Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A jövő gyógyászata, avagy az őssejtek

Tudtad, hogy az őssejteknek megvan az a sajátos képességük, hogy különböző típusú szöveti sejtekké tudnak átalakulni? Gondolj bele, hogy mit jelent ez! Szervek, szövetek és sejtek megújítására, illetve pótlására lehetne alkalmazni az őssejteket. Ha kíváncsi vagy arra, hogyan, akkor ez a cikk neked szól.

 

MITŐL KÜLÖNLEGESEK AZ ŐSSEJTEK?

 

Az őssejtek szinte valamennyi többsejtű élőlényben megtalálható sejtek. Különleges képességük abban rejlik, hogy mitotikus sejtosztódással képesek a szervezet legkülönfélébb feladatait ellátó sejtekké differenciálódni. Az őssejtek kutatása az 1960-as években Ernest A. McCulloch és James E. Till kutatási eredményeiből indult ki.

 

Az emlősök őssejtjeinek két fő típusát különböztetjük meg:

Embrionális őssejtek: a hólyagcsíra állapotban lévő embrióban

Felnőtt őssejtek (vagy szöveti őssejtek): a felnőtt szövetekben

 

Az őssejtek azért különlegesek, mert a fejlődő embrióban az összes specializált magzati szövetté képesek átalakulni. Ez gyakorlatilag beláthatatlan távlatokat nyit meg. A felnőtt szervezetben az őssejtek és az előd-sejtek szerepe többrétű: részint a testet megjavító mechanizmusként funkcionálnak, részint a folyamatosan megújuló szerveknek, mint amilyen a bőr, a vér, az emésztőrendszer szövetei, a normális megújulásukban játszanak kulcsfontosságú szerepet.

 

Az őssejteknek különböző típusait különböztethetjük meg:

  • Totipotens őssejt: az összes szövet és szerv létrehozására képes. Ilyen például a megtermékenyített petesejt.
  • Pluripotens őssejt: csökkent potenciával rendelkező őssejt, mely nem képes extraembrionális szövet létrehozására, de mindhárom csíralemez kialakítására és ivarsejtek képzésére is alkalmas. Ilyen az embrionális-őssejt.
  • Multipotens őssejt: csökkent potenciával rendelkező őssejt, mely nem képes ivarsejt létrehozására, de bármely más sejttípus kifejlődhet belőle. Ilyenek a szervezet szöveti őssejtjei.
  • Unipotens őssejt: egyetlen sejttípust képes előállítani, de képes a megújulásra, ami megkülönbözteti a nem őssejt testi sejtektől (pl. izom-őssejtek).

 

A biotechnológia manapság már képes arra, hogy a sejtkultúrában őssejteket növesztve különböző szövettípusoknak megfelelő sejteket állítson elő. Ennek köszönhetően az őssejtek terápiás használatát tervezik a kutatók. Gondoljunk itt az izmokra és az idegekre!

 

Amikor az új élet megfogan és a magzatkezdemény osztódni kezd, akkor ő még „mindenre-képes” sejtekből áll. A magzati fejlődés 15. napján kezdődik az embrió szó szerinti testet öltése. Az embrióban a sejtek már specializálódnak, ami azt jelenti, hogy többek között idegsejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké stb. alakulnak át. Ezáltal születnek meg, illetve alakulnak ki a szövetek, a szervek és a testformák. Ezután a sejtek már nem lesznek képesek mindenre.

Ámde a magzati fejlődés során kis számban azért megmaradnak olyan nem-specializálódott sejtek, amelyeket szöveti őssejteknek nevezünk. A köldökzsinórból a születéskor nyert vér ilyen őssejteket tartalmaz.

 

A köldökzsinórvérből kiválaszthatók és életképesen megőrizhetők az őssejtek. Így a későbbiekben elvileg bármikor felhasználhatók. Mire? Például betegségek kezelésére. Miért? Mert az őssejteknek megvan az a sajátos képességük, hogy különböző típusú szöveti sejtekké tudnak átalakulni. Vagyis szervek, szövetek és sejtek megújítására, illetve pótlására kitűnőek a jövőben.

 

A problémát jelenleg az okozza, hogy nincs elfogadott – tehát nem kísérleti – terápiás felhasználási metódusa az őssejteknek. Felvetődik a kérdés, hogy miért? Nos, azért, mert miután a magzati őssejteket bejuttatták a megfelelő helyre, még mindig hiányzik egy jel – egy parancs –, amely meghatározza, hogy milyen típusú sejtekké differenciálódjanak. Ennek hiányában azonban könnyen klónozódhatnak tumorsejtek, ami ugyebár nem túl szerencsés fordulat.

 

AZ ŐSSEJTEK GYÓGYÁSZATI ALKALMAZÁSA

 

A szöveti őssejtek a szervezet számos szövetében jelen vannak, feladatuk, hogy biztosítsák a folyamatosan használódó sejtek újraképződését. Három jól ismert és terápiában alkalmazott őssejt-forrást ismerünk: a csontvelőt, a perifériás vért és a köldökzsinórvért.

 

A köldökzsinórvérből nyert őssejteket emberben először a csontvelő-elégtelenségben szenvedők kezelésére használták. Alkalmazásuk jobbnak bizonyult a korábbi eljárásoktól, így például a más emberből származó csontvelővel végzett transzplantációktól. Egyrészt ritkultak a kilökődések, másrészt hatékonyabbnak bizonyult a csontvelő beültetéseknél is.

 

Jelenleg a csontvelő rosszindulatú daganatos betegségeiben, mint amilyen a fehérvérűség többféle típusa, az őssejt-terápia alkalmas a betegek jó hatékonyságú kezelésére.

A rosszindulatú daganatos betegségekben, amelyek sugárterápiát vagy citosztatikus (kemoterápia) kezelést igényelnek, hasznos lehet minél nagyobb dózisban alkalmazni az őssejteket a gyorsan osztódó rákos sejtek elpusztítására. Ez azonban nem ilyen egyszerű, mivel számolni kell az ugyancsak gyorsan osztódó vérképzőszervek sejtjeinek nem kívánatos károsodásával is.

 

Az olyan neves lapok, mint a Nature, vagy a Science magazin, rendszeresen beszámolnak az őssejt-kutatás jövőbeni lehetőségeiről.

A jövőben az Alzheimer- és a Parkinson-kór, az agyvérzés, az izomsorvadások megannyi válfaja esetén az őssejt-terápia jelentheti a kiutat, a kilábalást a betegségekből.

Jó kilátásokkal tekinthetnek a jövőbe a cukorbetegségben szenvedők is, mivel már igazolták, hogy az őssejtek képesek inzulintermelő szigetsejtekké átalakulni. Ily módon a naponkénti injekciós inzulinkezelés remélhetőleg idejétmúlttá válik.

A köldökzsinórvér-őssejtek egy újabb alkalmazási területe lesz várhatóan az idegsejtek regenerációja. Már zajlanak a kutatások a stroke, az szívinfarktus és a gerincsérülés őssejtek általi kijavítására.

 

A legelképesztőbb őssejt felhasználási jövőkép számomra az, amikor szöveteket és szerveket állítnak elő őssejtekből. Itt az ízületektől kezdve a szívbillentyűködön keresztül a szinte bármely beteg szövetig széles skálán mozog az őssejtek alkalmazásának lehetőségei.

De még ezt is felülmúlja az az elképzelés, mely szerint az őssejtben található hibás gének lecserélhetők lennének egészségesekre. Így magukat az őssejteket is lehetne korrigálni. Talán egy idő után arra is rájönnek a kutatók, hogy az őssejtek miként lesznek szaporíthatók.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..