Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A GOLGOTA

Írta/Szerkesztette: Posted on 0

A Golgota Jézus Krisztus kereszthalálának a helye, a „locus calvariae”. Ismerkedjünk meg a világtörténelem egyik mitikus helyszínével, majd annak teológiai, művészi és szellemtudományos értelmezésével.

 

„Fölértek arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyák helye volt a neve. Itt epével kevert bort adtak Jézusnak inni, de mikor megízlelte, nem akarta meginni” (Mt 27,33-34). „Ott keresztre feszítették őt” (Jn 19,18).

 

Jeruzsálemben sok hasonló helynevet ismertek, például a Gabbata volt a „sima homlok”, a Gihon jelentése „buzgó”, az Ofel „kelés, daganat”. A keresztesek jóvoltából terjedt el nyugaton a Golgota elnevezés. De ez nem teljesen pontos, mivel az evangélisták nem hegyről beszélnek, hanem csak egy koponya formájú dombvégződésről. Josephus Flaviustól tudjuk, hogy a hegyet az asszírok táborának hívták, melynek a keleti vége lehetett a Golgota. Ezt a helyet Jeruzsálem elővárosának nyugati fala határolta. Valószínűsíthető, hogy a fal mentén futott végig egy út, amely a Gennat-kapun át vezetett a felsővárosba. A Golgota-terasz déli oldala a város völgyébe ereszkedő lejtővel végződhetett, északon azonban egy újabb, magasabb szintű terasz vezetett át az asszírok tábora felé. Így a golgota az előváros nyugati és a felsőváros északi falának szögletében egy 200×160 m-es terület volt.

 

A golgota a héber gulgóleth és az arám gulgálta vagy gulultá görögös alakja. A neve is mutatja, hogy koponya alakú alacsony dombot jelenti, amelyen Jézus Krisztust feszítették keresztre az ellenségei. A görögben „kranion”, a latinban „calvaria” alakban maradt meg. Ebből eredeztethető a kálvária szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely.

 

A Golgota 2000 évvel ezelőtt Jézus korában Jeruzsálem északnyugati kőfalán kívül emelkedett kőbányához tartozó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét minden bizonnyal a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta Szent Jeromos véleménye szerint. Később a Heródes Agrippa (Kr. u. 41-44) által emelt harmadik kőfal a Golgotát a város belső területéhez csatolta.

 

Ezt az elképzelést a zsidó törvények kizárják még a kivégzettek esetében is. Ezen felül nehezen feltételezhető, hogy a főtanács egyik tagjának, Arimateai Józsefnek egy ilyen hely közvetlen közelében legyen a kertje és benne a saját leendő sírboltja.

 

Egy másik teória szerint a kereszt azon a helyen állt, ahol a szikla mélyében Ádám teste feküdt és Krisztus vére a szikla hasadékán keresztül lecsorgott Ádám koponyájára, s így fizikailag is jelezte a megváltást. Origenész ezt a meggondolást választotta, mivel a zsidó hagyomány értelmében Ádám sírja Jeruzsálemben, a világ közepében van. Más kérdés, hogy a zsidó hagyomány többnyire Hebronban kereste Ádám sírját. Amikor Modestus apát újjáépítette a perzsák által elpusztított Szent Sír-templomot, akkor a Golgota sziklája alatt kialakította az Ádám-kápolnát. Ebben az újjáépített templomban ott van egy kőből készült golyó, amely a világ közepét, népiesen „köldökét” jelöli.

 

A Bar Kohba-felkelés után Kr. u. 135-ben Hadrianus császár a lerombolt Jeruzsálem helyén Aelia Capitolina néven alapított várost, amelyben Aphrodité istennő tiszteletére építtetett templomot a Golgota fölé, hogy eltörölje a hely emlékezetét. A hely kiválasztásában nyilvánvalóan az is szerepet játszott, hogy Aphrodité egyik fiának Golgosz volt a neve. A rómaiak fülében ez úgy csengett, hogy Golgosz anyjának templomát a legalkalmasabb helyre, a Golgotára építették: ez az „Aphrodité Golgia”.

 

Egy másik kútfő arról számol be, hogy Hadrianus császár i. sz. 135-ben Jupiter tiszteletére építtetett bazilikát itt. A 4. században Szent Ilona császárné emeltette a díszes Szentsír-bazilikát ezen a helyen. Jelen korban a domb a Szent Sír-templomának belsejében látható Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében.

 

A hely azonosítása azonban kérdéses, mindazonáltal valószínű, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” feküdt. János arról számol be, hogy a kivégzőhely nem volt messze a várostól, s a Jézus keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül Nem kizárt, hogy a Golgota a Jaffát Aszkalonnal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt.

 

Szellemtudományi megközelítésből vizsgálva a Golgotát, elmondható róla, hogy nem csak a történelem, hanem az ember lelki evolúciójának is az egyik legnagyobb fordulópontjának számít. Tudniillik, a kereszténység és az egyház elindulása mellett egy olyan újfajta impulzust kapott az egész emberiség vallási hovatartozástól függetlenül, amely teljesen új irányvonalat nyitott meg a szellemi felemelkedésünk számára. A Golgotán lezajlott misztérium során Krisztus lénye összekapcsolódott a Földdel és az emberiség kollektívájával, minekután a krisztusi erők egy nagyhorderejű és páratlan változást idéztek elő. A csoportos karma megszűnt és individuális karmává alakult át. Magyarán, a nemezetek és a családok karmikus adósságai mellett elkezdhetett megerősödni az ember isteni énje, egyénisége, avagy individuuma. Ezáltal minden egyes ember számára megadatott, hogy ha övéi nem is, ő akár egyedül kitörhessen a földhöz kötöttségből és a szellemi szabadság állapotába juthasson. Ez korábban nem volt így, de Krisztus karmikusan ható princípiuma ezt lehetővé tette. A mai napig ennek előnyeit élvezhetjük. Ez mérföldkőnek számít az egyéni felelősségvállaláshoz és a spirituális szabadsághoz vezető úton.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?