Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A FRIGYLÁDA EGYIPTOMI TARTÓZKODÁSA

HONNAN SZÁRMAZIK A FRIGYLÁDA?

 

A Frigyláda az a szentséggel átitatott eszköz, amelyet az Ószövetség elbeszélése szerint Mózes a pusztában készített Isten parancsolatára. Ebben őrizték a két kőtáblát, amelyre a Tízparancsolatot rótta a próféta, valamint, emlékeztetőül mannát és Áron kivirágzott vesszejét tették bele. Sokféle néven ismeretes, így a többi között a szövetség ládájaként, a szövetség szekrényeként, Isten ládájaként vagy a bizonyság ládájaként is szokás hívni. Míg a tetejét a kegyelem királyi székének, vagy az engesztelés fedelének nevezi a zsidó hagyomány.

 

Mint azt egy korábbi lapszámban már feltártam, a spirituális források másképpen emlékeznek vissza a Frigyládára, mind a készítőire, mind a sorsára. Tudniillik, egyiptomi alkotásnak tartják. Egyiptom még a zsidók megérkezése előtt hatalmas birodalom volt a Nílus partján. Egyiptom nem is annyira a Nílus, mint inkább a teremtő isteni intelligencia ajándéka. Ezért közelebb állunk az igazsághoz, hogyha Egyiptomot a Napisten, a dicsőséges Nap birodalmának és a Mágia Fellegvárának tartjuk. Ezt a kijelentést a mai napig sok tudós és hívő félreérti és sokistenhitet gyanít mögötte. De ez a vélekedés és felfogás kétségtelenül hibás és erőltetett. Mint azt a magyar napkultusz helyek tárgyalásakor is ecseteltem, a Nap és a Teremtő, illetve a Napisten mint az Úristen leghatalmasabb megnyilvánulási formája, nem ad elegendő okot a politeizmusra, hiszen ugyanarról a lényről van szó. Ez nem mond ellent a Szentháromságtannak sem és nem kisebbíti a többi teremtményt fontosságát. Az egyiptomiak jól tudták ezt, s nem sajátították ki maguknak a Teremtő Napba öltözött Intelligenciáját, hiszen minden földi kultúrában Őt tisztelték mindenekfelett, s nem kaptak az irigységtől epeömlést, ha más népek – köztük a magyarok, vagy az indiaiak is – a Napot és rajta keresztül az Abszolút Istent tisztelték.

 

Más oldalról megközelítve ezt a problematikát, amíg a zsidó angyaltan egyeduralkodóvá és kizárólagossá nem vált az emberkéz által barkácsolt Biblia hatására, addig az angyali rendeket kiegészítették a Félistenekről és más isteni lényekről szóló tanítások. A Félistenek, mint az angyali rendek vezetői, közvetlenül a Teremtő alatt helyet foglaló lények. A legközelebb akkor állunk hozzájuk, ha – bibliai terminológiát használva – főszeráfoknak nevezzük őket. De ez csak megközelítőleg festi le a rangjukat. A lényeg, hogy ezek a csodálatos lények nem bibliai és nem keresztény jellegű lények, jóllehet minden valódi vallás minden tudója ismeri őket.

Egyiptom abban volt más, mint a későbbi közel-keleti civilizáció, hogy ott konkrétan is testet öltöttek ezek a csodálatos lények, illetve az ő követeik. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy akkoriban a szentek, próféták, mágikus képességű lények, papok, főpapok, fáraók és hitveseik sok esetben földre szállt angyalok, arkangyalok, mesterek és esetenként maguk a Félistenek voltak. Bizonyos korszakokban maga a Napisten is emberré vált és személyesen nyilvánította ki az akaratát, mint a Legfelső Úr akaratát, a beavatottaknak, továbbá demonstrálta is az erejét.

 

Akkoriban a nép valóságos csodába élt. Rengeteg tudást, bölcsességet, mágikus erőt, megtapasztalást tudhattak magukénak azoknak a korszakoknak a papjai és persze mindezt láthatta a nép is. Szó nem volt egy-egy nép kiválasztottá történő előlépetéséről. Egyiptom éppen attól volt remekmű és földre szállt csoda, hogy minden angyali és földönkívüli lény hozzáadott valamennyit a tudásából és az erejéből. Így olyan gyorsan fejlődhetett, mint a kék égen tovasuhanó sas.

Ennek keretében sokféle olyan földönkívüli eszközt adtak át az isteni lények az emberiségnek, amelyeket később technikai vívmánynak tartottak. Ezeket azonban nem az emberiség ötölte ki magától, hanem kapta. Mi célból? Például abból a célból, hogy kapcsolatba léphessenek velük, ha ők már eltávoztak égi lakhelyükre. Ilyen volt a Frigyláda is. A Frigyláda valóban kapcsolatfelvételre szolgáló mágikus eszköz. A vonal túlsó végén valóban áll valaki. Hogy ez kicsoda, az elsősorban attól függ, hogy ki kapcsolja be és működteti.

 

Egyiptom dugig volt a Frigyládához hasonló eszközökkel. Ezen technikai konstrukciók egy része még mai megtekinthető a templomok falain: furcsa, trónszéknek tűnő alkalmatosság, amelyen az uralkodó csücsül, lótuszvirágra emlékeztető tölcsérben végződő, vékony szála ellenére magasra ágaskodó szerkezet, amelybe a fáraó belebeszél, vagy belenéz, villanykörtére és benne izzószálra emlékeztető konstrukciók, dzsed-oszlopoknak nevezett valamik. Ilyen és ehhez hasonló hírmondói maradtak fenn a technomágiának Egyiptomban.

 

Ezek közül az egyiket – a Frigyládát – használták különféle varázslatokhoz. Tudjuk, hogy a Frigyláda magasabb rendű lények iránymutatása alapján készült mágikus eszköz, amelyet erőátvitelekre és kommunikációra egyaránt lehetett használni a beavatottaknak. De csak azoknak, akiknek megvolt hozzá a megfelelő tudásuk és az a titokzatos fehér por, amelyet mindenképpen el kellett fogyasztaniuk, mielőtt a láda közelébe mentek, máskülönben pórul járhattak. A Frigyláda egyiptomi tartózkodási helyéről annyit lehet tudni, hogy egy ideig különleges szent helyeken tartották. Egy darabig a gízai Nagy Piramis legalsó, ma befejezetlennek nevezett kamrájában, ahol a Lelkek Kútja is található. Segítségével átjárót lehetett létesíteni más dimenzióba, lévén, a piramis és a Frigyláda is gigantikus energiák megmozgatására hivatott.

 

Később a Mózesék elvitték Egyiptomból ama bizonyos Frigyszekrényt, amely a Bibliában szerepel. Mózes beavatottként képes volt használni a Frigyládát és erről szóló tudását tovább is adta. Amit viszont nem tudott: alkimista módszerekkel előállítani azt a bizonyos fehér port, amiből részben a Frigyládát alkották, s amelyre mindenképpen szükségük volt ahhoz, hogy működtessék. A Frigyláda egész sorsa a zsidóság körében azt bizonyítja, hogy nem tudták megfelelően és örökidőig használni. De vajon miért? A kérdést már megválaszoltam.

 

E szent ereklyét végül kénytelenek voltak visszaszolgáltatni Egyiptomnak. Vagyis nem felel meg a valóságnak, hogy a láda a mennybe ment volna fel villámok és dörgések közepette. Elrejteni ugyan elrejtették és valóban nyoma veszett, de aligha hihető, hogy ha a zsidó beavatott vezetők használni tudták volna i.e. 587. (a jeruzsálemi templom első lerombolása) után, akkor ne vetették volna be. Az elmúlt 2500 év bizonyítja, hogy a Frigyládának más sorsot szántak, nem azt, hogy egy kis népet jutasson világhatalomhoz.

 

NAPKULTUSZ AZ ÓTESTAMENTUMBAN

 

Mielőtt tovább haladnánk, álljon itt néhány bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az Ótestamentum természetkultuszában a Nap a legalapvetőbb tényező.

  1. A „gyülekezeti sátor” bejárata és több belső kultikus objektuma (egyebek mellett a Frigyláda) és a szent hely pitvarának kapuja keletre, vagyis a felkelő Nap irányába nézve lett betájolva. Mi ez, ha nem a Nap kultikus szerepe?
  2. Maga a Frigyláda a napsugár színére emlékeztető, vagyis a Nappal analógiában álló, a Nap tulajdonságait hordozó fémmel, arannyal volt bevonva. A tetején lévő kerubok is aranyból voltak. S mint tudjuk, az arany a spirituális energiák legjobb vezetője.
  3. Az említett hajlék külső részében egy hétágú mécses állott, amelynek lángja estétől reggelig, azaz egész éjszaka égett. Nemde azért, hogy Nap fényét pótolja. (Ex. 25,31-40; 27,20-21; Lev. 24,11).
  4. Amikor az Úr meghatározta, hogy melyik nemzetségük e szent hely melyik oldalán táborozzék, akkor a kitüntetett szerepű keleti oldal gondozását a papi funkciókat betöltőkre, a lévitákra bízta. „A hajlék előtt, a kijelentés sátrától napkeletre – mondja Num. 3,38 – Mózes, Áron és fiai táboroztak, akik a szent hely körül végezték teendőiket Izráel fiainak a szolgálatában.” (Az Ótestamentum szerint a léviták Jákób fiának, Lévinek a leszármazottjai)

 

ZSIDÓ KOLÓNIA EGYIPTOMBAN

 

Talán nem mindenki számára ismeretes, hogy az egyiptomiak némiképpen gyűlöltek bizonyos idegeneket. Ennek ékes példája volt az Asszuán térségében található Elefánt-szigeten (Elephantiné) található zsidó templom lerombolása. Miután i.e. 587-86-ban lerombolták a jeruzsálemi templomot, a zsidók tömegesen menekültek Egyiptomba. A zsidók templomot építettek itt. Őseik istenén, Yahun, kívül egyéb isteneket is tiszteltek a szigeten: Bethelt, Asimot, Anatot és Heremet.

Pontosabban: „Pedig atyáink ezt a templomot még az egyiptomi királyok idejében építették, és amikor Kambüszész Egyiptomba vonult, ezt a templomot már felépített állapotban találta. És bár az egyiptomi istenek templomát mind elpusztították, ebben a templomban senki semmi kárt nem okozott.”

Vajon miért? Csak nem azért, mert ide mentették ki és itt rejtegették egy ideig a Frigyládát?

 

Az egyiptomiaknak több okuk is volt a gyűlöletre:

  1. A zsidók a perzsa hatóságot szolgálták.
  2. Elephantiné szigetén állott Hnum kosisten fő szentélye. Márpedig a peszah-ünnep alkalmával a zsidók bárányokat öldöstek, áldoztak, ami érthető módon valahogy nem illett össze a kosisten személyiségével.
  3. A zsidók itt rejtegették a Frigyládát.

 

Végül Hnum papjai meggyőzték ügyüknek a perzsa tisztviselőt és a templomot 410-ben lerombolták, a Frigyládát visszavették. Később engedélyt kaptak a templom újjáépítésére, de erre egy felkelés miatt már nem került sor. Innentől kezdve homály fedi a Frigyláda tartózkodási helyét.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..