Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A gízai Nagy Piramis és Noé bárkája: Vajon közelebb jutunk az ősi gondolkodás megértéséhez? (1. rész)

A két jelenség már régóta kísérti az emberiséget: Noé Bárkája és a gízai Nagy Piramis. Azonban ritkán szoktak előállni azzal, hogy ez a két építmény kapcsolatban áll egymással. A bárka a bibliai özönvíz egyik szereplője, és sokan nem tartják többre holmi mitológiai történetnél. A Nagy Piramis valószínűleg a leglenyűgözőbb megalit a bolygón, amelynek a létezéséhez nem fér kétség. Ebben a cikkben amellett fogok érvelni, hogy a bárka és a piramis a tudatosság változásaival áll kapcsolatban, ami megváltoztatja az emberiséget és a történelmet. E kapcsolat demonstrációjához a maja naptárhoz folyamodom, ugyanakkor a bárkára vonatkozó Holt-tengeri tekercsek legfrissebb érdekes fordítását is felhasználom hozzá.

 

A globális tudatosság és a civilizáció felemelkedése című legújabb könyv (The Global Mind and the Rise of Civilization Inner Traditions, 2016) központi gondolata nem más, mint hogy az emberi civilizáció felemelkedését egy tudatváltás idézte elő a globális elmében. Ez az ötlet több jelentős vonatkozásban is eltér a másik kettő – fő sodrású médián kívüli – elképzeléstől, melyek megkísérelnek magyarázatot találni a civilizáció felemelkedésére, jobban mondva, az Ősi Idegenekre és Atlantiszra. Az Ősi Idegenekről szóló elképzelés arról szól, hogy ezen a bolygón élő emberek az olyan földönkívüliek hatására kezdtek civilizációkat létrehozni, akik távoli csillagokból és galaxisokból látogattak ide és osztották meg a tudásukat. Atlantisz, illetve az „elveszett civilizáció” ötlete másfelől abban áll, hogy lennie kellett egy „elveszett” műveltségnek, amely sokkal idősebb, mint amit jelenleg ismerünk és e kultúra túlélői segítették létrehozni az egyiptomi, a mezopotámiai és az Indus-völgyi civilizációkat, melyek kb. 5000 évvel ezelőtt alakultak ki.

 

 

A harmadik alternatíva – melyet én javaslok – az, hogy a bolygó civilizációi előre pontosan beidőzített tudatváltások révén alakultak ki. Ez azon nyomban megmagyarázná, hogy miért tűnik olyan váratlan eseménynek a civilizáció kialakulása oly kevés előzménnyel. Például Egyiptom szemmel láthatóan a kőkorszakból egy kifinomult monarchiává alakult át, amely csupán néhány generáció alatt képes volt piramisokat emelni. Amennyiben létezhet egy kollektív tudatváltás, akkor nem lehet okunk azt feltételezni, hogy az evolúciónak egy lassú és fokozatos tanulási folyamat eredményének kellene lennie. Álláspontom szerint a legjelentősebb ilyen váltásra akkor került sor, amikor a globális gondolkodás elindult a maja hosszú időszámítás (vagy a Hatodik Hullám) kezdetén i. e. 3115-ben. Ennek következtében e globális tudatossággal együtt rezonáló embereket a civilizáció létrehozásának képességeivel ruházták fel.

 

A maja kalendárium különféle spirituális minőségek által jellemezhető időszakokon alapszik, s amikor mi az egyikből a másik periódusba megyünk át, akkor egy tudatváltásra kerül sor. Egészen a 2011-es esztendőig a hosszú időszámítás hulláma összesen 13 baktunt tartalmazott (ezek 144 000 napból vagy 394,3 átlagos évből  állnak), amelyek hét hullámhegyen (vagy napon) és hat hullámvölgyön (vagy éjszakán) vannak túl. E hullám és különösen annak kezdőpontja által keltett különböző tudatváltásokról a történelmi eseményekből értesülhetünk.

 

Az emberi tudatosság letöltése és a civilizáció felemelkedése

 

Ez a hosszú időszámítás egy olyan naptár, amit a maják az összes saját piramisuk keltezéséhez felhasználtak, tehát roppant fontos volt a számukra. Amellett vagyok, hogy van okunk feltételezni, hogy az i. e. 3115-ben kezdődő időszak egy jelentős tudatváltást jelöl, továbbá hogy a maják valamit el szerettek volna árulni arról, hogy ez mit is jelent az emberiség számára. Ennélfogva a kezdetről szóló leghelyénvalóbb leírás valószínűleg a Palenque-i Kereszt Táblán található, amely azt állítja, hogy a hosszú időszámítás kezdetén: „Az Első Atya felállította a Világfát” azért, hogy „a fény be tudjon hatolni”. „Szakszerűen lett létrehozva, a Felemelt Égi Hely, a Nyolc-Házas-Felosztás, melynek szent neve a Ház Északon”.

Ebből úgy tűnik, hogy a hosszú időszámítás egy metafizikai váltást jelentett globális léptékben, melyet az Első Atya (akit Istennek hívhatunk) hajtott végre, aki a Világfát emelte (amire a legtöbb kultúrában Életfaként hivatkoznak) Északon.

 

Első hallásra ez titokzatosnak tűnik, de nem, ha belehelyezzük azt a maja és az azték kozmológia kontextusába, amelyekben a világot gyakran ábrázolják egy nyolc osztatú kozmogramként Életfával a közepén. (Lásd az 1-es ábrát) Úgy vélem, hogy a Palenque-i maják ezután azt közölték, hogy i. e. 3115-ben a nyolc irányú globális hálózatot aktiválták az Északi Pólusból (Életfából) kiindulva.

Mivel az emberek összhangban voltak az Élet Fájával és a nyolcas felosztással, amit ez létrehozott, ezért ez teljes mértékben átalakította őket és civilizációk létrehozására késztette őket. Az egyenes és merőleges vonalak hálózatának aktiválása egy mély tudatváltást jelentett, amely először felruházta az embereket egy strukturált és racionális, vagy ha szeretnénk, akkor mondjuk úgy, hogy rendszerező tudatossággal, amely lehetővé tette, hogy kultúrákat hozhassanak létre.

 

1.ábra: Világszemléleti térkép, amely a globális térképháló nyolcas beosztását mutatja. (a) Maja kozmogram a Madridi Kódexből. Az életfa van a közepén, ami a poláris tengely, melyet nyolc istenség és különféle naptári jelek vesznek körbe, a spirituális minőségeket jelölendő. (b) Azték kozmogram a Fejérváry-Mayer Kódexből: északon egy központi istenség, amiből az Életfák állnak ki nyolc irányban.

Originals courtesy of famsi.org)

 

Feltételezvén, hogy az emberek kultúrákat és társadalmak hoznak létre az „Ahogy bent, úgy kint” elv alapján, ez azt jelentené, hogy röviddel egy ilyen tudatváltást követően elkezdhetnénk egyenes és merőleges vonalakat találni a régészeti nyilvántartásban. Másként fogalmazva, arra számíthatunk, hogy az emberek ezután elkezdik kivetíteni az újra strukturált tudatosságukat (amit az egyenes és függőleges vonalak globális hálózatával való összehangolódás alakított ki) a külső valóságukba. Mielőtt azonban ebbe belemerülnénk, természetesen helyénvaló feltenni a kérdést, hogy vajon már ismeretes-e, hogy valami történt i. e. 3115 környékén, amely jelzi, hogy egy tudatváltásra kerülhetett sor. A 2. ábra listájában szereplő „kezdetek” az emberi történelemben jelzik, hogy valóban így állt a helyzet.

 

  1. ábra: A civilizáció néhány jelentős aspektusának első megjelenése. (From The Nine Waves of Creation, Inner Traditions, December 2016).

 

Miközben e néhány időpont pontossága vitatható és akár 100 évet is eltolható bármelyik irányba, úgy elvitathatatlan, hogy egy nagyon koherens képet mutatnak. Ennélfogva, a városi élettel és az írással bíró valódi kultúrákkal kapcsolatos számos jelenség először a maják hosszú időszámításának kezdetén tűnik fel a bolygónkon. Ugyanakkor megjegyezhetjük, hogy a civilizációk ezután párhuzamosan hét különböző helyen alakultak ki. Számomra legalábbis ez világosan összeegyeztethető a Palenque-ben talált feliratból következtetett globális változással.

 

A The Global Mind című könyvben, majdnem minden jelenséget (2. ábra), amely együtt járt a nagyjából i. e. 3200-3000 körüli civilizációs „csomaggal”, annak eredményeként magyarázok, hogy a mi holografikus tudatunkba letöltésre került egy új geometria. De vajon a maja feliraton említett egyenes és merőleges vonalak kialakulása, illetve a „nyolcas beosztás” feltűnik-e a korabeli régészeti emléken? Vajon e tudatváltás indította-e arra az embereket, hogy piramisok építésére adják a fejüket? Valószerűnek tűnik, mivel bizonyos piramisokat döbbenetes geometriai precizitás jellemez.

 

A hosszú időszámítás, az egyenes vonalak és a piramisok építése

 

  1. ábra: A piramisépítés a világ különböző helyein a maja hosszú időszámításra vonatkoztatva (i.e. 3115) és a meghosszabbított Számítás (i. e. 8240-es kezdéssel). (From The Global Mind and the Rise of Civilization with permission).

 

Ennek felfedezéséhez megfigyelhetjük a 3. ábrán (folytonos vonalak), hogy a világ piramisainak építése hogyan kapcsolódik a maják hosszú időszámításához. A profi régészek szerint legalábbis nem készültek piramisok a maják nagy időszámításánál korábban, ugyanakkor i.e. 3115. környékén nagyon is észrevehetően az emberek elkezdték őket építeni a világ különböző részein. Ugyanakkor azt is láthatjuk az ábrán (szaggatott vonalak), hogy a meghosszabbított hosszú időszámításhoz (a Nagy Számítást megelőző hullámhoz) közel, úgy i. e. 8000 körül az emberek Göbekli Tepe-ben és máshol is már négyszögletes építményeket kezdtek készíteni. Ez még messze volt a pontos egyenes vonalaktól, melyek a csak a hosszú időszámításkor váltak jellemzővé.

 

  1. ábra: Műholdfelvétel a gízai Nagy Piramisról, amely nyolc oldalú. Apollo Mapping and DigitalGlobe. With permission from Ikonos.)

 

Ezután térjünk rá a Nagy Piramisra. Először is, miért építették?

 

A második rész hamarosan következik!

 

 

Top Image: The Great Pyramid, Giza, Egypt (CC BY 2.0), Noah’s Ark illustration (Public Domain), and Mayan Calendar (CC BY-NC-SA 2.0) Deriv.

 

Fordította és szerkesztette: Száraz György

Forrás / Original article: http://www.ancient-origins.net/opinion-guest-authors/great-pyramid-giza-and-noah-s-ark-are-we-coming-closer-understanding-ancient-020974?nopaging=1

 

Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!

 

Részt vehetsz programjainkon:

 

 

Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!

Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?