Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A Hold különleges szerepe a Föld életében

Egyre több a vita a Holddal kapcsolatban.

Vannak, akik egészen odáig mennek ebben, hogy kereken kijelentik: a Hold mesterséges eredetű, tehát nem a Földünkből vált ki több milliárd évvel ezelőtt, hanem egy földönkívüli civilizáció állította Földközeli pályára egyfajta kísérőbolygóként. Erről és az ehhez kapcsolódó témákról szólt már cikkünk és tévéműsorunk is:

Enigmák – A tudomány titkai 2013.08.07. https://www.youtube.com/watch?v=6vFliNIGnws&feature=c4-overview&list=UUBUueyDPkbEq68IvCHiHHtQ

Ki hozta létre a Holdat? http://boldognapot.hu/blog/ki-hozta-letre-a-holdat/

 

Ezeken túlmenően néhány olyan érdekességet szeretnék feltárni, amely függetlenül attól, hogy miben hiszünk, kihangsúlyozza, hogy a Holdnak milyen óriási – életadó és életszabályozó – hatása van a Földre. Mindezt azért teszem, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk ennek az óramű pontosságú kreatúrának.

 

http://i28.beon.ru/

 

 

Először is néhány adat:

A Hold Földtől való átlagos távolsága 384 402 kilométer. Ezt a távolságot fénye 1,3 másodperc alatt teszi meg, vagyis ennyi időre van ahhoz szükség, hogy a Nap fénye eljusson a Holdról a Földön álló emberhez.

A Hold átmérője 3476 kilométer, amely valamivel több, mint a Föld átmérőjének a negyede. Ezzel Holdunk előkelő helyet foglal el a Naprendszer holdjai között. Jelen tudomásunk szerint csak a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kallisztó és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja nagyobb nála. Amiből máris következik az egyik rejtély: miért ilyen óriási a mi Holdunk?

 

A Hold tömege egy nyolcvanad része a Földének. Ami rögtön feltűnik: a két planéta egymáshoz viszonyított aránya túltesz minden más naprendszerbeli bolygó-hold pároson. Vajon miért van ilyen kitűntetett arányuk?

 

A Hold távolsága, mérete és egyéb paraméterei úgy lettek kitalálva vagy kialakítva, hogy a földi élet szempontjából legalább három – valójában sokkal-sokkal több – feltételt lehetővé tegyenek:

1.       Árapály jelenség fenntartása

2.       Föld tengelyferdesége

3.       Lemeztektonika

 

http://images.postr.hu/

 

Árapály jelenség

 

A Hold hol megközelíti a Földet, hol eltávolodik tőle: távolsága 363 104km – 405 696km között ingadozik. Kevesen tudják, hogy régen – százmillió/milliárd években számolva – a Hold sokkal közelebb volt a Földhöz, mint manapság, s csak fokozatosan kezdett el távolodni tőle, mely folyamat a mai napig tart. Igaz, mi ebből nem veszünk észre sok mindent, mert itt kozmikus léptékekben kell számolni.

De azért számoljunk! Ha mostanság évente 3,8-4 centiméterrel távolodik a Hold a Földtől, akkor a következő néhány százmillió évben nem lesz ebből fakadóan nagy probléma. Ergo a Hold stabilizálja a Földet, vele együtt pedig azokat a természeti jelenségeket, amelyek tőle függnek. Ilyen például az árapály jelenség, melynek mértéke átlagosan kettő méter.

Napjaink evolucionista felfogásához némiképp passzol, hogy a Hold hatalmas szerepet játszott az élet kialakulásában azáltal, hogy ritmikus ütemben apályokat és dagályokat idézett elő a tengerpartokon, így egyfajta kapcsolatot teremtett a vízi és a szárazföldi életformák között.

 

A Hold gravitációs vonzása azonban ettől sokkal többre is képes. Így például arra, hogy kis mértékben ugyan, de megemeli a földfelszín, azaz a földkéreg egy részét, ennél fogva más területek lesüllyednek. Ehhez társul a Nap vonzása, mely ebben az esetben a Holdénál szerényebb, annak kb. egyharmada. (Ezek a hatások hol erősítik, hol gyengítik egymást.) Bizonyára nem vagyok egyedül, amikor beismerem, hogy én személy szerint nem vettem észre, hogy naponta kétszer is a talpam alatt 20 centiméterrel megemelkedik, illetve visszaereszkedik a föld.

 

A vízre és a földfelszínre gyakorolt Hold-Nap hatás újholdkor a legerősebb. Csupán véletlen egybeesés volna, hogy az ősi kultúrák az újholdtól számították a holdhónapokat, hogy a megújító-megtermékenyítő varázslataikat éppen az újholdhoz kötötték? Mivel ez a hatás teliholdkor is jelentkezik, ezért ezt is az előbbihez hasonló kitüntetett szereppel látták el a természeti népek és az ősi civilizációk mágus-papjai.

 

A folyamat azonban még ettől is izgalmasabb, ugyanis a megemelkedett víz- és földmennyiség lassítja a Föld forgását. A becslések szerint 100 évente 2,9 másodperccel. Ez egy bizonyos kiegyenlítődésig fog tartani, ami nagyjából 1,6 milliárd év múlva fog bekövetkezni.

 

Általános elfogadott és köztudomású tény, hogy a Hold mindig csak az egyik arcát mutatja felénk. Ez táplálja a „mi lehet a másik oldalon” típusú kérdéseket. De ez a megállapítás nem teljesen igaz. A Hold ugyanis egy sajátos mozgást is végez, melyet librációnak neveznek. Ez tulajdonképpen egy billegés. Ha megfigyeljük, pontosabban, ha megmérjük, akkor kiderül, hogy a Holdnak összességében majdnem 60%-át látjuk, míg a fennmaradó 40%-át nem a keringési periódusa során. (Tehát nem 50-50%).

 

Míg a Hold tengely körüli forgása állandó, addig a Hold ellipszis alakú pályán kering. Ez utóbbi mozgás okozza a hosszúsági (forgástengelye körüli imbolygást) librációt, ami miatt a keringési sebessége változó: földtávolban lelassul, földközelben felgyorsul.

Ennek a mozgásnak a párja a szélességi libráció, amikor a Hold egyenlítői síkja dülöngél. Azért látjuk egyszer kissé felülről, egyszer pedig alulról a Holdat, mert a keringési síkja 5 fokkal eltér a Nap keringési síkjától.

 

Emellett a Hold „tud” ténylegesen is himbálózni. Ez egy rezgő állapot, amely a hossztengely mentén mutatkozik meg keleti és nyugati irányban (0,5 szögpercnyi).

 

http://files.abovetopsecret.com/

 

Tengelyferdeség

 

Ha Föld pályasíkjára egy merőlegest állítunk, és megnézzük, hogy az milyen szöget zár be a Föld forgástengelyével, akkor azt találjuk, hogy jelen pillanatban ez 23,5 fok. Mit köszönhetünk ennek? Például az évszakok váltakozását. Gondoljuk csak meg, hogy ez a szög az egész éves Nap körüli ciklusunk folyamán megmarad. Így a napsugarak egészen más beesési szögben érik el bolygónk felszínét. Amelyik földféltekénket jobban érik a napsugarak, ott van nyár.

 

Vannak természetesen kisebb ingadozások a forgástengelyben, de ez egyelőre nem számottevő. Ha a Holdunk távolabb lenne a Földtől a jelenlegi viszonylagos távolságánál, vagy ha nem ilyen méretes lenne a Holdunk, mint amekkora a Földhöz viszonyítva, akkor kiszámíthatatlanná válnának a mozgások. Nem egyszerűen az évszakok zavarodnának meg – esetlegesen meg is szűnnének –, hanem a biológiai szervezetek életciklusai válnának szó szerint kaotikussá. Konkrétan elképzelve, még a sci-fi írók fantáziája is megirigyelhetné a Föld ide-oda billegésének a következményeit: az óceánok össze-vissza áramlását, a tengerszint-emelkedéseket, a sivatagos és a jeges vidékek váratlan felcserélődéseit, a drámai fajkihalásokat, hogy csak néhány lényeges hatást említsek.

Ebből is látszik, milyen fontos a Hold!

 

http://skywalker.cochise.edu/

 

 

Lemeztektonika

 

Ki hitte volna, hogy számos bolygón nincs lemeztektonika? Azon pedig a kedves Olvasó már aligha fog meglepődni, hogy a Föld lemeztektonikáját a Holdnak köszönhetjük. A Földnek „vékony” kérge van, amely alatt folyamatos mozgásban van az anyag, amin a kontinensek vándorolnak hosszú évmilliók alatt.

Az elmélet szerint a Föld külső része a litoszférából és az asztenoszférából épül fel.

A litoszféra a földkéregből, illetve a földköpeny felső, szilárd részéből áll. Alatta terül el az asztenoszféra, amely még mindig szilárd.

A litoszféra darabokra töredezett, amelyeket tektonikai lemezeknek neveztek el.  Ezek a lemezek az

asztenoszférában úsznak: a lemezek vízszintes irányú mozgásának sebessége megközelítőleg átlagosan évi 0,66-8,5 centiméter. De ez a mozgási sebesség nagyon eltérő értékeket mutathat. Például a csendes-óceáni-lemez 50 millió év alatt 3000 km-t tett meg, míg a Dekkán 40 millió év alatt 6000 kilométert.

 

Miért fontos a Hold által elindított és fenntartott lemeztektonika? A válasz többrétű. Először is nem lettek volna szárazföldek, ha nincs a lemeztektonika, hiszen a földnek ki kellett emelkednie.

A válasz második része, hogy a tektonikai lemezek mozgása, valamint a föld és víz hőmérséklete együttesen folyékony halmazállapotúvá teszik a vizeink nagy részét. A szakadatlan ciklusok pedig biztosítják, hogy az óceánokból a víz a légkörbe, majd onnan a szárazföldekre jusson, illetve onnan vissza az óceánokba.

 

És most egy fontos ponthoz érkeztünk. Nevezetesen ahhoz a ponthoz, amikor a légkörben található üvegházhatás jótékony hatásairól teszünk említést. Ha ugyanis nem lenne egy viszonylag „egészséges” üvegházhatás a Föld légkörében – persze ennek előfeltétele a légkör kialakulása –, akkor aligha lehetne a Föld átlaghőmérséklete éppen nekünk megfelelő.  Az üvegházhatású gázok közül pedig messze kiemelkedik a víz(gőz), majd azt jóval lemaradva követi a széndioxid, a metán, a dinitrogén oxid és sok mesterséges vegyület. Ez pedig azért fontos, mert a legtöbb üvegházhatású gáz az óceánokban található, továbbá a vulkanikus tevékenységnek köszönhetően jut a légkörbe és a jégbe zárva tárolódik elsősorban. Természetesen az élővilág is termeli és a technikai civilizáció is ontja a légkörbe az üvegházhatású gázokat, de azok mennyisége nem vetekedhet az óceánok, a vulkánok és a jég által tárolt, illetve közvetített vegyületekkel.

Mindebből logikus, hogy mennyire meghatározó, sőt elengedhetetlen az a lemeztektonika, amely megmozgatja és részben működteti a tengereket, a vulkánokat, a jégtakarókat és befolyásolja az élőlények biológiai folyamatait. És mi befolyásolja főként kívülről a kéreglemezeket? A Hold. Így a Hold újabb aspektusai rajzolódtak ki előttünk: a Föld vizeinek és hőmérsékletének komplex befolyásolása, valamint a légkör összetételének és a földmozgásoknak az oda-visszaható körfolyamataiban betöltött szerepe.

 

Úgy vélem, hogy miközben az élet spirituális és lelki dimenzióit is kutatjuk, nem árt a holisztika jegyében az anyagi világ mérhető és kutatható változásait is bevonni a vizsgálódásaink körébe. Hiszen az élet sokszínű és a megismerésének csak az ember szab határokat.

 

Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..