Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A kínai császár nekropolisza

Írta/Szerkesztette: Posted on 0

Túlvilági bejárat egy halotti városban. Palota és cseréphadsereg a Pekingtől 1100 kilométerre, délnyugatra található Hszian (X`ian) város, az egykori császári főváros közelében. Cs`in Si Huang-ti császár, aki a Kínai Nagy Fal építésében is részt vett, lélegzetelállító emlékeket hagyott maga után. Többek között egy 8000 fős agyaghadsereget, melynek minden tagja egyedi arcvonásokkal rendelkezik, mintha kővé dermedtek volna.

 

Mi az a nekropolisz?

 

A nekropolisz görög eredetű szóösszetétel. A nekropolisz általában a városokon kívül elhelyezkedő, viszonylag nagyobb méretű temető, ami annyit tesz szó szerinti fordításban, hogy „a halottak városa”. Minden spirituális magaskultúrának az istenektől való származtatása, eredeztetése egyfajta dinasztikusságot jelentett az uralkodóházakban. Mindig is ez jelentette a vérvonalat, s ezért ragaszkodtak foggal-körömmel a vérvonal tisztaságához a különféle dinasztiák. Így kívánták fenntartani hatalmukat az egyes uralkodóházak évezredeken keresztül.

Az letűnt, archaikus kultúrákban a fenséges uralkodó testesítette meg és szavatolta a rendet, a jólétet, a stabilitást és a birodalom védelmét. Az egyiptomiaknál, a majáknál, de a kínaiaknál is találunk komoly nekropoliszokat, ahol a királyokat végső nyugalomra helyezték. Tették ezt szigorú tradíciók szerint. Ilyen volt például a mumifikálás, illetve a sokféle halotti rítus, amelyek célja, hogy szükség esetén az uralkodó feltámasztható legyen. Ezzel voltaképpen az újjászületést kívánták kiküszöbölni. Ez egyébként már csak azért is így volt, mert az uralkodók nem éltek a reinkarnációs (újraszületési) körforgásban, nem vándoroltak testből-teste a lelkük, mivel rájuk egészen másféle spirituális szabályok vonatkoztak. Ez a felállás érvényes volt a kínai császárokra is. Legalábbis azokra, akik valóban az égből származtak, azaz isteni sarjak voltak.

 

A kínai császár privilégiuma

 

A kínai császárnak a rangjánál fogva a legkülönlegesebb bánásmód, effektíve pazar pompa dukált a túlvilágon is. A kínaiak világképében a túlvilág is egy élettér, ahol sokkal több időt tölt el – lényegében időtlen – a lélek, ezért annak szüksége van udvartartásra, amely gondoskodik róla, s megadja számára a neki kijáró egyedi elbánást.

 

A kínai császár nekropoliszának világhírű lelete az agyaghadseregként elhíresült melléklet, de amúgy egy komplett halotti várost sikerült kiásniuk a régészeknek. A hadsereget Qin Shi Huangdivel (Cs`in Si Huang-ti) temették el időszámításunk előtt 209-210-ben. A szobrok rendeltetése a királyi hatalom és védelem biztosítása a másvilágon.

 

Ami a történelmi kútfőket illeti, Sima Qian (Szema Csien) történetírótól tudjuk, hogy magának a mauzóleumnak az építése i. e. 246-ban kezdődött. Nem tévedés, 700 000 munkás vett részt a munkálatokban. A harcosok testét képező agyagot a helybéli hegységből bányászták.

Az első császár palotákkal, csodás tornyokkal, hivatalokkal, értékes és csodás használati tárgyakkal lett eltemetve, melyet száz higanyfolyóval övezett. (Egyes fordításokban „modell” vagy „utánzat” kifejezések szerepelnek, de ezek a szavak valójában nincsenek benne az eredeti szövegekben.

 

A tudományos mérések során kiderült, hogy a Lishan-hegység talajában magas a higanykoncentráció.

A sírkamra egy 76 méter magas, 350 méter hosszú és 345 méter széles földpiramis mellett található. A sírt, amely egy 43 méter magas domb belsejében található, a cseréphadseregtől nem messze, állítólag még nem tárták fel, pontosabban nem nyitották ki. Abban reménykednek, hogy még érintetlen, s szeretnék, ha az is maradna.

A nekropoliszt sajátossága, hogy úgy konstruálták meg, hogy császári palotaként szolgálhasson. A halotti városban rengeteg hivatal, csarnok és egy sor kiegészítő épület található.

 

Döbbenetes és kissé morbid, hogy a sírban megtalálták a munkások maradványait is. Az archeológusok arra következtetnek, hogy élve zárták be őket a munkálatok befejeztével azért, hogy a sír titkairól és kincseiről semmilyen információ ne tudjon kiszivárogni, s a császár nyughelyét senki ne háborgassa. További adalék, hogy a mítosz szerint az udvaroncokat és az ágyasokat élve temették el a sírba, hogy a túlvilágon szolgálják a császárt.

 

2007-ben kínai régészek egy csoportja távérzékelőkkel egy 30 méter magas épületet mértek be a sír középső része fölött. Biztosat nem lehet tudni, de valószínűleg ez egy lépcsőzetes falú szentély, amelynek funkciója az lehetett, hogy az uralkodó lelkét segítse a felemelkedésben. Ez kifejezetten a királynak mint isteni ivadéknak kijáró kiváltság volt. De erről megoszlanak a vélemények.

 

Az agyaghadsereg

 

A kínai császár nekropoliszában jelenleg összesen négy árkot tartanak számon. Ezek a döngölt földből készült árkok nagyjából másfél kilométer hosszúak és öt méter mélyek. Az árkok a sírhely falain kívül terülnek el. Talán ezzel is védik a sírt a leigázott keleti államokkal szemben.

 

A 230 méter hosszúságú első árokban találták a 6000 katonából álló fő hadsereget. Összesen 11 folyosója van, téglákkal vannak kirakva és óriási gerendák tartják a fa mennyezetet. A mennyezet vízhatlanságát úgy biztosították, hogy náddal és agyaggal, majd földdel vonták be. Így a felszínről nézve egy 115 méteres dombot vagy halmot kaptak, ami később fűvel és fákkal ültettek be, így egy valódi dombra emlékeztet.

 

A katonák átlagosan 1,6-1,7 méter magasak és mindegyik egyedi arcvonásokkal rendelkezik. Egyes figurák állnak, míg mások támadó pozícióban térdelnek. A harcosok felszerelése és ruházata szintén eltérő. Míg a katonák törzse belülről üreges, addig a végtagjai tömörek. A kezükben valódi fegyverek vannak, s a lovakon bronzból készült zabla van. Az agyagfigurákat készítésükkor színes mázzal vonták be, utána égették ki őket. Ez a máz azonban az idő folyamán erősen megkopott.

 

A második árok rejtette a lovassági és a gyalogos csapatokat, illetve a harci szekereket. A katona őrségnek beillő alakulat körülbelül 1500 katonából verbuválódott.

A harmadik árokban a vezérállás található összesen 68 szoborral. Ők vezető tisztek lehetnek.

A negyedik árok üres, valószínűleg nem fejezték be az építői, vagy kifosztották.

 

Tűzvész és penész


Sajnálatos módon a terrakotta hadsereget egy faboltozat védte, amely azonban tűzvész következtében elpusztult. Ez bizonyított. Sima Qian történetíró leírja, hogy a tűzre az uralkodó halála utáni években került sor a Xiang Zu (Hsziang Cu) hadvezér vezette felkelés során. A felkelők serege kifosztotta a sírhelyet és felgyújtotta a nekropoliszt.

A legenda úgy tartja, hogy a tűz három hónapon át égett, csupán egy térdelő íjász szobra élte túl a katasztrófát. Valahol érthető, én mégis azt mondom, hogy csodával határos módon a cseréphadsereg túlélte a vészt.

 

1999-ben röppent fel annak híre, hogy a hadsereget kilenc különféle penész támadta meg. Ezt a jelenséget elsősorban a turisták megjelenésére és a megváltozott klímára vezették vissza (hőmérséklet és páratartalom). Mások úgy vélekedtek, hogy minden bizonnyal az egykori égésből visszamaradt szén okozhatja e nemkívánatos folyamatokat. A South China Morning Post arról is beszámolt, hogy az oxigén hatására az agyagszobrok elszürkültek és mállásnak indultak. E híreket a hatóságok később cáfolták.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..