Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A húsvéti szimbólumok karneválja

Írta/Szerkesztette: Posted on 0

Elgondolkoztál már azon, hogy miként fonódik össze a húsvéti nyúl a tojással? A tojás Jézussal? A pászka a Holddal? Krisztus a tavaszi napéjegyenlőséggel? A zsidóság Jézussal mint Megváltóval? Ez az egész a locsolással és pénzajándékozással? Mint láthatjuk a húsvét valahogy olyan lett, mint egy turmix: van benne minden. De vajon összeillenek egymással ezek a jelképek?

 

Finoman szólva is vakargatja a szülő a fejét, amikor a gyerekének meg kell magyarázni, hogy a nyuszi miért és hogyan tojik tojást. Mert ugyebár a nyúl nem egy tyúkféle, s tulajdonképpen nem is pottyant ki magából semmiféle tojást. Talán ilyenkor a felnőtt ember is elmorfondírozik azon, hogy minként kerül az aranyos nyuszi kapcsolatba a tojással. S miközben gondolkozik azon, hogy mit válaszoljon a gyermekének, már jön is a következő célzott kérdés: mire is emlékezünk mi húsvétkor?

 

Valaha azzal magyarázták a nyúlnak a jelentőségét, hogy holdjellegű állat, mivel a Holdon látható foltok ugró nyulakhoz hasonlítnak a leginkább. Az aztékok például kódexeikben U alakú Hold-hieroglifában ábrázolták a nyulakat. A görögöknél Aphrodité istennő kedvenc állatának számított, amely még a meddő asszonyokat is képes volt termékennyé tenni. Kínában a hosszú élet szimbólumának számít a nyúl és amúgy az állatöv negyedik jegye. A nyúl Kínában yin-állat, tehát feminin energiák hordozója. De a nyúl Holddal való viszonya, vagyis az, hogy lunáris energiákkal rendelkezik, világos volt Indiában, Egyiptomban, de a keltáknál, sőt még a hottentottáknál is. Indiában például az önfeladás szimbóluma a nyúl, mert a legenda szerint egy példány magától ugrott a tűzbe, hogy Buddha megehesse.

 

A nyúl az éberséget is megtestesíti, ami szellemi frissességet és megtermékenyíthetőséget jelöl. A középkorban álmatlanságot kiváltó hatást tulajdonítottak a nyúlhúsnak. Bár a középkorban igyekeztek besározni a nyulat hol szaporása, hol félénksége és gyávasága miatt, de a szakrális szerepét azért többé-kevésbé sikerült megőriznie. A tojással együtt a nyúl termékenységi szimbólum. Továbbá a maga védtelenségével a nyúl kifejezheti az Istenre hagyatkozó embert, vagy fürgeségével a gyorsan tovasuhanó időt is. Kétségtelen, hogy fürgesége és ébersége miatt az emberek ősi időktől fogva pozitív tulajdonságokat láttak a nyúlban megjelenni.

 

A nyúlban és a tojásban csak az a közös, hogy a termékenység és a bőség energiáit zárják magukba, amúgy a nyúl sosem pottyantott tojásokat. A tojás az élet sarjadásának és az új élet születésének a jelképe. Talán a legismertebb vallástörténeti vonatkozása az orfikus tojás, amely ahhoz a teremtésmítoszhoz kapcsolódik, amelyben a fekete szárnyú Éjszakát megtermékenyítette a Szél, s ő világra hozott egy tojást, amelyből Erósz bújt elő. Számos kultúrhérosz születik a mitológiában tojásból. Például Kasztor és Polüdeukész. A világon szinte mindenhol megtaláljuk a termékenységkultuszokban, így Peruban, Kínában, Polinéziában, Japánban, Indiában, Föníciában és egyebek mellett Finnországban is.

A Nap az aranytojás, a Hold az ezüsttojás a folklórban és a mesekincsben egyaránt. A védikus hagyomány szerint az őstojásból született a világ, melyben előtte csíraállapotban nyugodott. Tehát a teljesség és az egység szimbóluma a tojás.

Az alkímiában a prima materia (ősanyag) jelképének számít a tojás, amelyben már eleve benne van az arany (tojássárgája). A tojás a tavaszhoz kapcsolódó szimbólum, amikor a természet újjáéled, vagyis feltámad. Ezért Krisztussal is analógiába állítható. Sok gyógyító varázslathoz használnak tojást. A tojás elrejtésének és megtalálásának tradíciója az ember lélek helyzetével állítható párhuzamba.

 

Ezek után nem nehéz felelnünk arra a kérdésre, hogy minként kapcsolódik össze a nyuszi a tojással és Jézussal, illetve az Élettel és a feltámadás misztériumával.

 

A Hold termékenysége a fázisváltozásai szerint változik. Az Ószövetség népe hihetetlenül komolyan vette az égitestek mozgását, azon belül is a Hold vallási kultuszát. A Holdhoz kapcsolódó naptárak és ünnepnapok fontossága és a judaizmusba történő beszüremkedése igazolható és nyomon követhető a Közel-Kelet történelme folyamán. A pászka ünnepnapját is a Hold mozgásából számítják ki.

A Hold mozgatja és befolyásolja elsősorban az ember ösztönvilágát, tudatalattiját, bizonyos hormonjait, azon keresztül a megtermékenyíthetőségét, az álmait, a vízháztartását, a nőies energiáit, a médiumi képességet, hogy csak néhány példát említsek. A Hold voltaképpen az éjszakai Nap. Ebből látszik, hogy Hold az emberi természet pszichéjével és a lélekvilágával áll szoros kapcsolatban. Így összefonódik a hittel és a vallásokkal is. Ugyanakkor a Hold mozgatja a tengereket, helyesebben az árapály jelenséget is. A víz pedig mint ősvíz megint csak termékenységi szimbólum. Így ha valakit meglocsolnak, akkor képletesen az élet vizével szentelik meg, termővé, élővé és elevenné varázsolják, vagy legalábbis megújítják ebbéli képességeit. Innen származhat a vízzel való locsolás szokása. Jézus pedig a Halak korszakához kapcsolódik, amelynek a lételeme a víz. Amúgy az ősvíz maga az őskáosz, amelyből a teremtés és maga a Teremtő is született.

 

A mi társadalmunkban a termékenységi szimbólumok megkoptak, s helyüket a pénz foglalta el: a pénz hajszolása, imádata, szinte isteni rangra emelése. Ugyanakkor a pénz is egy jelkép – amúgy hit nélkül, önmagában nem sokat ér –, ezért a szaporítás és adás egyik kifejezési módjává vált, kiváltképp húsvét táján.

 

Jézus kijelentette magáról, hogy majd három napot és három éjszakát fog a föld gyomrában tölteni. Ennek ellenére az Újszövetség beszámolói szerint csupán nagypéntek estéjétől húsvétvasárnap hajnaláig tartózkodott a sírban. Összesen két éjszakát és egy nappal töltött ott. Kérdés: miért nincsenek összhangban a valós tények a vallási tézisekkel?

Nos, nagyon úgy fest, hogy eleinte Jézus egész munkásságát a zsidó hagyományokból, az Ószövetségből akarták levezetni, eredeteztetni, ezért Jézus élettörténetét az Ószövetség részleteihez próbálták fésülni, igazítani. Azután később már nem zavarta őket a pontatlanság és az eltérés. A zsidó vallásban Jézus próféta, de nem Messiás. A kereszténységben Megváltó és nem csak próféta. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy akik a kánont összeállították, azoknak nem sikerült a sokféle nézetet és érdeket logikailag jól felépíteni és ellentmondásmentessé varázsolni. Talán ezért keveredik össze egymással szinte szétválaszthatatlanul a sokféle hagyomány, amely a 21. század húsvéti ünnepi mizériájában és szimbólumhasználatában is testet ölt.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..