűség pusztán véletlen és azt is állíthatják, hogy a birodalmi mértékrendszer egyszerűen egy 22-es számon alapuló számrendszer és semmi köze nincs a Pi-hez. Ezzel ellenkeznék. Először is azért, mert már régóta híresztelték a mitológiában, hogy a Nagy Piramis méretei valami módon különlegesek. Sir Isaac Newton ezért is írt elsősorban pamfletet, melyben a Gízában található Nagy Piramis és sok egyéb ókori műemlék méretei fölött mereng. Szégyen, hogy a piramis alapzatát a XVIII. században kőtörmelék fedte, ami azt eredményezte, hogy Newton alaphosszúságra vonatkozó mérései jelentősen elmaradtak a valódi értéktől, máskülönben Newton már évszázadokkal korábban bizonyára felfedezte volna ugyanazt az egybeesést.

 

Másrészt, tény, hogy a Nagy Piramisnak nem csupán 1760 könyöknyi a kerülete, hanem egyúttal 280 könyök magas is. Ekképpen ez a rendkívüli épület, amelyet a korai bronzkorban terveztek és emeltek egyesek szerint, a 2 x π x r képletnek a megalitikus megjelenési formája. Tehát a Nagy Piramis tervezéséhez választott méretek a Pi tört közelítésének a 40-szeresei:

 

22 x 40   =  880 könyök (1/2 alaphossz)                                     

7 x 40 =  280 könyök (magasság)                                  

arány =  880 : 280

 

A Nagy Piramis alapja a körre alkalmazott formula szerinti kétszeresével megszorozva adja a valódi alapmagassága. (2×880=1760)

 

 

Ez az oka annak, hogy a 40-es szám oly sok bibliai történetben jelenik meg. Az Ószövetség királyainak és bíráinak mindig egy 40 éves uralkodási idejük vagy élettartamuk volt, miközben a pusztában való vándorlásról is úgy tartják, hogy 40 évig, vagy napig tartott. Ezek az időintervallumok természetesen nem valósak, hanem pusztán egy beavatási jel. Az „akinek van füle, hallja meg” emberek számára a 40-es szám azt bizonyítja, hogy a szóban forgó illető beavatást nyert a gízai piramisok rejtélyébe és matematikájába.

 

De vajon mindez valamilyen módon bizonyítja-e, hogy a birodalmi mértékegységek tulajdonképpen a Nagy Piramis méretein alapulnak-e?

Nos, a K2, az istenek keresése című könyvben még tovább bizonyítom (mármint a cikk szerzője), hogy a birodalmi mértékegységek javarésze a Nagy Piramis tervezésének kulcselemei, kiváltképp, a különös 5,5-es rod hosszúság. Valószínűtlennek tűnhet, hogy minden arány, egység és hossz, amit a Nagy Piramis tartalmaz, éppen ugyanaz legyen, mint amit a birodalmi mértékegység rendszer magáénak tudhat, tehát erősen gyanítom, hogy a birodalmi mértékegységek egyiptomi eredetűek. (Tehát az arányok eredetiek, s nem pedig az abszolút hosszak, amelyeket a rómaiak és az angol parlament különféle határozatai változtattak meg.)

 

Ily módon úgy tűnik, hogy a Nagy Piramis nem csupán e műemlékek szerkezetébe vésett matematikai és metrológiai állandó, hanem az angolszász emberek kultúrájában is megtalálható. Ezeket a hagyományokat évezredeken keresztül népszerűsítették különösen azok a szabadkőműves intézmények, amelyeknél a mérések és a mértékrendszer alapvető összetevőnek számított a testvériségen belül. Ezért van tehát ekkora ellenállás a tízes mértékrendszerrel szemben Amerikában. Valójában ez az ellenállás olyan hatalmas volt, hogy annak a mértékrendszernek a lényegét használták fel az űrprogramban is, ami alapján a Nagy Piramist megépítették, vagyis eszerint készítették el az űrrepülőgép tervét.

 

Forrás: http://www.ancient-origins.net/

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..