Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A DEUTERONOMIUM

Írta/Szerkesztette: Posted on 0

Aki első hallásra fizikára gondol, az most csalatkozni fog, mert a Biblia vizeire evezünk, hogy megismerkedhessünk Mózes öt könyvének, a Pentateuchusnak az ötödik darabjával, a Második Törvénykönyvvel, melynek neve Deuteronomium.

 

A BIBLIA ELSŐ KÖNYVEI ÉS A TÖRVÉNY

 

A római katolikus Ószövetség könyvei: Teremtés (az ógörög geneszisz szó nyomán Genezis, illetve a régi vallási hagyomány szerint Mózes első) könyve (Gen.). Kivonulás (az ógörög exodosz kifejezés révén Exodus, illetőleg a régi vallási szokás alapján Mózes második) könyve (Ex.). Léviták (héber-latin szóalakzattal Leviticus, a régi vallási hagyomány szerint Mózes harmadik) könyve (Lev.). Számok (latin kifejezéssel Numeri, a hajdani vallási szokás alapján Mózes negyedik) könyve (Num.). Második Törvénykönyv (ógörög szóval Deuteronomium – betű szerint: a törvény megismétlése –, régi vallási vélemény szerint Mózes ötödik) könyve (Deut.).A sort nem folytatom, így a kedves olvasó már nagyjából el tudja helyezni a Deuteronomiumot.

 

Ami a törvény fogalmát illeti, a következőket tartsuk szem előtt. A héber torah szó tanítást vagy utasítást jelent. Így nevezik a héber Biblia első öt könyvét (Genesis, Exodus, Leviticus, Numeri, Deuteronomium), mert ezek tartalmazzák azokat az Isten által adott tanításokat és utasításokat, amelyek által a választott nép elérheti az ember saját végső célját és beteljesítheti rendeltetését.

Amikor a héber Bibliát görögre fordították (ezt nevezik Septuagintának) a torah szót rendre a nomosszal adták vissza. Pál is ezt használja a Tórára. De a nomos magyarul inkább „szabály” (kifejezett tanítás vagy utasítás) vagy „norma” (implicit tanítás vagy utasítás). Mindig a történelmi vagy irodalmi kontextus dönti el, hogy, mikor kell a nomos-t mértéknek (személyekre vonatkozatott normáknak), mikor szokásnak (társadalmi szabályoknak) és mikor törvénynek fordítani.

 

A KÖNYV TÖRTÉNETE

 

A protokanonikus ószövetségi könyv, a Pentateuchus ötödik könyve. A protestáns kánonban Mózes ötödik könyvének neveik, míg a héber kánonban az első szóról Debarim („szavak”), a LXX: a 17,18 alapján Deuteronomium, ami azt jelenti második törvény. Ez a könyv a Törvény másodszori elmondása, illetve ismétlése.

 

Lényegében szinte az egész könyv Mózes beszédeiből áll, ezért mind a zsidóság, mind a kereszténység a prófétát tekintette szerzőjének. Később észrevették, hogy ha ez így volna, akkor Mózesnek a saját halálát is meg kellett volna írnia. A kritikusok arra az álláspontra helyezkednek, hogy nem Mózes követte el őket.

 

Egyesekben felvetődött az a gondolat is, hogy Törvénykönyv, amelyet a Jeruzsálemi Templom javítási munkálatai közben találtak (2Kir 22,8), és amely Jósiás király i.e. 620 táján keletkezett vallási reformjaihoz szolgált indítékul, a papok helyezték oda korábban abban a reményben, hogy majd elismerik régi és irányt szabó könyvnek, illetve ezen oknál fogva majd Jeruzsálem lesz a központ. Vitán felül áll, hogy a Deuteronomiumnak a Templomban talált Törvénykönyv lett a magva, viszont a „kegyes csalást” már sokan nem feltételezik. A teória elvetése mellett szól az is, hogy a papok a 2Kir 23,9 szerint eleve ellene voltak a MTörv 18,6 megvalósításának.

 

Mivel Moáb síkságán kívül csak az Ebal és a Gerizim hegye szerepel Deuteronomiumban (11,29; 27,4.12) földrajzi névként, ezért feltehető, hogy az ország északi részén keletkezett. Stílusa megegyezik az említett vidéken elterjedt elohista-prófétai stílussal. Egyes valláskutatók odáig mennek, hogy az Illés és Elizeus próféta köré csoportosult leviták és próféták írhatták, akik így akarták a kultusz tisztaságát megóvni.

Ha időben szeretnénk elhelyezni, akkor ez a könyv Illés és Elizeus utáni időből származhat, mert stílusa nagyon jellegzetes és sok állandó szófordulat ismétlődik benne. Keletkezési ideje valószínűleg az i.e. 8. századra tehető.

 

Nem kizárt, hogy Mózes elhivatott hívei vagy megbízottjai írták, mivel a maguk korában tisztán és maradéktalanul meg akarták tartani, amit Mózes tanított nekik. Ezért érezhették felhatalmazva magukat arra, hogy Mózes szájába adják a szavaikat. Sok elképzelés és spekuláció lenne még a Deuteronomium keletkezését illetően, de végezetül azt az evidens verziót is meg kell említenem, hogy egyszerűen Mózes írta az egészet.

 

A BENNE FOGLALTAK

 

Stílusára a megtérést sürgető és szónoki nyelvezet jellemző, ezért Mózes ötödik könyve kirí a többi közül. Néhány bevezető és magyarázó részlet után az egész mű Mózes beszédeiből tevődik össze, amelyek az utolsó fejezetben a hatalomnak Józsuéra ruházásával és Mózes halálával zárulnak.

 

A középpontban a törvények állnak. Az előttük (5-11) található beszédek arra figyelmeztetik Izraelt, hogy Kánaánban csak Jahvéhoz ragaszkodjanak. Az istenszeretet megfogalmazása a Tízparancsolat (6,4). A törvényekhez csatlakozik a szövetségkötés (26,16-19), a szövetség feltételeinek írásba foglalása (27,1-8), az áldás és az átok meghirdetése, a hűség jutalma, valamint a hűtlenség következményeképpen (27,11-26; 28).

 

Ugyanígy a törvények nem egyszerűen jogilag megfogalmazott szabályok és előírások, sokkal inkább sajátos magyarázó és meggyőző erkölcsi elvek sajátos stílusba csomagolva. Nem kizárt, hogy a könyv felépítése (beszédek, törvények, áldás és átok) összefügg az ünnep megülésének menetével, hiszen a cél nem más, mint Izraelt elvezetni az Istennel kötött szövetség új és tudatos vállalásához.

 

Teológiai szempontból az történt, hogy a levita körökből való szerzők újra Mózes elé vezették a népet akkor, amikor elérkezett az Ígéret földjére történő bevonulás. Az ország nem a birtokuk, hanem olyan ajándék, amelyet Jahve minden nemzedéknek újra megad vagy felkínál. Erre a privilégiumra a mózesi törvények hűséges megtartásával rá kell szolgálniuk. A Jahve iránti elkötelezettség és feltétlen hűség, valamint az ország birtoklása elválaszthatatlanul összefonódik egymással. Ez a fő motívuma a Deuteronomiumnak. Jahve állandóan újra meg újra vár Izrael válaszára (5,1; 6,1-6; 8,1.11; 9,3; 10,13; 11,8.26; 26,16-18; 29,9-14; 30,15.19).

 

Izrael veszélyben forgott és félő volt, hogy a kánaáni istenekhez pártol. Tulajdonképpen ezt kívánja a Deuteronomium megakadályozni. A szöveg kihangsúlyozza, hogy milyen szerep jutott Izrelnek a népek között (4,37; 7,8; 9,5; 10,15; 23,6). Jahve elhalmozta jóságával Izraelt (1,31; 2,7; 4,7.32-34.37; 6,10; 8,7-10.14-16; 10,22; 11,3-7), emiatt csak Jahve lehet Izrael Istene (4,15-20; 4,35.39; 6,4; 10,17-19). A kiválasztottságból kifolyólag Izraelnek el kell különülnie a többi néptől, bálványaikat és szentélyeiket pedig el kell pusztítania.

Vannak teológusok, akik ezt az elkülönülést a Deuteronomiumnak gyenge pontjai közé sorolják. A kultusz egységesítése céljából Mózes ötödik könyve úgy rendelkezik, hogy csak egy szentély legyen, s az összes többit szüntessék meg. Minden előírás ehhez igazodik. Más lapra tartozik, hogy nem derül ki egyértelműen, hogy melyik legyen a kiválasztott szentély. Később Jeruzsálemre vonatkoztatták ezt a passzust. Végül, de nem utolsó sorban a Második Törvénykönyv kihangsúlyozza a törvény abszolút érvényét: sem elvenni belőle, sem hozzátenni nem szabad semmit. Ezzel gyakorlatilag a törvények sérthetetlenségét és a feddhetetlenségét garantálja a szerző. Ezért nevezik a Deuteronomiumot az Ószövetség szívének.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..