Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A hamis egó, a lélek, a szellem és a Tethán (Önvaló)

Eredetileg az egyik fő szakterületem a filozófia és a bölcsesség, amely alatt az élet kérdéseit és azok megválaszolásait értem. Se többet, se kevesebbet. Kutatásaim és személyes spirituális élményeim eléggé messzire vezettek e téren. Tapasztalatom, hogy a magasságok előtt a mélységeket kell bejárni. Így most fussuk át, hogy mi okozza az emberben a kettősséget és a többszemélyűséget lételméleti és ismeretelméleti szempontból. Magyarán, kik vagyunk és hol húzódnak a határaink?

 

Engedd meg, hogy rögvest a közepébe vágjak és megkíméljelek a sok mellébeszéléstől és tévhittől. Nem vallásról lesz szó, bár ez is, mint minden ezoterikus tudás, eredendően nem lehet más, mint a szentséges tudományok része.

 

Mindenekelőtt a hamis egó által kifejtett érzéketlen és buta emberi tudatról kell értekeznünk. Az egónak nem fog tetszeni – de nem is az a cél, hogy tessen – az az alapigazság, hogy az emberiség egyik átka a hamis egó. A hamis egó megtéveszti a szellemet és a lelket, ezáltal nem tud kilépni az anyagi világ bűvöletéből és sorozatos visszaszületésekre kényszerül. Az emberiségnek magasabb tudatszinten kellene állnia, s mivel nem ott áll, talán nem mellékes, hogy miért nem.

Az emberben hiába rejtőzik sok előző élet tudása és hiába van az elméjének némi teremtő ereje, valójában látszatvilágban él, melyet egója – sajátos én-tudata – sugall neki. A legtöbb ember anyagi tudata olyan erős, hogy abba a hitbe ringatja magát, hogy csak az létezik. Voltaképpen önigazolások és megerősítések sorozata az átlagember élete. De a valóságot ily módon nem ismerheti meg.

 

Hála Istennek, minden ember rendelkezik egy anyagtalan tudattal is, amelyet mostanság egyre többen kezdenek pedzegetni. Más kérdés, hogy a legtöbb irányzat önmagát tolja előtérbe, önmagát dicsőíti, holott sokszor azok másodlagosak. Az ezoterikus emberek többsége sokszor nem azért szerez szellemi megtapasztalásokat, mert egy-egy irányzat zseniálisan jó és hiteles, hanem mert az anyagtalan tudata kitörési pontokat keres az elnyomottságából és sokszor olyan alkalmakkor talál erre módot, amikor az ember számára támogató környezetbe kerül. Például elmegy egy meditációs klubba, egy teaházba, egy jóshoz, egy ezoterikus jellegű tanfolyamra stb. Ilyenkor előfordul, hogy tévesen azonosítják be az emberek spirituális tapasztalataik és életeseményeik okait. Azt hiszik, hogy ha történik velük egy spirituális élmény, akkor azt már értik is, s feltételezik, hogy azonnal meg tudják fejteni az okát.

Tapasztalatom szerint nagyon sokan nincsenek a legideálisabb életpályájukon, mert leragadtak olyan irányzatoknál vagy személyeknél, akik „meggyőzték” őket arról, hogy tudnak valamit és valamikor jó segítőik voltak. Ámde, a megszokás nagy úr, s a szorításukban élők ilyenkor nem mernek vagy nem is akarnak továbblépni, továbbfejlődni, hanem évekig egyhelyben toporognak. Ilyenkor szokott a Sors betegségekkel és különféle problémákkal jelezni, hogy felébressze, felrázza és változásra ösztönözze az individuumot.

Következtetésem: ezoterikus betegség az egó, mert mindenki híveket toboroz és nem akarja őket elengedni. A hívő pedig hinni akar és fél változtatni. Ezért mindkét fél – az úgynevezett tanító és a tanítvány is – mindenféle ideológiát kitalál.

 

E példán keresztül talán érezhető, hogy milyen elterelő, megtévesztő és manipulatív az anyagi tudatunk és az egónk. Minden tőle telhetőt elkövet: félelem, kétség, megkérdőjelezés, ítélkezés stb. formájában csak azért, hogy az igazát bebizonyítsa.

 

De van ettől rosszabb. Azokat sorolom ide, akiket mostanában „lelki szegényeknek” neveznek az ezoterikusok. Ők nem feltétlenül egyszerű lelkek, de vitathatatlan, hogy a materialista tudatú, nem beavatott ember hamis egótól vezettetve meg van róla győződve, hogy ő, vagyis én-tudata hajtja végre tetteit, ő irányítja az életét és ő hozza a döntéseit. Az ilyen ember lehet vallásos is. Ám, akár ateista, akár teista a saját életfilozófiája és fogalmi rendszere szerint, valójában nincs tudatában, hogy a testét a Legfelső Énje, a Tethánja ellenőrzése alatt álló anyagi természet hozza létre. Az ilyen ember azt sem érti, hogy ő csak egy ember, aki a saját Tethánja (Felső Énje) irányítása alatt áll. A hamis egó hatására azt hiszi, hogy mindentől függetlenül cselekszik, éppen ezért munkájáért magának tulajdonít minden érdemet.

 

A hamis egójú, materialista tudatú ember nem érti, hogy van egyszer a durva és van a finom fizikai test, s ezek Ura a Tethán, belsője Alfa-Omegaként a szellem és a lélek. A szellem, mint a tudás és a lélek, mint a lelki erő és a béke. Harmonikus esetekben ezek adják a nyugalmat, s az igaz bölcsességet. A tudatlan elfelejti, hogy mi a bölcsesség, míg a tudó tudja, hogy a filozófia vezeti őt hozzá.

 

Emlékeztetőül és tisztázásképpen: az emberi szellem azért van, mert az adja azt a tudatot (ezáltal a tudatosságot), amely azután tudásra tehet szert fejlődése során. A lélek, pontosabban a lélekszikra tartalmazza többek között a korábbi életek tudását, képességeit és emlékeit. (Végeredményben a lélek is egy tudatforma.) Így a lélek és a szellem teremti meg az emberi lényben a kettősséget. Mi pedig akkor fogjuk egyensúlyban érezni magunkat, ha a szellemünk és a lelkünk kiegyensúlyozottságot mutat.

 

A Tethán, amely nem azonos más irányzatok hasonló nevű fogalmával, a Felső Énünket jelöli, azt, akit a Teremtő alkotott. A Tehtánból mint hatalmas isteni individuális tudatból csatolódik ki a lélekszikra és a szellem is, s ezzel a mérlegállás ismételten csak adja magát. Ez a lélekszikra és ez a szellem költözik egy testbe. Így születik az ember.

 

És hogy válik újra eggyé a kettő, a lélek és a szellem? Amikor vége az ember életének.

Mi okozza a harmóniát a kettő között? A kettő között a harmónia maga a testben élő, jó életet élő ember.

 

Mindezen fejtegetésből talán látszik, hogy az embernek több tudata, illetve énje (tudatközpontja) van. Az egó csak a felszín, a héj, amely beburkolja a többi finomabb tudatot. A spirituális és a vallásos fejlődés eredendően mindig arról szólt, hogy ezt a héjat fokozatosan, érések, átvedlések által lehántsuk magunkról és megistenüljünk, azaz visszanyerjük a magasabb rendű énjeinkkel a kapcsolatot. Ezt forgatták ki utána azok az avatott (!) ideológusok, filozófusok, teológusok, akik rossz szándéktól vezérelve el akarták téríteni és el is térítették az emberiséget a felemelkedés útjától.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..