Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A CSEND VARÁZSA

A megvilágosodottak szerint a csend nem csupán egy hangtani jelenség, hanem egyszersmind a természet hangja is. Egészen más színben tűnik fel a csend a misztikusnak és az alkimistának, mint a tudományokban jártas szakember számára. Az ezoterikus tanítások szerint a csend valóban egy kapu, ami képes megnyitni az ember előtt az egymásba ágyazott univerzumok zárait.

 

TERMÉSZETI NÉPEK

 

A modern városlakó polgár arroganciájánál fogva hajlamos lenézni a különféle természeti népeket és megmosolyogja, ha valamelyik ismeretterjesztő tévécsatornán tábortűz mellett táncoló indián sámánokat vagy kerengő derviseket lát. Csodabogarak – gondolja. De az is előfordulhat, hogy az ő szemükben mi tűnünk naivaknak és primitíveknek, mivel elveszítettük kapcsolatunkat az eredetünkkel, a valódi gyökereinkkel. Attól, hogy valaki nem ismeri a mobiltelefont, nem tudja, mi az Internet, nem él fogyasztói társadalomban, egyszer sem járt diszkóban, még nem feltétlenül fejletlenebb nálunk.

Az ősi kultúrák javarésze spirituális világképet vallott. Életfelfogásuk attól volt spirituális (szellemi), hogy életüket minduntalan áthatotta a láthatatlan világ, a szellemvilág. A természeti népek mindenkoron szoros és folyamatos kapcsolatban álltak a másképpen megnyilvánult léttel, annak lakóival és beavatottjaik behatóan ismerték eme világok szabályait. Számukra a mítosz nem kitalált történet volt, hanem élő, eleven valóság. Mára ez mit sem változott. A természeti népeknél még él a szakrális vezető tekintélye és ha ő kijelent valamit, akkor az minden esetben vitán felül áll, s ő személyében feddhetetlen. A varázslók hatalma pedig a nép jólétének és boldogulásának záloga, voltaképpen a nép sorsa.

 

A HANGOK ÉS A CSEND

 

A csend nem egyszerűen zajmentes állapotot takar, amikor is hermetikusan elnémítjuk a környezetünk felénk morajló hanghullámait. A csend ettől sokkalta több mindent rejt. Amit az ember a fülével nem hall, mert nem képes tudatosan érzékelni, hiszen kívül esik az észlelési körén, valójában már csendnek számítja. Ahogyan a fénynek is megvan a maga spektruma vöröstől az ibolyáig, úgy a hangoknak is megvan a maguk, emberi fül számára hallható skálájuk. De spirituális szempontból a csend még ennél is több.

A csend nota bene nem egyszerűen hangtani jelenség, hanem a természet hangja és az ember legbelső szükséglete egyben. Vegyük észre, hogy életünkben, magunk körül minden folyamatosan vibrál, áramlik és hullámzik a térben. Az egész társadalomban zajlik az élet. Az éter elektromágneses hullámoktól terhes. Ezen felül mi egy élő, lüktető, multiverzumban létező teremtmények vagyunk.

Jóllehet a kozmosz törekszik az egyensúlyra, mindazonáltal egymás ellen ható, ellentétes irányú erőkből tevődik össze. Az erők és az energiák vonzása, taszítása, végső soron „harca” határozza meg a világfolyamatokat. Hogy ebből mi mennyit veszünk észre, mennyit fogunk fel érzékszerveinkkel, az más kérdés. Gyakorlatilag 0,000000001 %-át sem. De a csend és hangok világa még ennél is messzebbre megy, mivel az energiák mindent áthatnak, vagyis mindenhol jelen vannak. Márpedig ahol energia van, ott információ is akad. Ahol információ van, ott szükségszerűen hangnak (rezgésnek) is lennie kell. Ebből kifolyólag a hangok mérhetők, megismerhetők, értelmezhetők és sokféleképpen felhasználhatók. A Földnek, sőt az összes bolygónak megvan a maguk sajátos, csak rá jellemző hangjuk. De tovább megyek, minden élőlénynek van speciális elektromágneses vibrációja: aurája. Ebből a szemszögből nézvést, joggal kérdezhetjük: hol van akkor ebben az egész kuszaságban  a csendnek nevezett jelenség?

 

A CSENDBEN LÉT EGY KAPU A BELSŐ VILÁGODBA

 

A helyzet úgy áll, hogy hiába nevezem én csendnek azt, amit nem hallok a füleimmel vagy nem érzékelek valami módon, az attól még nem lesz a szó szoros értelmében vett csend. Értsük meg helyesen a lényeget: az emberi füllel nem hallható rezgéstartományok is tele vannak élettel, vibráló frekvenciákkal, ha úgy tetszik, zajjal, amiket nyugodtan hívjunk információknak.

Minden élőlény, s valamennyi teremtmény az univerzumban a tudatossági foka szerint rangsorolható. Ha ezt megfigyeljük, akkor természetesen hatalmas különbségekre bukkanhatunk. Hiszen egy szék tudatossága messze elmarad egy bivaly tudatszintjétől, miként a csótány is csak viccesen említhető egy lapon az emberrel. Ez a mérhetetlen analógia igaz azonban az embert meghaladó világok teremtményeire is. Az embert egy elementál, vagy egy angyal tudatszintjéhez mérni nem lenne ildomos. Tehát az intelligencia sok mindent meghatároz. Egy biztos: mindenki egyedi módon szemléli és értelmezi a világot, mindenkinek megvannak a maga külön bejáratú igazságai.

 

A csend – a gondolatok közti parányi szünet – azért az ember belső szükséglete, mert általa létezésének valódi alapjaihoz találhat vissza. Az elcsendesedés metódusa voltaképpen egy belső ösvény, egy befelé vezető út. Éppen ezért tette minden egyes spirituális kultúra alapvető tanulnivalójává ezt a módszert. A csend ténylegesen egy kapu, ami ellentétben az elvárásainkkal és az összehasonlító attitűdünkkel, nem kifelé, hanem befelé nyílik. Aki ezt igazán átérzi, az előtt feltárul a világ minden titka. Amikor mi elcsitítjuk a fejünkben morajló zajokat azzal, hogy nem figyelünk a kavargó gondolatokra és érzésekre, hanem csak létezünk, tulajdonképpen elkezdjük megtapasztalni a csendet.

 

ÚJ VILÁG KÜSZÖBÉN

 

Az emberek javarésze fél a valódi csendtől, mert igazából nem tudja, mi vár ott rá. Szorongó, aggódó és gondterhelt életvitelünk sajnálatos módon meggátol bennünket a csend elérésében. Elménk folyamatosan dolgozik, leköt és „szórakoztat” bennünket. Ezek túlnyomórészt hangok és képek formájában vetülnek a tudatunkba: álmok, fantáziaképek, tervek, vágyak, érzések, gondolatok cikáznak tudatunk felszínes részein, mint valami elektromos kisülések. Ezek egy bizonyos pontig hasznos dolgokként értékelhetők, ám van az a határ, ami után már nem nyújt újabb felismeréseket, illetve nem vezet el sehová. Szerencsére az ember nem azonos saját gondolati, érzelmi és egyéb teremtményeinek összességével! Az ember egy holisztikus lény, aki képes módosult tudatállapotok elérésére.

 

Amikor valóban megváltozik a tudatunk rezgése, tehát módosul, akkor olyan összekapcsolódások jönnek létre a benső valóságszintjeink között, melyek egy eddig ismeretlen világ kapuit tárják ki előttünk. Ide testünkkel nem, csakis a tudatunkkal léphetünk be. Ez egyfajta belső utazás. Ilyenkor nem hallucinálunk, hanem benső mozzanatok sorozatát éljük át, melyek eredményeképpen arra is ráhangolódhat tudatunk rezgése, ami eddig ismeretlen volt előttünk. A feltáruló valóság lélegzetelállító és hátborzongató, kiváltképp, ha meggondoljuk, hogy mindvégig itt volt az orrunk előtt, csak mi nem vettük észre.

Leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor behangoljuk a rádióállomásokat az autónkban. Tekergetjük a gombokat és egyszer csak, váratlanul találunk egy érzékelhető sávot, s megszólal valamilyen hang. Tehát nem a csenddel találkozunk, az addig volt csupán hangtalan, amíg tekergettük a gombokat – ez maga volt a csendben létezés folyamat –, hanem egy másik frekvenciával kapcsolódunk össze. Ez valóban egy transzállapot, hiszen átlépünk tudatosságunk egy másik szintjére. Amit eddig csendnek hittünk, az tele van nyüzsgő élettel, csak addig nem érzékeltük, amíg kellőképpen ki nem finomodtak a szellemi-lelki „antennáink”.

 

BENSŐ HANGOK

 

A csend megtapasztalása, a csendben létezés ténylegesen egy belső utazás, ami mindig vezet valahová. De mindig megjelennek belső akadályok és zavaró tényezők ebben a folyamatban, melyek nem engedik egykönnyen eloldódni a tudatunkat az érzéki világok tényeitől, tapasztalataitól, hanem heves tiltakozást, ellenkezést, feszültséget gerjesztenek bensőkben lebeszélve minket a befelé fordulás eme technikájáról. Mindig vannak küszöbök az ember életében, amelyeket mindenkinek szabad akaratából kell átlépnie. Vagy érett rá, vagy nem. Itt nincs köztes megoldás.

Az emberben többféle benső hang van jelen egyszerre. Aki folyamatosan küzd saját magával, a negatív belső hangjaival, érzeteivel és nem adja föl, az előbb vagy utóbb eléri a megvilágosodást. Önmagunk legyőzése, saját árnyékvilágunk megszelídítése, a lelki béke elnyerése mind-mind a csend állapotában születik meg.

Amikor ellobban belőlünk az utolsó földhöz kötő vágy is, amikor megszűnik az egónk uralkodó hatása a tudatunkban, amikor valóban felemelkedik auránk rezgésszáma, akkor megszólal bennünk az igazi benső hang, a lelkünk hangja. Onnantól kezdve már mindent másképpen fogunk látni, tapasztalni, s amire eddig azt hittük, hogy csend vagy üresség, rájövünk, hogy tele van információval és energiával.

 

KIAPASZTHATATLAN FORRÁSOK

 

Az ember az univerzum kicsinyített mása. Mi hatalmas lehetőségekkel rendelkező lények vagyunk. Pillanatokként megszámlálhatatlan lehetőség közül választhatunk, mivel sokdimenziós lényünk folyamatosan áramlik az élet energia- és információóceánjában. Kijelenthetjük, hogy sokkal több kiaknázatlan potenciánk van, mint felhasznált részünk. Ha csak az agyunk átlagosan 4-5%-os kapacitására gondolunk, már akkor is felmérhetjük, hogy mekkora távlatok, magasságok és mélységek szunnyadnak bennünk.

Aki képes egyre jobban belemerülni saját lényének rejtett dimenzióiba, olyan forrásokra bukkanhat, melyek minden képzeletét felülmúlják. Energiákra, képességekre, emlékekre, tudásra találhat, azaz hangolódhat rá pillanatok alatt az ember. Olyan valóságszinteken élheti meg a fejlődését és olyan szinten láthatja át az életet, ahogyan eddig még sosem.

 

MAGASABB RENDŰ LÉNYEK

 

Az emberi tudat nem csak erre a 3+1 dimenzióra lett kitalálva. Amikor tudatosságunk kitárul és átlépi a szokványos valóság rezgéshatárait, képessé válik más lényekkel való kommunikációra is. A magasabb világokba való betekintés képessége, majd az integrálódás ezekbe a létfokozatokba, természetszerűleg maga után vonja, hogy az ember kommunikálni kezd más lényekkel, akiket addig csak hírből ismert, vagy még hírből sem. Ez már a spiritualitás erősen gyakorlati, mondhatni, élményszintű alkalmazása. A régi korok beavatottjainak erre megvolt a lehetőségük. Az embert ma elsősorban az önmaga által felállított korlátok zárják az anyagi világ tömlöcébe. Ha ezen változtatni óhajt, akkor ezt bármikor megteheti szabad akaratból. Teljesen más nívóra emelkedhet fel az ember erkölcsileg, lelkileg, pszichikailag, értelmileg és testileg egyaránt, teljesen új képet alkothat a szeretetről, a világban zajló eseményekről és a többi emberről, ha a csenden keresztül életre kelti a benne lappangó különleges lehetőségeket.

 

Boldog napot!

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..