Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A Güímar piramisok

A régészet megfejtetlen rejtélyei között tartják számon azt a hat darab négyszög alaprajzú, lépcsős piramist, amelyek egy tenerifei falucskában találhatók. A kicsiny település neve Güímar (kiejtve: guimár) és a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifén található.

 

Kérdés: vajon valódi piramisokról van-e szó, vagy csupán kőhalmokról? Nagyon sokáig tartotta magát az a nézet, mely szerint a helybéli földművesek összehordták a köveket, majd halmokba rendezték azokat. Így voltaképpen egy teraszra emlékeztető képződményt hoztak létre. Az elképzelés egyébként nem naiv vagy földtől elrugaszkodott, mivel a Kanári-szigeteken egykoron bevett szokás volt, hogy mezőgazdasági célokra ilyen helyeket alakítottak ki a munkások.

 

Güímarban valaha még kilenc ilyen piramis létezett, de közülük hármat a lakosság állítólag széthordott, mivel így juthattak legegyszerűbben építőanyaghoz. De ha ez még nem volna elegendő bizonyíték a korábbi piramisépítkezés létére, akkor megjegyzem, hogy Tenerifén egykoron dívott a piramisok emelésének szokása. Ennek jegyében ma is megcsodálhatjuk a piramisokat Santo Domingóban, Santa Barbarában, Garachicóban, Icod de los Viñosban és San Marcosban.

 

A güímari piramisok gondolkodóba ejtették a kutatókat, akik megpróbáltak valamiféle párhuzamot vonni az azték és a maja, valamit a világ többi táján található igazi piramisok és a güímari gúlaszerű építmények között. Végül egy bizonyos Thor Heyerdahl nevű kutató hosszas tanulmányozás után bebizonyította, hogy ezek a piramisok tudatosan és célzatosan kreált konstrukciók, s nem csak egyszerű agrármegoldások.

 

Érvei az alábbiakban összegezhetők:

  • A piramisok nyersanyaga vulkanikus kőzet, méghozzá távolról származó fajta. Vagyis a környéken nem fordul elő ilyen kőzet, ezért aztán nem lehetett kis munka ideszállítani a köveket.
  • A köveket – különösen a sarokköveket – gondosan megmunkálták, mielőtt a helyükre illesztették volna. Ezt a geológusok is megerősítették.
  • Kötőanyagot nem használtak az építők.
  • A helyszínt pontosan kiválasztották és a talajt előkészítették az alapzat számára.
  • A piramisok asztronómiai tájolással kerültek a jelen helyzetükbe, tehát bizonyos csillagok felé orientálták őket.
  • A nyári napfordulókor különleges tüneményt lehet látni a legnagyobb piramisról. Ezt nevezik kettős naplementének, ami azt jelenti, hogy a Nap előbb egy magas hegycsúcs mögé bukik le, majd újra feltűnik és másodszorra is alászáll.
  • A piramisok nyugati oldalán érdekes módon lépcsők vannak, amelyeken a napsugarak a téli napforduló reggelén fokozatosan felkúsznak.

 

Amit viszont máig nem tudunk: kik és mikor emelték e precízen megkonstruált piramisokat?

 

Tévesen azt hiszik, hogy a piramisokat egy 1881-es földbirtokszerződésen említik meg először. Ebből indul ki az az elmélet, mely szerint a téglalap alapú piramisokat minden bizonnyal növénytermesztésre és az állattenyésztésre szánt földek határául alkalmazták. Valójában azonban idősebb Plinius már jóval korábban beszámol arról, hogy a Kanári-szigetek területe Hanno, a navigátor idejében (Kr. e. 600 körül) még lakatlan volt, de már akkor díszelegtek ott hatalmas kőépítmények. Ebből arra lehet következtetni, hogy egy sokkal korábbi kultúra építette a piramisokat.

 

Tény, hogy a Kanári-szigetek benépesülése máig megoldatlan kérdésnek számít. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az erőteljes tengeráramlatok miatt egyáltalán nem könnyű megközelíteni Marokkó irányából a szigeteket, ami pedig kézenfekvő megoldás volna.

 

Annyit sikerült kideríteni, hogy a guancsók (i. e. 2. században érkezett telepesek) a piramisok alatt éltek egy barlangban. A 15. század végéig, amikor megjelentek a spanyol hódítók, Güímar a 10 tenerifei menszi (király) egyikének volt a székhelye. A guancsók végül nyelvükkel és kultúrájukkal örökre eltűntek a történelem színpadáról leigázásuk következtében.

 

Heyerdahl teóriája szerint a Kanári-szigetek tulajdonképpen egy hajózási központ volt Amerika és a Mediterráneum között. Maga a nagy felfedező, Kolumbusz is járt itt. A fanatikus kutató olyannyira hitt az elméletében, hogy a végsőkig ment el: az 1970-es évek elején Heyerdahl nem kisebb kalandra vállalkozott, mint hogy Marokkóból (Észak-Afrika) és Barbadosra (Karib-térség) hajózott egy lélekvesztővel, gyakorlatilag egy papiruszhajóval, a RA II-vel.

 

Heyerdahlnak végül sikerült megnyernie ügyének a Tenerifén élő norvég hajótulajdonost, Fred Olsent. Ennek eredményeképpen egy olyan információs központot hoztak létre, amely bemutatja Heyerdahl expedícióit és a piramisokról szóló elméleteit. A turisták és az érdeklődők számára 1998-tól látogathatók a piramisok. Néprajzi park néven nyitották meg a csaknem 65 000 m²-es güímari komplexumot.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..