Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A delhi vasoszlop, melyet nem fog a rozsda

A Quwwatul-i mecset közepén álló vasoszlop egyike Delhi legszokatlanabb építményeinek. Az i.sz. 4. századra tehető a keletkezése, az oszlop egy olyan feliratot is tartalmaz, amely elárulja, hogy zászlórúd gyanánt emelték Visnu, hindu istenség tiszteletére, valamint II. Gupta Chandragupta király (375-413) emlékére. Rejtély, hogy hogy került az oszlop a jelenlegi helyére. Az oszlop ugyanakkor az ősi indiai kohászat csúcsteljesítménynek is a hírmondója. A pillér 98%-ban kovácsolt vasból készült és 1600 éve díszeleg anélkül, hogy rozsdásodna vagy bomlana.

 

7,3 méter magas, ebből egy métere nyúlik a föld alá. Az átmérője 48 cm a talpazatánál és 29 cm-re vékonyodik el a csúcsánál, csakúgy, mint a csodálatosan megmunkált oszlopfő talpa alatt. Közel 6,5 tonnát nyom és kovácsolt hegesztéssel állították elő.

 

A vasoszlop enigmája (B.N. Goswamy nyomán)

 

http://www.world-mysteries.com/

Külső pillantásra mindennapinak tűnik: valahányszor a Delhiben található Qutab Minar (magyarosan: Kutub Minár) szomszédságában járunk, annak komplexumában összesereglett turistacsoportokat találunk egy magas, elegánsan elvékonyodó vasoszlop körül, az egyik ember a hátát határozottan az oszlopnak támasztja, s megpróbálja két kezének az ujjait összeérinteni, miközben az oszlopot átöleli.

Azonban csak nagyon kevesen járnak sikerrel, de csaknem mindig a jókedv érzése terjeng a levegőben, mivel a feltételek mindenkinek adva vannak és mindenki letesztelheti magát, hogy úgy mondjam, kitartás, őszinteség, hűség és még hosszú életkor tekintetében, vagy bármi másban. Amikor valakinek sikerül a két kezének ujjait összeérintenie az oszlop átkarolásával, örömujjongásban tör ki. Ez már évek óta így megy, bizonyára azóta, hogy az idegenvezetők ezt bevezették.

 

Azonban, ezekből a tolongó turistacsoportokból alig akad valaki, aki időt szánna arra, hogy ennek az oszlopnak a történetét kiderítse és megismerje azt, hogy itt közel másfél évszázada valami rejtély lappang a történészek, a régészek, az ősi írások elemzői, a kohászok stb. számára. Az oszlop ma Delhiben található, jóllehet majdnem biztosan tudjuk, hogy valahonnan Madhya Pradesh-ből lett úgy ezer évvel ezelőtt átszállítva ere a helyre. Azonban véleményem szerint bizonyos módon összekapcsolódott Shimlával (ez egy város) is. Ezzel a hellyel kapcsolatban hallottam felőle az utóbbi időben.

 

Amikor tavaly ott jártam, a Felsőfokú Tanulmányok Indiai Intézetében (IIAS), épp egy előadássorozatot tartott a vasoszlopról egy vendégelőadó, a híres kohász, R. Balasubramaniam professzor, aki a Kanpuri IIT (Indiai Műszaki Tudományok Intézetében) dolgozik. Idén, amikor Shimlában jártam, ismét felbukkant az oszlop: az intézet egy remek, részletes kiadványt adott ki az előadássorozatról „A delhi vasoszlop: Új meglátások” címmel.  Ahogyan azonban tavaly, úgy most ismét vita bontakozott ki a könyvben szereplő részletekkel kapcsolatban, minthogy voltak és vannak olyan tudósok az intézetben, akik a könyvben felvetett részletekkel szemben, más állásponton vannak. Minden egyes megjelent tanulmány, ideértve Balasubramaniamét is, minden bizonnyal hozzájárultak a tudományos munkához ebben a témában és továbbfejlesztették ezt a területet. Azonban úgy tűnik, hogy még semmi sincs végleg lezárva.

 

Néhány, az oszloppal kapcsolatos fizikai tény racionálisan jól megalapozott: 7,3 méter magas, ebből egy méter süllyed a földbe. Az átmérője 48 cm a talpazatánál és 29 cm-re vékonyodik el a csúcsánál, csakúgy, mint a csodálatosan megmunkált oszlopfő talpa alatt. Közel 6,5 tonnát nyom és kovácsolt hegesztéssel állították elő. Viszont azt mondják, hogy minden más, az oszloppal kapcsolatos dolog élénk viták tárgya: Kinek a részére készült? Pontosan mikor? Hol állt eredetileg, mielőtt átszállították Delhibe? Mi a valódi jelentése annak a hosszú feliratnak, amelyet Brahmi írásjelekkel véstek fel rá? Ki helyezte rá a legutóbbi feliratot és mikor? Ki és miért helyeztette át az oszlopot a jelenlegi helyére? Milyen kohászati eljárással alakították ki a formáját egy olyan régi időszakban, mint amilyen a 4-5. század volt? És mindenekelőtt, a tudósok szemszögéből nézve, mi a titka, mi a valódi misztériuma annak, hogy szinte egyáltalán nem rozsdásodik? Úgy tűnik, hogy nincs vége a kérdések sorának.

 

http://www.world-mysteries.com/

Vegyük csak a Brahmi feliratot. A hatsoros, három versszakos szanszkrit vers feliratának olvasása jelentős mértékben eltér az egyik legtöbbször megjelentetett változat szerint, amelyet Fleet fordított le 1888-ban. Roppant költőien fogalmazva egy hatalmas, mindent meghódító uralkodóról mesél, aki a pillért állíttatta: „Ki hatalmasságának hírnevét a kardja jegyezte fel, amikor csatába vonult a Vanga országokban, homlokegyenest szállt szembe az ellenségeivel, akik egyesített erőikkel jöttek ellene; ő az, ki vitézségének szellőjét a déli óceán még mindig árasztja magából.”

De ettől az ékesszóló magasztalástól eltekintve, amikor a szöveg a király egyértelmű beazonosításához és az oszlop felállításának további részleteihez érkezik, hirtelen megválaszolatlanul hagy néhány kérdést: nyilvánvalóan nem azok számára, akik ama korai időkben éltek, hanem a későbbi generációk számára, akik számára oly sok információ elveszett az eltelt évszázadok alatt.

 

http://www.world-mysteries.com/

Ily módon a vers a következő szavakkal fejeződik be: „Ő, kinek a neve Chandra, ki a szépség olyan jegyeit hordozza, mint a telihold, bízik abban, hogy elméje Visnu istenben állapodott meg, aki a mennyei Visnu eme magasztos oszlopát felhelyezte Vishnupada hegyére.” De mindvégig rejtély marad, hogy ki volt pontosan Chandra király. Mások oldalról, a történelmi vagy ősi írások szempontjából megközelítve, azt a következtetést lehet levonni, hogy az oszlop a Gupta-korszakhoz (Gupta egy uralkodócsalád az észak-indiai Magadha államban) tartozik, azonban a fenséges Guptáktól eltekintve, csak a Chandra név miatt sorolhatjuk ide: I. Chandraguptát és II. Chandraguptát, akiket mint Vikramaditya  dicsőítettek, vagy Samudraguptaként, miként néhányan arról meg vannak győződve. Ráadásul a Gupták arról voltak híresek, hogy Visnu isten teljesen elkötelezett hívei voltak. De vajon hol található a ‘Vishnupada’-nak nevezett hegy?

 

Az ilyen típusú kérdések azonban viszonylag egyszerű példái azoknak a problémáknak, amelyek a nagy oszlopot helyezik érdeklődésük homlokterébe. Ugyanis vannak sokkal bonyolultabb kérdések, amelyek a tudósokat foglalkoztatják. Balasubramaniam professzor úgy tartotta számon ezeket a kutatása során, hogy egyszer sem tévesztette szem elől az oszlop tiszta eleganciáját, különösen a tökéletesen kialakított oszlopfő tetején található Garuda – Napmadár – szobrot, amely Visnu vahanája (égi járműve) vagy csakrája, azaz kereke, mely az ő saját jelképe, amely egyszer itt állhatott.

Hosszú és részletekbe menő fejezetekkel találkozunk az oszlop szerkezeti jellegzetességeiről, készítésének módszertanáról, egy általános nyomozásról, amely az ősi India más hatalmas, vasból készült tárgyairól szól, többek között érinti a Dhar és Mandu vas oszlopait Madhya Pradesh-ben, az Abu-hegyet Rádzsasztánban  és a Kodachadri-hegyet Karnatakában. Azonban teljesen érthető módon a legrészletesebben kifejtett fejezet e vasoszlop korrózió-mentességének mibenlétéről szól, vagyis annak az alacsony széntartalmú lágyacélnak a foszfor- és kéntartalmáról, amiből készítették. Továbbá a rozsda elleni védelem folyamatáról, a különféle rozsdafélék színéről, a színképelemzésről, s valamiről, ami ahhoz vezetett, hogy széles körben technológiai „csodaként” tekintsenek rá, miközben időt szentel a szobor kovácsolásának és felállításának.

 

Nagyon egyetértettem Buddha egyik mondásával, amelyet a Dhammapadából idézek, amely egyúttal egy jelmondat a könyv elején. Így szól:

„Ahogy a vasról lepattanó rozsda emészti fel magát, mikor létrejön, úgy vezetik a saját cselekedetei a törvényszegőt a lelki fájdalom állapotához. ” (szabadfordítás)

 

forrás: http://www.tribuneindia.com/

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..