Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A FACEBOOK a fiatalság kokainja? Vajon miért? (OSZD MEG ÉS URALKODJ!)

Az érmének mindig két oldala van, a zsíros kenyér általában a zsíros felével esik le a földre, a kés ölhet is, de életet is menthet. Így van ez a facebook-kal is: adhat és elvehet dolgokat az életünkből. Most foglalkozzunk azzal, hogy mit vesz el! Évek alatt rájöhettünk volna, hogy a nem célirányos facebookozás, avagy a facebook-függőség a legdrágább kincseinket dézsmálja meg: az időnket és az energiánkat.

Előrebocsátom: én is nap mint nap használom a facebookot és önmagában nem ellenzem. Viszont, amit az emberekből kivált, s amit az emberek életében okoz, azt nem árt újra meg újra átgondolni. Már ha képesek vagyunk még józanul gondolkodni erről és nem söpörjük szőnyeg alá a kérdést!

 

 

A kokain többnyire por formában van jelen, a tiszta, finomított kokain hófehér, bár az utcán általában van valamilyen mellékszíne. Ezen kívül drága. Nem így a facebook, amely színes, „szagos” és ingyenes. Az egyiket az orrba szippantják, valamint a maradékot többnyire a fogínybe dörzsölik, a másik az elmébe költözik be és onnantól társbérlővé válik. Szembesüljünk a facebook elmeroncsoló hatásaival!

 

A Facebook amerikai alapítású közösségi hálózat, amely 2004. február 4-én kezdte meg működését. Eredetileg Thefacebook-nak hívták. Az egyik legnagyobb ismeretségi hálózat a világon, amely 2011 februárjára már több mint 637 millió regisztrált felhasználót számlált.

 

Ami a felhasználók Facebook-interakcióját illeti, 2014-re a facebook nagyjából így fest:

  • 201 milliárd ismeretségi kapcsolat
  • 6 milliárd lájk NAPONTA!!!
  • 400 milliárd megosztott fotó
  • 7,8 billió elküldött üzenet

 

És még mondja azt valaki, hogy nem vagyunk facebook-függők?

 

 

Beszéljünk rólad!

Te hányszor lépsz be naponta a facebookra? Kétszer? Háromszor? Ötnél többször? Vagy amikor csak teheted, online vagy, mert nem szereted a macerás ki-belépegetést? De ugye nem vagy függő?

Hány alkalommal nézed meg, hogy az ismerőseid mit posztoltak ki?

Napi szinten mennyi üzit küldesz, illetve mennyit lógsz chat-en?

Elvárod-e, hogy az üzenetedre a címzett mihamarabb válaszoljon?

Hány embert követsz a facebook-on?

Amit megosztasz, csak az ismerőseid között osztod meg, vagy nyilvánosan? (Vagy nem is figyeltél erre???)

 

 

A felnőtt ember nem szereti, ha a magánéletében vájkálnak, ha megzavarják a komfortzónáját, ha túl közel állnak hozzá a buszon vagy a metrón vagy a bevásárlóközpontban. Ez valahogy idegesíti és olyan érzése támad, mintha valaki az intim szférájába hatolt volna az engedélye nélkül.

Ehhez képest a facebook tökéletesen alkalmas arra, hogy a másik ember magánéletébe lehessen vájkálni.  Ezt egy valóban felnőtt ember észreveszi és odafigyel erre, de egy fiatal…

 

Korunk legújabb kábítószerévé a facebook vált. Miért?

A kokain helyi érzéstelenítő gyógyszer és pszichoaktív szer, s mint ilyen, erősen hat az idegrendszerre. A facebook valami hasonló hatást vált ki.

„Gyógyír” két munkafázis közötti szünetben, két iskolai óra között (vagy alatt), a buszra való várakozás közben, a hosszúra nyúló vonatozás közben, és még sorolhatnám. Lehorgasztott, kérdőjelet formázó fiatalok bámulják az okostelefonjaikat szinte mindenhol. De mi nem vagyunk függők!

A facebook „gyógyszer”, ha szar kedvem van, vagy ha egyszerűen kedvtelen vagyok. El lehet vele nyomni a rossz érzéseket, ki lehet vele tölteni az üresjáratokat, el lehet vele b…ni az időt! De mi persze kivételek vagyunk. Nem vagyunk facebook-függők, talán csak a többiek.

 

 

A kokain pszichoaktív szer, köznyelven drog vagy kábítószer, vagyis olyan természetes vagy mesterséges anyag, amely az élő szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre hatva megváltoztatja annak működését, funkcióját, illetve hiányuk elvonási tünetekkel jár.

Részben igaz, hogy facebook az elmébe kerülve megváltoztathatja az idegrendszerünk működését és hiánya egyértelműen elvonási tünetekkel jár.

 

A kokain a dél-amerikai kokacserje (Erythroxylon coca) leveleiből vonják ki. A legtöbb országban kábítószerlistán szerepel, használata az ellenőrizhetetlen mellékhatások miatt tiltott.

A facebook majdnem mindenhol ott van. Ahol nincs, ott 2018-ra biztosan elérhető lesz Magyarországon. Addig is, akinek nincs, az vágyni fog rá. Akinek van, addig egyre többet fogja használni. A facebook nem szerepel semmilyen „kábítószerlistán”, viszont a személyiségfejlődésre gyakorolt hatása – kivált a fiatalok körében – olyan ellenőrizhetetlen mellékhatásokat okozhat, amelyek csak 5-10 év múlva fognak jelentkezni. Pl.: frusztráció, elmagányosodás, neurotikus hajlamok felerősödése, virtuális valóságok legyártása stb.

 

A kokain erős tudatmódosító hatású szer, a facebook is az!

 

 

A kokain legnevezetesebb mellékhatása a „rovarhatás” (téveszmés parazitózis): a kokainisták a szer hatása alatt úgy érzik, „mintha bogarak mászkálnának a bőrük alatt” (ezeket a szakirodalom „kokainbogaraknak” nevezi, bár természetesen nem valódi, létező rovarokról, hanem érzékcsalódásról van szó.)

A facebook is kiválthat bizonyos fajta érzékcsalódásokat: mintha az emberi kapcsolatainkkal minden rendben volna. Valójában, a fiatalokat inkább elidegeníti egymástól, mintsem összekapcsolja. Egy dolog, hogy egymástól távol élő párok vagy családtagok a kapcsolattartásra használják, s egy egészen más dolog, hogy a fejlődő, kiforratlan személyiség közösség, baráti kör és emberi kapcsolatok ápolására kívánja használni úgy, hogy közben nincs jelen a másik féle a maga testi, lelki és szellemi valójában is. Szellemképet és információk áradatát közvetíti a facebook, de a valódi energiák, a másik ember aurája, jelenléte, érintése, ölelése… nincs jelen. Így a facebook könnyen válhat pótszerré. A használója pedig magányos és zárkózott emberré, aki csak a billentyűket ütögeti ahelyett, hogy kilépne az ajtón és társasági életet élne, gyűjtené a megtapasztalásokat, konfrontálódna – ha kell – más emberekkel, illetve jól érezné magát másokkal együtt.

A facebook hajlamossá tesz arra, hogy illuzórikus kapcsolatokat teremtsünk valódiak helyett.

 

A kokain történelme évezredekig nyúlik vissza. Dél-Amerikából származik, az ott élő indiánok alkalmazták először, felfedezve, hogy fokozza általánosságban a teljesítőképességet. Vallási és törzsi szertartások alkalmával fogyasztották a kokacserje leveleit.

Pár évvel ezelőtt a rádió, majd a televízió töltötte be azt a szerepet, ami ma az internet. 2014-ben pedig egyre inkább beszűkül a világunk: mindenki egy képernyőt bámul és azon keresztül kommunikál a másikkal. Ha egy földönkívüli először látogatna a Földre 2014-ben, akkor azt szűrné le, hogy szinte szertartássá vált az életünkben a facebook. S az ember milyen nagyszerű hívő, mivel örömmel áldoz napi szinten órákat az önámításra. A facebookban az az önámítás, hogy FONTOS és nélküle NEHEZEBB VOLNA ÉLNI. Már-már elsőrendű szükségletté lépett elő.

 

 

A kokain közvetlen hatását az agyban fejti ki. Főképpen a dopamin és a szerotonin nevű ingerületátvivő anyagokra hat. Mindkettő az idegsejtek kommunikációjáért felel.

Túl sok boldogsághormont szabadítunk fel a kibertéren keresztül: pornó, facebook stb. Egyre inkább vágyunk a boldogságra, a kielégülésre és az eufóriára, végső soron az extázis eszközeit keresi mindenki tudat alatt. S ezt sokszor olyan külső eszközöktől várja, mint a drogok, a facebook vagy a számítógépes játékok. Miért? Mert ott még ő is lehet hős vagy hősnő. Lehet, hogy az életben lusta, gyenge, félénk, visszahúzódó és megalkuvó, de a kibertérben ő még lehet hős. Megvicceli a hormonjait egy kis pozitív stresszel, csak arra nem gondol, hogy ez függőséget okoz és egy valós személyiségproblémát sem old meg a mindennapjaiban. Sőt…

A kokain a hatását orrba szippantva 20-30 percen belül kifejti. Intravénásan a hatás azonnal jelentkezik. A facebook a szemeken keresztül azonnali válaszreakciókat indukál. Érdemes megfigyelni a kokainisták és egyes facebook-függők közötti hasonlóságokat.

 

A kokain élettani hatásai kis- és közepes mennyiség (20–99 mg) közvetlenül véráramba juttatás esetén:

  • függőség (facebooknál is kialakul)
  • az étvágy csökken (Ne zavarjunk meg egy facebookozót, mert ideges lesz.)
  • pulzus és vérnyomás emelkedik (A facebook mindig izgalmas és újszerű. A kíváncsiságunk pedig olthatatlan.)
  • a vérerek szűkülnek (Több információt kell az agynak feldolgozni, több vért kell a fejbe pumpálni, ha chatelünk.)
  • testhőmérséklet emelkedik (Az izgatottság egyik tipikus tünete, hogy a pszichés, illetve érzelmi funkciók megemelik a testhőmérsékletet.)
  • pupillák kitágulnak (Adrenalin szabadul fel és ugrásra készekké válunk, hiszen „tétje” van a dolognak. Reagálnunk kell valami frappánsat.)
  • az energiaszint növekszik (Eleinte felpörgünk és növekszik az energiaszintünk, összeszedettebbeknek érezzük magunk. De később fáradtság és kimerültség fog jelentkezni, mintha valóban csináltunk volna valami értelmeset: mintha dolgoztunk, tanultunk vagy edzettünk volna.)

 

 

Összefoglalva, elsősorban a fiatalságnak kellene odafigyelnie arra, hogy mire használja a facebook-ot, hogy mennyi időt és energiát áldoz rá. Kétségtelenül vannak jó oldalai is a facebook-nak, ugyanakkor látnunk kellene az árnyoldalait is. Például azt, hogy ezzel másokat is felhatalmazunk arra, hogy bármikor beleavatkozzanak az életünkbe – ránk írjanak –, és ne tartsák tiszteletben azt, amivel éppen foglalkozni szeretnénk.

A facebook a kontroll eszközévé is válhat: akár egy párkapcsolatban, akár tömeges méretekben. Ha nem megfelelően használjuk a facebook-ot, akkor magunk tesszük a fejünket az ellenőrizgetés, a számonkérés, a manipulálgatás és a semmittevés guillotine-ja alá.

 

Száraz György

 

Boldog napot! 

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..