Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A hatalmas mexikói piramis homokvárként omolhat össze

A Nap piramisa összedőlhet. Az egyik oldala száraz, míg a másik nedves, s ez akár a piramis összedőléséhez is vezethet, hacsak nem kerül sor javításra.

 

Az 1. és a 7. század között a mexikói Nap-piramis volt az amerikai kontinens legnagyobb városának a szíve. Ezt jelenleg Teotihuacanként ismerik, ugyanakkor valaha az elveszett városnak több mint 125 000 fős lakossága volt, s ezzel a világ egyik legnagyobb településének számított. Maga a piramis a legnagyobb a Földön. A külső részét 3 millió tonna vulkanikus kőzet alkotja, de belső része egy földből kialakított mesterséges domb.

 

http://famouswonders.com/

 

2010 és 2013 között a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetemen (UNAM, Mexikóváros) dolgozó Arturo Menchaca és kollégái müonokat alkalmazva vizsgálták a piramis belsejét. Ezek a szubatomikus részecskék képesek a legtöbb anyagon áthatolni, viszont elterelődnek, ha sűrűbb anyagba ütköznek. Ez azt jelenti, hogy több müon éri el a túloldalt, amennyiben egy tárgy belső üregekkel rendelkezik, illetve kevésbé sűrű levegővel van megtöltve. Ekképpen a piramison keresztülhatoló müonok útjának a követése által, Menchaca el tudta készíteni annak háromdimenziós képét a belsejéről.

 

Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a csapata müon-detektorokat helyezett el a piramis középpontja alá, egy alagútba, amely annak alapzata alatt fut. A müonok a térben keletkeznek úgy, mint azok a kozmikus sugarak, amelyek kisebb részecskékre válnak szét, amikor keresztülhatolnak a Föld légkörén.

 

A csapat belső kamrák után kutatott, de egyre sem bukkantak. Ellenben a közeli Hold-piramis királyi sírokat rejtett.

 

Ehelyett egy problémába ütköztek: a piramisban található föld sűrűsége legalább 20 százalékkal alacsonyabb az egyik oldalon, mint a másikon: „Ha nem csinálunk valamint, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a piramis összeomlik.” – közölte Menchaca. Eredményeit a múlt hónapban tartott, Teotihuacan-ról szóló konferencián mutatta be a UNAM-on.

 

http://wordlesstech.com/

 

Menchaca úgy gondolja, hogy a különbséget a kiszáradt déli oldal okozza. Ő a piramist egy strandon lévő homokvárhoz hasonlította: „Én nedves homokot használhatok egy homokvár megépítéséhez.” – mondja. – „Ha kiteszem a Nap hatásának, majd pedig hozzáérek, amikor már száraz, akkor szétporlad.”

 

„A piramis nem „fog holnapra összedőlni” – magyarázza Menchaca. – „De ez ugyanaz a jelenség, amit Mexikóváros altalajában is meg szoktunk figyelni.” – Mexikó fővárosa egy kiszáradt tó helyére épült, s minden évben több tíz centimétert süllyed, mivel a víz elpárolog az alatta találhat víztartó rétegből.

 

A vélemények megoszlanak a tekintetben, hogy miként is mentsék meg a piramist. Menchaca a száraz oldal nedvesítését javasolja.

 

Ámde a valódi problémát a többletvíz és nem a szárazság jelentheti – mondja Alejandro Sarabia, Teotihuacan helyszíni igazgatója. – „Évtizedekkel ezelőtt, cementet injektáltak a fedőkövek közé. Ez a stabilitást kölcsönzött, ugyanakkor gátolta a növényzet növekedését.” mondta. – Másfelől pedig megakadályozta a réseken átszivárgó víz okozta nyirkosság elpárolgását.”

 

Sarabia kijelenti, hogy a régészek most már sokkal megfelelőbb anyagokkal helyettesítik a cementet, mint amilyen a folyami homok.

 

Forrás: http://www.newscientist.com/article/mg22129594.100#.U0Gfmld_O_I

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..