Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A génmanipuláció veszélyei

Mi az a génmanipuláció? Mit mondanak a genetikusok: mennyire veszélyes? Milyen területeken élvezhetnénk az előnyeit? Vessünk egy pillantást a növények, az állatok és az emberek génjeinek plasztikázására? Hogyan viszonyul az egyház és a politika a génmódosításokhoz? Egyáltalán szabad-e és ha igen, meddig szabad elmenni a génpiszkálásokban? Milyen spirituális következményei vannak, ha a gének dolgába avatkozunk?

 

Mi az a génmanipuláció?

 

Induljunk ki abból, hogy mi a gén. A gén az élő szervezetek sejtmagjában található DNS-molekula, azaz örökítő anyag azon szakasza, amely az adott fehérje felépítésére vonatkozó információkat hordozza. A gének tehát a fehérjék építőelemei, illetve a biokémiai folyamatok kihagyhatatlan részei, amelyek szinte mindenhol jelent vannak a szervezeten belül.

A génmanipuláció – másik nevén génmódosítás – egy olyan eljárás elnevezése, amelynek során a szervezet DNS-szerkezetének egy részét kivágják, s a hiányzó részt más génekkel helyettesítik.

 

Ha beavatkozunk a gének struktúráiba és a gének láncolatába, akkor módosíthatjuk az élőlények egyes tulajdonságait. Tegyük hozzá, nem átmenetileg, hanem onnantól fogva örökre, avagy egy újabb génmódosításig öröklődően. Ezzel gyorsíthatjuk és lassíthatjuk a biokémiai értelemben vett evolúciót, illetve előnyöket kovácsolhatunk belőle, míg a hátrányokat csökkenthetjük, alkalmasint kiküszöbölhetjük. Gondoljunk csak bele, hogy még ha természetes úton-módon ki is alakulna egy-egy

növényben valamilyen genetikai módosulás – például mutáció révén –, akkor is évekre, de sokszor az előnyös mutációkhoz évezredekre vagy évmilliókra lenne szükség. Az ember azonban tudásával felvértezve benyúl egyes folyamatokba, s a következményekkel helyzetéből fakadóan nincs és nem is lehet teljes egészében tisztában.

 

A növénynemesítéstől a transzgenetikáig

 

A tudománytörténet szerint a tudatos génmanipulációról 1865-ig hallani sem lehetett. Akkoriban egy szerzetes, egy bizonyos Gregor Mendel növényhibridekkel kísérletezett. Az iskolai biológia tankönyvek tartalmazzák is Mendel eredményeinek summázatát, mely a borsónövények keresztezéseinek során felfedezett alapvető törvényszerűségeket mutatja az öröklődésben.

 

Mendel felfedezése kétségtelenül elindította azt a folyamatot, amely mára hatalmas távlatokat nyit meg előttünk. A laboratóriumokban elkezdtek tudatosan beavatkozni az élő szervezet DNS-ébe. A génmódosítás egyik mérföldkövét 1982-ben a belgiumi Gand egyetem eredménye jelentette, amikor felfedezték azt a talajbaktériumot, amely képes továbbadni más élőlényeknek a saját genetikai információinak egy részét.

Már 1985-ben előállították az első génmódosított gyapotot. Ezzel megszületett a transzgenetika, amely a génkezelt állatokkal és növényekkel foglalkozik.

A mai géntechnológia nem kispályás játék, mivel alkalmazása során a törzsfejlődésben egymástól meglehetősen távol álló fajok DNS-darabjait ültetik át.

 

Génmódosított növények

 

A transzgenikus növények létrehozásával a nemesítők fokozhatják a növények gyomirtó-szerekkel, vegyszerekkel, vagy a kártevőkkel szembeni ellenálló képességét, továbbá növelhetik a szárazságtűrést, vagy javíthatják a termés táplálkozástani értékeit, például vitamin-tartalmát.

További eredmények: a terméshozam növelése, az egyes tulajdonságok megváltoztatása (szín, íz, méret), valamint az enzimek és adalékanyagok könnyebb előállítása génkezelt mikroorganizmusokkal.

 

A fejlődés pedig lankadatlanul tör előre: már több mint ötven génmódosított fajt tartanak számon, s csak az Egyesült Államokban ezernél több vállalat foglalkozik génmanipulációval. A génmódosított kukoricát, szóját, repcét, gyapotot több millió hektáron termelik.

A hátrányok közül kiemelném a gyomirtókkal szemben rezisztens gyomnövény-változatokat, illetve az egyes növényi toxinokkal szemben rezisztens (ellenálló) moly- és bogár-változatokat, melyek komoly károkat okozhatnak a termelőknek.

 

Az úgynevezett aranyrizs a rizsnek egy olyan genetikailag módosított változata, amely béta-karotint termel. Ez számos egészségügyi gondot megoldhatna az elmaradottabb, illetve a kiszolgáltatottabb helyzetű országokban. Csak a miheztartás végett említem, hogy évente 250-500 ezer gyermek vakul meg Délkelet-Ázsia és Afrika szegény térségeiben az A-vitamin hiánya miatt. A béta-karotinból pedig a szervezet A-vitamint tud előállítani. Ennek ellenére az aranyrizs ma nincs forgalomban, többek között azért, mert a Greenpeace tiltakozik a genetikai manipulációt ellen. A kép persze így nem teljes, ezért érdemes megismerni az érem másik oldalát is.

 

A genetikailag módosított növényeknek szignifikáns előnyei is vannak. Például a bio-üzemanyagok előállításához alkalmas energianövények nemesítésében. Egyelőre ádáz harc folyik a szabadalmi engedélyek többségét birtokló multinacionális cégek és a fajták termesztésének bevezetését szorgalmazó tulajdonosok, valamint a környezetvédelmi mozgalmak és a hatóságok között.

 

Génmódosított állatok

 

A tudományos kísérletek folyamán számos állatot alávetettek már genetikai módosításnak. Így ecetmuslicát, a házi egeret és a vándorpatkányt. Ugyanakkor van olyan trópusi eredetű, háziasított halfaj is, amelyeknek fluoreszkáló formáit génmanipuláció révén hozták létre, s ma már díszállatként is forgalmazzák.

 

Létezik olyan transzgenikus disznófajta (Enviropig), amelynek ürüléke kevesebb foszfátot tartalmaz, mint a nem módosított állatoké, ezért a disznó úgymond környezetbarát. Ezzel például fel lehet venni a harcot a folyók és tavak eutrofizálódása ellen. Az eutrofizálódás a vizek tápanyagokban, főként nitrogén- és foszforvegyületekben való gazdagodása, feldúsulása. Ennek az a következménye, hogy a vízben élő növények gyorsan szaporodnak, s az általuk előállított, felhalmozott szervesanyag-tömeget a heterotróf szervezetek nem képesek felhasználni. Ez általában a vizek elöregedésére utal, ami feltöltődéshez, mocsár, láp, végső soron erdő kialakulásához vezet.

 

Génmódosított emberek

 

Ha már mindent kipróbáltunk, jöhet az ember. Szeretném leszögezni, hogy a génmanipuláció fogalmi körébe nem tartozik bele a klónozás. Kivételt csak a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben az egyes iparágak számára laboratóriumokban, s csupán egyes tulajdonságaiban módosított élő szervezetek klónozása képez – szokták mondani. S bár ez jól hangzik, azért mi mégis csak hozzányúltunk az emberi genomhoz. (Genom a szervezet teljes örökítő anyagának információja.)

 

Az emberi genom módosításának „beismert” módszerei nem az ivarsejtek vagy a zigóta, hanem a testi sejtek genetikai módosítására irányulnak. Ezek előnye, hogy így a genetikai változások nem öröklődnek. Ennek a génterápia elsősorban az az előnyös felhasználási területe, amely az ember genomjának gyógyászati célból való módosítására vonatkozik.

Az ember genetikai módosításának egyik hátránya például a sportdopping. Ez gyakorlatilag egy genetikai manipuláció általi, illegális teljesítményfokozási eljárás a sportban. A géndopping valós veszélyt jelent a versenysportok tisztaságára.

 

Kinek a rovására megy a génpiszkálás?

 

Nagy kérdés, hogy lehet-e büntetlenül játszani a génmanipulációval. Az egyház természetesen tiltakozik, a tudósok a gyógyászati génmanipulációk mellett érvelnek, a politika pedig hol az egyik, hol a másik oldalára áll.

 

Ami ködösíti és előítéletekkel terheli a génmanipulációt az az, hogy a gyógyszeriparnak hatalmas érdekei fűződnek a kutatások hátráltatására. Ezért is hangsúlyozzák a hátrányait.

A génmanipulált állatok táplálékláncba történő integrálódása sem veszélytelen. Az új élőlények kiszoríthatják a vadon vagy szabadon élő társaikat, ami a tápláléklánc gyors megbillenését eredményezheti. A génmódosulás könnyen átterjedhet a távoli fajokra és fenekestől felforgathatja néhány évtized alatt az egész bioszféra rendjét.

 

Jelenleg a legveszélyesebbek a láthatatlan parányok, a baktériumok. Miért? Mert az ő kis DNS láncukba történő belenyúlás ellenállóvá teszi a betolakodó parazitákat az antibiotikummal szemben. Ennek a következményei szinte beláthatatlanok: a hatások nem érnek véget az állatvilág határánál, előbb-utóbb az emberre is átterjedhetnek. Ebbe bele se merek gondolni: gyógyíthatatlan betegségek és szédületes iramban terjedő világjárványok üthetik fel a fejüket!

 

Humán Genom Projekt

 

A genetikai determinizmus azt állította, hogy minden egyes gén meghatároz egy (és nem több) rá jellemző fehérjét. Nosza, ültessük át az egyik gént egy másik genomba!

Jelenleg több mint százezer emberi fehérjét ismerünk, ezért a kutatók feltételezték, hogy az emberi genom kb. százezer génből áll. A teljes feltérképezés végén azonban csak kb. 30 ezer gént találtak. Ez zavarba ejtő eredmény egyrészt, mert nem magyarázza meg a százezerféle fehérjét, másrészt végképp nem indokolja az ember örökölhető tulajdonságainak sokféleségét. (Még egy rizsnek is húszezerrel több génje van, mint az embernek!)

A talányt azzal az elmélettel oldották meg, hogy akkor bizonyára egy humán gén nem egy, hanem több fehérjét, is képes kódolni. Például ugyanaz az emberi gén kódolja a máj egyik enzimét, mint a szemlencse egyik építő anyagát.

 

Ezt a példát csak azért említettem, hogy érzékeltessem, mennyire gyerekcipőben jár még a génmanipuláció. Már egyszer megjárta az emberiség, amikor kidobták az Édenből. Most meg itt garázdálkodunk a génekkel. Hová fog ez vezetni?

Spirituális szempontból ez hasonlít az atomenergia titkához a tekintetben, hogy ha rossz kezekbe kerül, akkor sajnos nem fogok már több cikket írni. A genetika veszélyes biológiai fegyver lett!

 

Létezik bioterrorizmus is. A biológiai fegyver céljára termelt emberi kórokozók hatékonyabbá tehetők genetikai manipuláció által. A biológiai terrorról szóló tanulmányok közlik, hogy a Szovjetunió (ma Oroszország) illegális biofegyver programjában antibiotikumok elleni rezisztencia-géneket ültetett a tömegtermelésre szánt pestis és tularémia (nyúlpestis) baktériumokba, valamint létrehozott különféle „kiméra jellegű”, hibrid kórokozókat is.

 

Elhallgatott igazságok

 

Egy tanulmányban olvastam, hogy a magyar sertéstenyésztőknek nincsen tudomása arról, hogy a hazánkban forgalmazott sertéstápokban 85-90%-ban génkezelt amerikai szója van. Az egyszerű, mezei vásárlónak pedig fogalma sem lehet arról, hogy az általa megvásárolt sertés valaha milyen táplálékon nevelkedett. Az érvényben lévő EU szabályozás értelmében az állati eredetű élelmiszerek esetében ezt nem kötelező feltüntetni! A genetikailag módosított élelmiszerekkel kapcsolatban véleményem szerint minden embernek magának kellene döntenie, amihez viszont nélkülözhetetlen a tájékozottság és a tájékoztatás. Ez hagy némi kívánnivalót maga után. Ugyanakkor a mindenkori kormánynak erre érdemes volna odafigyelni és komolyan vennie, hiszen ez egy fogyasztóvédelmi és élelmezési kérdés is egyben.

 

E kérdésben olyan országok példáját kéne követnünk, mint Zambia és Kenya, akik kerek perec kijelentették, hogy a WTO döntésétől függetlenül nem engednek be a piacukra genetikailag módosított termékeket.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..