Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A kabbala és a szabadkőművesség összefonódásai

A kabbalista gondolatok terjedését és felbukkanását vizsgálva azt találjuk, hogy az ókortól kezdve számos uralkodó, gondolkodó és kiváltképp titkos társaság vett át több-kevesebb részt belőlük. Az összefonódások szálai elég gubancosak, de a szálak a jelenig vezetnek.

 

Egyiptom után Palesztinában, Hellászban és a Római Birodalomban találkozunk újra a kabbalista gondolatokkal. Homérosz, Vergilius, Püthagorasz, Platón és minden bizonnyal Jézus a tanítványaival ismerték az ősi héber misztikus tradíciókat. Az esszénusokról nem osztom azt a nézetet, hogy zsidók, illetve keresztények lettek volna, mert szerintem egyik közösséghez sem tartoztak. Ők ugyanis gyökereiket tekintve Egyiptomból származtak. Ez azonban nem zárja ki, hogy koruk legtisztább, részben akár kabbalista tudásának lettek volna birtokában. Ha nem ismerték volna a titkos zsidó hagyomány szokásait, akkor aligha tudták volna elfogadtatni magukat és az általuk nevelt Megváltót a zsidó néppel.

 

A középkori katharok szintén nem berzenkedtek a kabbalától. Éppen ebbéli tudásuk tette őket veszélyessé az egyházi inkvizíció számára. Még ettől is érdekesebb, hogy katharok okkult tudása hogyan hatott a templomosokra. Tudniillik, a templomos lovagok voltak azok, akik mágikus képességeik és tudásuk latba vetésével sok mesés kinccsel egyetemben állítólag rábukkantak Jeruzsálemben a Frigyládára.

 

Láthattuk, hogy a Szentföldre zarándokló templomos lovagoktól sem állt távol a kabbala, majd a középkorban a rózsakereszteseken keresztül egészen a szabadkőművesekig vezetnek a földalatti áramlatok. E titkos csoportok tagjai rendszeresen kutatták és tanulmányozták a kabbala még fellelhető fragmentumait. A hamisított források és az elfogult hozzáállás a kabbalát sem kímélte, de aki kitartóan keresett, az mindig hozzá tudott jutni egy-két részlethez.

 

David Icke szerint a kabbalát Egyiptomból csempészték ki a léviták, majd később a babiloni fogság idején tökéletesítették. A neves brit kutató úgy látja, hogy a kabbalisták egy csoportja képezi a jelenkor láthatatlan háttérhatalmának a gerincét, amely most is – mint mindig – álcázva irányítja a világfolyamatokat, legyen szó gazdasági, politikai vagy bármilyen egyéb szegmensről.

Valóban van abban valami, hogy a kabbalához az Ószövetség rejtett összefüggéseinek a tudásán keresztül vezet az út, míg akik szó szerint veszik az Ótestamentumot, azok lényegében a judaizmushoz lyukadnak ki, de az csak a felszín, mint azt nemsokára látni is fogjuk.

 

A templomos lovagok feloszlatása után nem sokkal egy másik szervezet lépett a történelem színpadára, a rózsakeresztesség. Fellelhetők olyan rózsakeresztes kiadványok, amelyek titkos tudása jóval az alapításuk előttről származik. Gardner kijelenti, hogy a rózsakeresztesség filozófiája Platónon és Püthagoraszon át egészen III. Tuthmózisz (vagy III. Thotmesz) misztériumiskolájáig vezethető vissza, amely közel másfél ezer évvel előzi meg Jézus születését. Innen pedig csak egy lépés, hogy észrevegyük Thotmesz nevében Thot istenséget, mivel maga a fáraó név is arra utal, hogy Thot megszületett, tehát inkarnálódott.

Ugyanakkor Webster arra a következtetésre jutott, hogy a rózsakeresztesség csírái valamikor a pátriárkák ősi tudásának és a zsidó kabbalának az ötvözetei lehettek.

 

Egy másik szál ahhoz a megállapításhoz vezet, hogy a szabadkőművességtől egyáltalán nem idegen a kabbala titkos tudása. Kutassuk fel a lehetséges történelmi kapcsolódásokat!

 

Az illuminátusok megalapítója, Adam Weishauptnak egyik mentora különös módon Moses

Mendelssohn, a híres zsidó filozófus, bibliafordító, nem mellesleg kabbalista volt. Nevezett beavatottat ugyanakkor jól ismerte Mayer Rothschild, a híres-hírhedt bankárdinasztia névadója.

De a Rothschild-gyerekek házitanítója, név szerint Michael Hess, szintén Moses Mendelssohn kabbalista követőjének vallotta magát. Így szinte illogikusnak látszik azt feltételezni, hogy a Rothschild-dinasztia ne keveredett volna közelebbi kapcsolatba a kabbalával.

 

Mint az tudvalevő, a Rothschild bankárdinasztia megalapítása egy német zsidó, Mayer Amschel Bauer

nevéhez fűződik. Ő rabbi-képzőbe járt, és elsősorban a vallásban, a héber jogban és érvelésben mélyült el, de ez a karrierje derékba tört szülei halála miatt. A sors úgy hozta, hogy egy bankháznál vállalt inasi munkát, s csakhamar elsajátította a szakma fortélyait. Ennek köszönhetően válhatott a szabadkőműves IX. Vilmosnak, Hessen-Kassel tartománygróf pénzügyi megbízottjává. Mellette antikvitásokkal foglalkozott, így megismerkedett az ősi hagyományokkal, többek között a kabbalával is.

Annyi bizonyosnak látszik, hogy ezek után megfigyelhető a szabadkőművesség és a kabbala hagyományainak egymásba simulása. Nem kizárt, hogy a Rothschildok hihetetlen pályafutásának, azon belül gazdagságának, egyik természetfeletti kulcsa, a kabbalisztikus hagyomány volt.

 

A kabbalisztikus tanítások és a szabadkőművesség keveredésének újabb bizonyítékai kerültek napvilágra 1984-ben Angliában. John Byrom több mint ötszáz feljegyzése elsősorban építészettel, kabbalával, hermészi és alkimista szimbolikával, szent geometriával és szabadkőművességgel foglalkozott. Byromról azt kell még tudni, hogy ő a Nap, vagy más néven a Cabala Klub tagja volt.

(folyt. köv.)

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..