Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A hun-magyar rokonság és a finnugrizmus dilemmáját Te döntsd el!

Honnan ered a hun-magyar kapcsolatot lecserélni törekvő finnugrizmus? Kik és miért indították el? Miért fontos állást foglalni a hun-magyar rokonság kérdésében? Milyen szintű lehet a hunok és a magyarok kapcsolata? Merre mutat az egységhez vezető út?

 

4.2

 

A hunok és a magyarok közötti folytonosság, illetve rokonság cáfolatának tudományos elméletét a 19. század második felében dolgozták ki. Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál és Budenz József a kancellária megbízásából állítja fel a finnugor származáselméletet, amely arra hivatott, hogy minden magyar iskolást és felnőttet meggyőzzön arról, hogy őseink a finnugor népektől származnak. Több magyar őstörténet-kutató már jó néhányszor rámutatott arra, hogy itt egy alapvető hibával állunk szemben: a nyelvészet olyan területekre téved, ami nem az övé. Így a régészet és az antropológia territóriumán jár, ami se nem a sajátja, se nem igazolja azt.

 

Ezzel együtt vagy éppen ennek ellenére sokan még mindig nem fogadják el, hogy a népi hagyományaink szerint a hunok és a magyarok egymás rokonai. Holott a valóságban a 19. századig mind az írott források, mind pedig a néphagyomány egy része azt őrizte meg emlékezetében, hogy a magyarok Szittyaországból – mai szóhasználattal élve Szkítiából – származnak. Innen pedig a szkíta törzsek egyik ágaként jó néhányszor visszatértek hun-magyar őseink a Kárpát-medencébe. (Erről külön fogok majd értekezni.)

 

Való igaz, hogy a latin nyelvű krónikák következetlenek, amikor a hunokat és a magyarokat felváltva említik, de abban konszenzus van, hogy az Atillát megválasztó hunokat magyaroknak tartják. Szemmel láthatóan az 5. vagy a 9-10. századi kárpát-medencei lakosságnak nem okozott gondot a hun-magyar kérdés és nem szorult különösebb magyarázatra sem a rokonság kérdése. Ami azért beszédes tény.

 

4.1

 

Azon lehet vitatkozni, hogy itt a „rokonságról”, „azonosságról”, avagy „testvériségről” – és ez utóbbi, akkor vajon milyen értelemben vett testvériségről – van-e szó, ugyanakkor a két szkíta származású, avagy belső-ázsiai törzs sorsának összefonódásáról engem meggyőzött a történelem tanulmányozása, és nem a rokonságot támogatók vagy ellenzők véleménye. Javaslom, mindenki olvasson utána és alakítsa ki a saját álláspontját.

 

Amúgy, ha mi tévednénk is, őseink biztosan nem tévedtek, amikor a hun és a magyar törzsek együtt vagy egymás után jelentek meg újra meg újra a Kárpát-medencében. Az együttélés sosem okozott semmilyen nyelvi, vallási, hovatartozási, etnikai, hatalmi stb. problémát a hunok és a magyarok között. Sőt, ami azt illeti, a jelek szerint a magyarok bizonyos értelemben a hunok papi kasztját alkották. Erre a kettős fejedelemség intézményéből is következtethetünk.

 

Nagyon úgy fest a helyzet, hogy hun-magyar kapcsolat egy spirituális szövetségként is felfogható, amelyet minden bizonnyal nem Atilla idejében, hanem jóval korábban kötöttek. Miért? Talán mert az égi küldetésük összekapcsolta egymással a hunokat és a magyarokat. Ez állhat a vérszerződés intézménye mögött is.

 

Mi van, ha Kölcsey tévedett, amikor a Himnuszban ezt írta:

„Őseinket felhozád 

Kárpát szent bércére 

Általad nyert szép hazát 

Bendegúznak vére”?

 

Ha valaki nem tudná, Bendegúz, Atilla hun nagykirály édesapja volt. Erre céloz Kölcsey.

 

Ami a találgatásokon túl bizonyító erejű lehet a hun-magyar rokonság kérdésében:

 

  • A közös őshagyomány. Pl.: Nimród mint ősatya; Hunor-Magor története, Csodaszarvas monda stb.
  • Az Atilla-korabeli hun és a honfoglalás-kori leletek genetikája.
  • A közös vallási jegyek és jelképek: Napvallás és virtus.
  • Közös szimbólumok: Turul (V. ö.: Atilla pajzsát koronás turul díszítette, Árpád-ház eredetmondája a Turul-madárral)
  • A későbbi magyar állam a korábbi hun állam mintájára épült fel. Lásd az olyan méltóságneveket, mint a bán-wang, gyula-yula, vajda-bojla.
  • Vérszerződés: például a szkíták, a hunok, a médek, a pártusok, az avarok esetében rendkívüli egységesítő erővel tűnik fel.
  • A mai hivatalosan honfoglalásnak nevezett esemény a hunok második (vagy sokadik) visszajövetelének tekinthető.
  • A hunok történeti hagyományát őrző székelyek a mai napig magyarnak vallják magukat!
  • Magyarország nemzetközi elnevezése (Hungária, Hungary, Ungran stb.) is élő hagyományokra épül, bár mások ezt eltérően magyarázzák.

 

Végezetül, hadd jegyezzem meg, hogy e sorok írója, tisztában van a fent említett tételek egyes cáfolataival, mindazonáltal, azok nem győzték meg őt a maguk helyességéről. Az általam kutatott és felelevenített Napvallásra épülő szakralitás pedig a hun-magyar egység felé mutat és összefogásra rendeltetett. Hagyatkozz az érzéseidre és magadban hozd meg a döntést!

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..