Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A kabbala és az egyiptomi misztériumok

A bibliai Exodusszal a zsidó nép elindult az autonómia felé, és a kabbala lett az a mágiaágazat, amelyet bizonyos isteni lények a héber elitnek adtak, mint egy komplett és roppant hatásos beavatási szertartásrendszert. És a jelek szerint ebben az Egyiptomban nevelkedett és kiképzett Mózes prófétának múlhatatlan szerep jutott.

 

A kabbaláról azt tartják, hogy rejtett jelentéssel bír, amelyhez csak az férhet hozzá, aki képes a sorok mögé látni. Ennek az elméletnek a képviselői úgy gondolják, hogy a Teremtés Könyvében (Sepher Jesirah), a Fény/Ragyogás Könyvében (Széfer Hazóhár) és a Tórában egyfajta kódolt üzenet található.

Arról már szóltunk, hogy a hagyomány úgy tartja, hogy a kabbala eredetijét egyik angyalán keresztül adta át Ádámnak Isten vagy egy istenség az Édenkertben. Ennek okán úgy tekintenek rá, hogy ez a legősibb törvény, amely egyben a legtisztább is. Minden talmudi törvény és hagyomány csak ezután következik, vagy csak ennek fényében értelmezendő.

 

Így a zsidó nép isteni bölcsessége Ádámra vezethető vissza, s onnét szállt át apáról fiúra. Így találkozhatott vele Noé, majd Ábrahám pátriárka is.

 

Van olyan kutató, aki a kabbalát gnoszticizmusként értelmezi, mivel egy olyan önmegvalósító, személyes utat lát benne, amelynek során az ember egyedül, önmagában próbálja megtalálni az istenséget. S ha így fogalmaz valaki, akkor kénytelenek vagyunk bizonyos fokig egyetérteni vele.

Viszont, az sem megkerülhető tény, hogy amit mi manapság kabbalaként ismerünk, az már nem az őseredeti kabbala, hanem egy felújított, erősen megszűrt és kiszivárogtatott verziója, minekután az archaikus és teljes „mágikus művészetet” egyáltalán nem ismerjük minden részletében. Ezzel együtt az irányultságát tekintve valószínűleg nem tévedünk.

Olyan teóriával is találkozunk a kabbala kapcsán, amely párhuzamokat von a héber kabbala és az egyiptomi misztériumok közé. Való igaz, hogy a kabbala egyes kijelentései ezt támasztják alá.

 

Ilyen például, hogy az emberben megtalálható minden dolog és minden olyan dolog, ami összhangban létezik vele. A legmeggyőzőbb tézis: az emberben megtalálható minden, ami a mennyben odafent és a földön idelent létezik.

Ezt aligha lehet félreérteni, midőn összevetjük Hermész Triszmegisztosz tanításaival, akit Egyiptomban Dzsehutiként, majd Thotként, Atlantiszban és a görögöknél pedig Hermészként ismertek egyebek mellett: „Amint fent, úgy lent, és ahogy lent, úgy fent”.

 

Zsidó szakértők is osztják azt a nézetet, mely szerint a kabbala valójában Egyiptomból származik, s átvételében és továbbadásában múlhatatlan szerepe volt Mózesnek. Olybá tűnik tehát, hogy kabbalát annak idején a zsidó nép szellemi elitje kapta, amely nagy valószínűség szerint egy távoli helyről – nem feltétlenül a Föld egy távoli pontjáról – érkezett valamilyen kapun keresztül Egyiptomba, amely akkoriban egy galaktikus űrkikötő funkcióját is betöltötte. Itt most ne a pár ezer éves Nílus-völgyre gondoljunk, hanem a történelem előtti magaskultúrára.

 

Így igazat adhatunk Éliphas Lévinek, aki a 19. században úgy fogalmazott, hogy létezik egy olyan hatalmas titok, amely egyszer majd feje tetejére fogja állítani a világot. Hozzátéve, hogy Mózes a Genezis első fejezeteiben az egyiptomi vallási tradíciókat összegezte. Végül is, az Exodusszal a zsidó nép elindult az autonómia felé és a kabbala lett az a mágiaágazat, amelyet bizonyos isteni lények a héber elitnek adtak egy komplett és roppant hatásos beavatási szertartásrendszer gyanánt.

Ábrahám nem csak szájhagyományt, hanem konkrét eszközöket és feljegyzéseket is örökölt elődeitől. Ez utóbbiak közé tartozott egy szimbolikus jelekkel telerótt tábla, amely még Noé idejéből maradt fenn és az emberiség komplett tudását tartalmazta.

 

Hogyan hívják ezt a táblát? A sumerok a Sors Táblájának, az izraeliták Raziél Könyvének nevezték. Itt kell megjegyeznünk, hogy a sumér-egyiptomi és a zsidó misztikus tudás sokáig együtt, egymás mellett létezett, így óhatatlanul is átvett, kölcsönzött egymástól ezt-azt.

Ezt a táblát a legnagyobb titokban őrizték a beavatottak, a népnek erről nem volt tudomása. Annyit lehet róla sejteni, hogy „Ha Quabala”-nak, vagyis „Fény és Tudás”-nak hívták. A hagyomány szerint aki hozzáfér ehhez a táblához (vagy táblákhoz), és képes értelmezni a rejtjeleit, majd meg tudja érteni a valódi mondanivalójukat, lényegében a legmagasabb rendű tudás birtokába jut.

 

Mivel ezt a tudást „Ram”-nak hívták, Ábrám vagy Av-Ram (akit mi Ábrahámként ismerünk) neve is azt fejezi ki, hogy ő ennek a tudásnak a birtokában van, azaz tudó. Innen vehették át az indiai, az egyiptomi és a druida misztériumok is ezt a kifejezést, amely arra utal, hogy fejlett mágikus képességek birtokában van valaki.

Ezek után adódik a kérdés: netán e tábla megegyezik azzal a kőtáblával, amelyre Mózes a Tízparancsolatot írta, vagy amelyre több helyen a próféta utal. Majd jön a következő kérdés, miszerint az eredeti Frigyládában van elrejtve a kabbalisták szent törvénykönyve? Ezután eszünkbe juthat, hogy Egyiptomból is ismerünk egy hasonló törvénykönyvet, a Smaragdtáblákat, melyeket az isteni és dicsőséges Thot isten készített, hogy Atlantisz pusztulását követően az univerzális tudást átmentse az utókor számára. Így adódik, hogy összefüggést keressünk a kabbalisták „Fény és Tudás” táblája és Thot-Hermész Smaragdtáblája között.

 

Menjük szépen sorban. Mózes élt Egyiptomban, ahol a jelek szerint egy rejtélyes megbízást kapott bizonyos felsőbbrendű erőtől. Ennek megvalósítása érdekében kabbalisztikus mágikus titkokat és eszközöket (pl.: az egyik Frigyládát is, merthogy több lehetett) bíztak rá, melyek a feladata teljesítéséhez nélkülözhetetlenek voltak. Az univerzális tudás mindenkori letéteményese Thot volt, így az ő engedélye és hozzájárulása nélkül aligha történhetett volna bármi is Egyiptomban. Így Mózes kiképzése, a kabbalisztikus szent tudás átadása és a zsidók kivonulása a frigyládával isteni rendeltetésre történt. Más kérdés, hogy ez lentről nézve minek látszott és később milyen ideológiát körítettek mellé.

 

A Tízparancsolat és a kabbalista tudás valószínűleg egyáltalán nem ugyanaz, mivel előbbi a népnek, utóbbi a mágusoknak volt szánva. A frigyláda pedig kommunikációs eszköznek tűnik, s nem egy tárolóedénynek, de ettől még lehetett valaminek a tabernákuluma is. Csak éppen a méretei miatt túl kicsinek tűnik a fenti táblákhoz képest.

Ami viszont a kabbalisztikus Szent Tudást illeti, az lehetett a mózesi utasítások mellett egy rejtett szál, amelyet azért bízhattak a héberekre, hogy a ceremoniális és egyéb mágiát felhasználva képesek legyenek új földre vándorolni és erős vallásukat évezredeken keresztül megvédeni és fenntartani. Mózes Egyiptomban töltött évei alatt pedig minden bizonnyal megismerkedett az egyiptomi hermetikával, alkímiával és mágiával is, hogy bizonyítsa rátermettségét a kabbala tudásának és fényének befogadására. Erre az eseményre a Biblia utalásai szerint a Sínai-félszigeten kerülhetett sor.

 

Később, Salamon korában, aki maga is kabbalista volt, még zseniálisan működhetett a kabbala, de idővel e Szent Tudással valami történhetett, s onnan már egyre homályosabbá vált a története.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..