Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A jövő robotvilága: diktatúra és technika

A 21. század emberében ott motoszkál a félelem, hogy a gépek intelligenciája egy napon eléri azt a szintet, hogy letaszítják az emberiséget a képzeletbeli trónjáról és átveszik felette az uralmat. A kinetikus intelligencia akkor jó, ha minket szolgál, de mi van akkor, ha elszabadul? Lehetnek-e a robotok az ellenségeink? Azt eddig is tudtuk, hogy az ember legnagyobb ellenfele önmaga: háborúzunk, egymást irtjuk, adósrabszolgaságba taszítjuk, és lassan elpusztítjuk az egész bolygót.

A kérdés az, hogy a robotok vajon válhatnak-e egyszer majd olyan fejletté, mint egy ember? Avagy túlszárnyalhatnak-e bennünket? A válasz adott: bizonyos területeken ez már realitás. Elegendő a csúcsteljesítményekre hivatkoznom. Másfelől, a kérdés, azért kínos, mert felveti a mesterséges intelligencia kérdést. Ez pedig nem más, mint az értelem rejtélye. Képessé tudunk-e egy gépet gondolkodó lénnyé varázsolni?

A robot szó egyébként Karel Čapek cseh írótól származik, mivel maga a szó cseh nyelven, csakúgy, mint magyarul, nehéz munkát is jelent. A robotok tehát eredetileg olyan gépek, akik kiválthatják az ember fáradságos munkáját, helyettesíthetik az embert bizonyos mértékben. De nem képesek reprodukálni magukat – egyelőre. Nem képesek úgy gondolkozni, mint az emberek – még.

Az intelligencia tömény rejtély a fizikusok, a matematikusok és a biológusok számára. Egyáltalán nem ismerjük a mibenlétét, ha a fennálló tudományos paradigmákból kívánjuk levezetni, illetve azokkal megmagyarázni.
A digitális világban nagyon közel vagyunk a mesterséges intelligenciához, vagy mégsem? A robotok például nagyszerűen tudják a szabályokat alkalmazni, de nem értik meg a szavak jelentését, a szimbólumokat, a nyelv szemantikáját. A robotoknak nincsen lelkük.

A gondolkodás mesterséges megalkotásától még messze állunk. Ebben sok élvonalbeli kvantumfizikus, filozófus és teológus megegyezik. Én azt gondolom, hogy csak szeretnénk ezt hinni. Valóban, a fennálló paradigmák keretein belül igazuk lehet. Na de mi működteti a testet, az agyat? A lélek. Miként képes beágyazódni, „összekapcsolódni” a lélek a testtel. Fogalmunk sincs. Pedig cáfolhatatlanul összekapcsolódik, hiszen élünk. Mondom ezt azoknak, akik hisznek a lélek létezésében.
De ha a dolgok mélyére ásunk, akkor nem találunk olyan fizikai törvényt, amely egyszer s mindenkorra kizárná a valódi robotok, a lélekkel vagy tudattal irányított robotok létrehozásának koncepcióját!!! Ez nem légből kapott vélemény, hanem komoly élvonalbeli géniuszok állásfoglalása.

Claude Shannon-nak, az információelmélet atyjának a véleménye szerint bizonyos értelemben az ember is gép. Ne mindjárt a filmekből induljunk ki, mert a robotokat nem kell antropomorfizálnunk, elemberesítenünk. A robotokat mi állandóan emberi módon képzeljük el és olyan képességeket adunk nekik, mint amilyenek nekünk is vannak. Ámde, a tudósok a józan ésszel még csak-csak elvannak valahogy, a térérzéket és az alakfelismerést is meg tudják tanítani a robotoknak, de a tudat alatti tudatosságot nem. Mégpedig azért nem, mert mi sem ismerjük a működési mechanizmusát! Mi kezd egy robot a halál és az elmúlás problematikájával, az érzelmekkel, az idő folyásával, a nemi ösztönökkel vagy a humorral. Az ilyen és ehhez hasonló jelenségeket nem lehet „megtanítani” egy robotnak. Újabb kérdés, hogy egy robot hogyan ébredhetne öntudatára? A jövőkutatók előrejelzései ezzel együtt derülátók, mivel a fejlődésünk exponenciálisan növekszik, illetve gyorsul. Így, ami 100 vagy 50 évvel még elképzelhetetlennek számította, az ma teljességgel mindennapi.

Bill Gates szerint, ami a számítógép-fejlesztés területén végbement az elmúlt években, az a robotika területén még ugyan várat magára, de talán nem sokáig. A legnagyobb kihívás az érzékelés és megfelelő reakciók készségeinek a robotokkal történő elsajátíttatása. Tévedés azt hinni, hogy minél bonyolultabb egy robot „agya”, annál fejlettebb. Vegyük például a rovarokat! A rovarok agya jóval egyszerűbb, mint korunk szuperrobotjai, mégis képesek olyan dolgokat érzékelni és tanulni, amilyeneket a robotok nem. Mi lenne, ha a robotokat nem készre alkotnánk, mivel úgy tűnik, hogy nem is tudjuk átadni a tulajdonágainkat a gépeknek, hanem önfejlődővé tennénk? Hátha ők is bejárhatnak egyfajta evolúciót?

A magasabb rendű funkciókat azonban nem olyan egyszerű lekoppintani, mint hisszük. Az állatok idegrendszerét igyekeznek leutánozni a konstruktőrök, de egyelőre nem sok sikerrel.  Egy robot nem tud például kreatív lenni, nem képes olyan újfajta megoldási stratégiákat kitalálni, mint egy állat, vagy egy ember. Egy robotnak nem kell túlélnie semmit, igaz, szívbajt sem kap attól, ha szétszerelik. Az emberi intelligencia egyik megnyilvánulása az érzelem, egy másik a szabad akarat. Ezekkel egy robot nem tud mit kezdeni. Az érzelmek nagyszerűen funkcionálnak akkor, amikor a megkülönböztető képességeinket kell kifejlesztenünk, de egyesek úgy gondolják, hogy melléktermékei az egyedfejlődésünknek. Ezzel lehet vitatkozni, de a robotika szempontjából vizsgálva a helyzetet, mást jelent a reprodukció egy robot számára, mint a szeretkezés az embernél.

Ha viszont sikerülne a robotokat érzelmekkel felruházni, akkor egészen jól be tudnának illeszkedni a társadalomba. Ezzel a gondolattal számos fantasztikus film eljátszadozott már. Mi van akkor, ha közös nevezőre hozzuk az érzelmeket és az értelmet? Tegyük fel, hogy a robotok nem éreznek érzelmet, de tudják, mi az és milyen fontos a szerepe. Persze ettől egy robotnak még nem lesznek intuíciói. Az ember elsősorban spirituális lény és magasabb rendű érzelmei is vannak, ezért az ilyen feltételezés életidegenként és talán közönyként hathat egy robotvilágban.

Végezetül, időzzünk el a tudatnál. Minthogy nem tudjuk definiálni, csak a tünetekből vonunk le következtetéseket a tudattal kapcsolatban. Az életet megalkotni nem vagyunk képesek a semmiből. Ha ismernénk az élet kvintesszenciáját, akkor életre kelthetnénk egy robotot, de nem ismerjük. Ettől függetlenül nem zárhatjuk ki a mesterséges intelligencia létezését.
Manapság már teljesen új irányvonalakban is kutatnak a tudósok, amelyek forradalmian befolyásolhatják a jövőt. Ilyen például a kvantumszámítógép és a DNS-számítógép. Ha ez összejönne, akkor valóban kellene számolnunk bizonyos veszélyforrásokkal, mivel az már a mesterséges intelligencia előszobája lenne. Innentől a robotok lekörözhetnek bennünket és ez beláthatatlan következményeket vonhatna maga után.
Összességében leszűrhetjük, hogy sorsdöntő évtizedek előtt áll a robotika. Ha a fejlesztések tartják a jelenlegi ütemüket, akkor elképesztő innovációk fognak születni. Kérdés: mire használja majd fel az ember ezeket az újításokat?

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..