Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A FŐNIX TITKA

Írta/Szerkesztette: Posted on 0

2011-ben történni fog egy különleges spirituális esemény, amely csak 500 évente egyszer válik esedékessé. Ahhoz, hogy igazából átérezzük ennek a jelentőségét, s részesülhessünk ebből a nem mindennapi élményből, mindenekelőtt a főnix legendájával kell megismerkednünk.

afőnixtitka1

FŐNIX A MITOLÓGIÁBAN

 

A főnix egy mitikus madár, amely számos mesében és mitológiában szerepel. Főnixszel találkozunk a Harry Potter című filmben is. Ez egy kinézetében leginkább a sashoz hasonlító madár, amely jelentésében és jelentőségében is szorosan kapcsolódik a Naphoz. Az arab legendák arról számolnak be, hogy miközben a főnix ücsörög a fészkén, a Nap sugarai felgyújtják azt, minekután a lángok valósággal elemésztik a főnixet. Ezt követően csodák csodájára a főnix feltámad a hamvaiból és egy teljesen új főnixmadár születik.

Kínában szintúgy a Nappal társították a főnixet, és a mennyek küldöttének tekintették. Feltűnése rendkívül ritka volt, éppen ezért ha főnixet láttak, akkor azt az istenek jóindulatának tudták be.

A főnix képe a közel-keletről beszivárgott az európai kultúrkörbe is. Nálunk a feltámadást és az életnek a halálon aratott diadalát jelképezte. S bár egy ponton túl meseszerűvé válik az egész főnixmítosz, azért a mai napig előszeretettel alkalmazzák versenyautókon, tetoválásként vagy folklorisztikus díszítőelemként világszerte ezt a különös tűzmadarat. Különösen az Egyesült Államokban közkedvelt motívum.

 

A FŐNIX EGYIPTOMBAN

 

Egyiptomban az obeliszkeket a Napisten, Amon-Ré sugarainak a nyughelyeként tisztelték. Mivel az egyiptomi magaskultúra Napkultuszának középpontjában értelemszerűen a Napisten állt, ezért templomok, piramisok, obeliszkek és szentélyek sokaságát emelték a tiszteletére. A Napisten a teremtés elindítójának, ősforrásának számított. Így az obeliszk a teremtés első pillanatának, az Ősdombnak a jelképévé vált. (Zep Tepi.)

Héliopoliszban, a Nap városában, Egyiptom egy történelemelőtti korszakának székhelyén jelent meg a hagyomány szerint minden ezredik évben a Főnix-madár. A Nílus mentén a főnixet Benu-madárnak hívták. Amidőn megérkezett, elégette saját testét a szent oltár tüzében, majd hamvaiból feltámadva tovaröppent. A tradíció szerint a főnix egy bizonyos obeliszk csúcsára száll le, amelyet ezért benbenet-nek neveztek. (Hasonlóan benbenet volt a neve a piramisok csúcsát borító, arannyal burkolt piramidion. Feltételezhetően azért vonták be vékony aranylemezekkel mind az obeliszkek, mind a piramidionok tetejét, hogy napfelkeltekor a Nap az első sugarai azokon megcsillanva jelezzék a Napisten érkezését.)

 

Már Hérodotosz, a történetírás atyja is beszámol a Phoenix (Főnix) madárról szóló egyiptomi mítoszról (Histories II, 73). A főnix visszatérése mindig a megújulást, a feltámadást és az átváltozást szimbolizálta. Ahhoz, hogy ezt mélyebben átérezzük, nélkülözhetetlen a hermetika behatóbb ismerete. Erről ebben a lapszámban később teszek majd említést.

 

A NAP SZIMBOLIKÁJA

 

Jelenleg Kairó egyik külvárosa, gyakorlatilag egy lerobban negyede fekszik az egykori Héliopolisz (görögül Heliopolis) felett. A házak gyakorlatilag ráépültek az idő által betemetett prominens mágikus fellegvárra. A város ókori egyiptomi neve Iunu volt, a Bibliában On városaként szerepel. Héliopoliszról az egyiptomiak úgy tartották, hogy ez a hajdan volt teremtés helyszíne. A legenda szerint itt emelkedett ki a Káoszból az Ősdomb, az első szilárd pont az Univerzumban. Majd az Ősdombon megjelent egy lótuszvirág, amely kinyitotta szirmait, s a szirmok között pedig ott ült Ré napisten Napcsecsemő formájában. Amikor a dicsőséges istenség először nyitotta ki szemeit, akkor ragyogott fel az első nappal, mely minden sötétséget eloszlatott. Ez volt az első hajnal.

A régi bölcsek közül Szolón, Thalész, Platón, Püthagorasz, a héroszok közül Orpheusz és Dionüszosz biztosan járt a Napvárosban. Platón Héliopoliszban hallotta Nap-papoktól Atlantisz virágzásának és elsüllyedésének történetét, amelyet Kritiasz című művében örökített meg. Sőt mi több, állítólag a Napvárosban avatták be az egyiptomi misztériumokba Józsefet és Mózest, majd jóval később a gnosztikus hagyomány szerint magát Jézust is e helyen tették magas fokozatú Nap-avatottá.

 

A Nap jelképezi: az értelmet, a józan észt, a szellemet, a tisztaságot, a tudat megvilágosodását, a világosságot, a fényt, az újjászületést, a teremtést és a rendet egyebek mellett. A Napisten szoláris kultuszait találjuk a világ minden táján: Atum, Amon, Aton, Ré Egyiptomban, Héliosz és Apollón göröghonban, Sol Rómában, Szúrja Indiában, Samas az akkádoknál, Tonatiuh az aztékoknál stb.

 

 

A HALHATATLANSÁG SZIMBÓLUMA

 

A főnix a hermetikus alkímia olvasatában az örökélet italának és a Bölcsek Kövének is az egyik szimbóluma. Az alkímia aranycsinálást is jelent. Persze nem a profán (világi) aranyra kell itt gondolni, jóllehet az is a Nappal áll analógiában, hanem a Benső Nap teremtő, nemző, megtermékenyítő és életet adó erejére kellene asszociálnunk. A Nap a látás, a harmadik szem és az érzékfeletti érzékelés jelképe is, mely a folyamatos éberség és tudatosság alapja. (Így válik mindent látó szemmé.)

De ahhoz, hogy az alkimista örökké fiatal maradjon, mindenekelőtt a lényében található salakot szükséges kiégetnie magából. Ez egy hatalmas alkímiai művelet: a valódi transzmutáció (átváltozás). Aki képes minden földhöz kötő bilincsét eloldani, az felszabadul, megvilágosodik, s főnixként röppen fel tudata az égbe. Másfelől, csak az képes ezt a belső átalakulást elvégezni, akinek birtokában van az halhatatlanság elixíre.

 

Egyiptomban ezt így tanították a papokat: „Az egó torz megnyilvánulási formája valós énednek, azonban mint én, hatással van a környezetére. Mert az én mindig hatással van a környezetére.

Az élet természetes dolog, s mint természetes dolog, hatással van. Az egó szereti megmutatni erejét, mégpedig oly erővel, hogy nemcsak környezetére van hatással, hanem azok környezetére is. Miért káros ez mások számára? Ugyanis az erősebb hat a gyengébbre. Az egó nem csak a hozzá közel állóknak mutatja meg az erejét, hanem beléjük is hasonló érzéseket áraszt, mely érzések másokra is befolyással lehetnek. Ahogyan a mágnes esetében is működik a felmágnesező hatás, úgy ebben az esetben is így van. A mágnes nem csak felmágnesezi a vasat, egy idő után annak át is adja erejét, azt is mágnessé téve ezzel. Ettől kezdve tehát az egósságod másokat is egóssá tesz. Az egó egy olyan állat, amely magát falja fel. Ki ne csodálná az ilyen állatot, amely gondoskodik az érzékek szórakoztatásáról? Nem merészeljetek ilyenné válni!”

Az egómentesedés jelképe a főnixmadár. Egyiptomban a megújulás jelképe volt, szent állatként tisztelték. Voltak olyan szertartások, amikor valódi főnix előtt tettek fogadalmat a beavatottak, s felismerték, hogy csak az egójuktól megszabadulva válhatnak bölccsé.

 

Nos, Egyiptomban az egómentesítés jelképe a főnixmadár volt. Ez a Napmadár, amely tehát a Napprincípiumot képviseli, minden ötszázadik évben nyilvánult meg Egyiptomban (s nem ezerévenként, ahogyan feltételezik). Hamarosan elérkezünk ismét egy ilyen periódushoz a mi időszámításunk szerint is. Közeledik tehát a Főnix Éve! Egyiptomban, az egyik szoláris templomban az egyik obeliszkből a nem túl távoli jövőben a Főnix ereje fog áradni, mely az arra felkészült Neofitáknak (tanulóknak) igen sokat segíthet abban, hogy az isteni önvalójukat fojtogató egós megnyilvánulásaiktól búcsút vegyenek. Ezért aktuális megismerni és elgondolkodni a főnix erején mostanság.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..