Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A budapesti „Boszorkány-hegy” titkai

Emlékszem, amikor 2016. szeptemberében a szegedi Boszorkányszigetre invitáltuk a misztikus energiákból töltődni vágyókat. Most eszembe jutott, hogy egy másik, hasonló mágikus helyre is felhívom a figyelmet, hátha valaki jártában-keltében kedvet kap egy kis kalandhoz, no meg energiához.

 

 

Budapest egyik legimpozánsabb helyéről van szó, ahol magam is sokat megfordulok, mivel egy valóban gyönyörű panoráma nyílik a fővárosra. Ezenfelül a Gellért-hegy számos ősi titkot rejt, amit igazán csak az érzékfeletti világok és természetfeletti erők iránt érdeklődők tudnak kellőképpen értékelni és felhasználni.

 

Kezdjük azzal, hogy egy ősi szent helyről van szó, ahol már évezredekkel ezelőtt szent rituálékat folytattak. Erre engednek következtetni az őskori szentélymaradványok, melyek minden jel szerint a termékenységkultusszal, a Természetanya, a Nagy Anyaistennő tiszteletével állhatott összefüggésben.

 

 

A másik érdekesség a Gellért-heggyel kapcsolatban, hogy több száz éven át a kelták kitüntetett kultuszhelye volt. A kelta nép szellemi mentorait és vezetőit nem kell külön bemutatnom a boldognapot.hu hűséges olvasóinak, elég, ha annyit említek, hogy ők a druidák. Tehát a kelta főpapok valamiért éppen a mai Gellért-hegyet választották beavató ceremóniáik színhelyéül.

Itt álljunk meg egy pillanatra!

 

Az ír mitológiában Danu vagy Dana a Tuatha Dé Danann nép anyaistennője. Ezt a kifejezést magyarul úgy lehetne lefordítani, hogy Danu istennő népe. A szó eredete lehet kelta, illetve szkíta is. Nyilván az egyik nyelvből érthető okok miatt kölcsönözhette a másik. Ebből a tőből származik a Duna folyónevünk, amit ma is használunk. Vagyis a Duna név egyrészt hűen mutatja az istennőkultusz elterjedését és művelését a kelták-szkíták lakta Kárpát-medencében, másrészt a helybéli kelta hagyatékra is utal.

 

A druidák olyan beavatottak voltak, akik természetfeletti képességekkel bírtak, lévén, a mágia magas szintű művelői voltak. Aki részt vett már nyári táborunkban, az találkozhatott is több, a druidáktól származó spirituális tanítással és módszerrel.

 

Egy szó, mint száz, Danu istennő papjai és papnői a Gellért-hegyen gyűlhettek össze rendszeresen, hogy különféle varázslataikat elvégezhessék. Később a hunok, illetve a magyarok is éltették az istennőkultuszt, hiszen ősvallásunkban az istenatya mellett az istenanya – Boldogasszony – is egyenrangú helyet és „trónust” kapott. Ismerjük el, hogy kívülről nézve, keresztény szemmel ez boszorkányságnak számított: fehér ruhába öltözött férfiak és nők természetvarázslatot végeznek napfordulók, napéjegyenlőségek, teliholdas éjszakák alkalmával az egyéb szakrális ünnepnapokról nem is szólva.

 

Hogy mennyire élt a magyar néplélekben az istenanya kultusza, azt a később szentté avatott Gellért munkássága és vértanúsága is bizonyítja, aki a Boldogasszony-tiszteletünkre mintegy ráültette a Szűz Mária tiszteltet, illetve akit állítólag a pogányok, ti. a Vata-féle lázadás résztvevői, a Pesti-hegyről a Dunába taszítottak, mivel elegük lett a püspök térítő törekvéseiből. Ma szobor őrzi emlékét a Gellért-hegy oldalában. A történet egyébként nem bizonyított, sőt más verzióban is él. Eszerint a püspök hittérítő kivégzését Orseolo Péter főnemesi ellenfelei eszközölték, mert árulónak tartották. Ez esetben viszont nem a vallása, hanem az itáliai (velencei volt) nemzetisége miatt végezték ki 1046-ban.

Régebben Pesti-hegynek és Kelen-hegynek hívták a mai Gellért-hegyet. A szemközti Pest erről kapta a nevét. A “pest” szavunk egyébként szláv eredetű és kemencét jelent. Legalábbis eddig így tudtunk, nemrégiben azonban Dr. Obrusánszky Borbála történész az ujguroktól megtudta, hogy a “puszta” jelentéssel bír.

 

A rossz nyelvek szerint, melyek a 11. századtól támadják és negligálják az ősi magyar mágikus-vallási hagyományokat, a Gellért-hegy sokáig a boszorkányok találkozóhelye volt. Még a 17-18. században is boszorkányperek szóltak arról, hogy női és férfi boszorkányok évente többször összejöveteleket rendeznek ezen a szent helyen, ahol a legördöngösebb dolgokat műveik. Például, repülnek, mulatoznak, lakomáznak és mindenféle sötét mágikus praktikákat művelnek. Innen terjedt el az a pejoratív kifejezés, amit „szentgellértre való járásnak” vagy simán csak „gellértezésnek” hívtak.

 

 

1989-ben kapta vissza a pálos rend azt a kegyhelyet: a Magyarok Nagyboldogasszonya sziklatemplomot, vagy Barlangkápolnát, amely talán a legközelebb áll a szent hegy eredeti rendeltetéséhez. Itt őrzik az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend egyik legértékesebb ereklyéjét, Remete Szent Pál lábszárcsontját.

 

Spirituális szempontból pedig valóban jelentős szent helynek mondható, ahol érdemes időről időre megfordulni, mert magas minőségű energiái közelebb hozhatják őseink emlékét a tudatunkhoz. Mi is rendszeresen tervezünk oda egy kis töltődést…

 

Írta és szerkesztette: Száraz György

 

Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!

 

Részt vehetsz programjainkon:

 

 

Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!

Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..