Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A KÍNAI KULTÚRA TEREMTÉSTÖRTÉNETE

A kínaiak vallását a vallástörténet univerzalizmusnak hívja. Ennek oka többrétű. Részint azért kapta ezt az elnevezést, mert egy univerzális világképet fogalmaz meg, tehát egyetemes elveket vall, részint pedig eléggé sokféle nézetrendszert, gondolkodásmódot és hitet ötvöz magában. A kínai kultúra meglehetősen komplex. Magába ötvözi a konfucianizmust, a taoizmust, az indiai eredetű mahajána buddhizmust, a néphitet, az állami kultuszt és az ősi kozmológiai rendszert. Témánkat megválaszolandó minket elsősorban talán ez utóbbi érdekel behatóbban.

 

kinaiteremtestortenet5

 

 

Az ősi kínaiak úgy gondolkodtak, hogy a világ hármas struktúrájú: égből, földből és az emberek világából tevődik össze. Ontológiai (lételmélet) szempontból a létezés kiindulópontja a Minden-Egy állapota volt. Ezt a tökéletes nyugalom és egyneműség jellemezte. Ezt az őskezdeti állapotot egyszer megbontja valami, amit talán teremtés pillanatának lehet nevezni és elkülönülés, idegen szóval differenciálódás indul el benne. Megjelenik két őserő: a yin és a yang. Ezekből az ősi princípiumokból épül fel minden. E két őserő feszültsége, vonzása és taszítása alkotja a mindenséget. A yin erő a női, befogadó, passzív, míg a yang a férfi, kiáradó, nemző, aktív erőhatás.

A kozmosz valamennyi jelenségének e két erő az alkotója és a létrehozója. Minden a polaritásokon nyugszik: föld és ég, az évszakok váltakozása, sőt minden változás előidézője a mikroszkopikustól a kozmikusig e két ősi elv, a yin és a yang.

 

A világ tehát bonyolult és változékony természetű, amelyet a kínaiak szerint három isten kormányoz. Sang-ti a személyes főisten, aki a sarkcsillagon található palotából irányítja a világegyetemet. Mítoszok nem szólnak róla, mert ő egy elvont isten, aki mindennek okozója, kiváltója, de ugyanakkor mindig tétlen, elrejtett és meg nem mutatkozó, meg nem fogható.

A legendák arról tudósítanak, hogy nem Sang-ti, hanem T’ien, vagyis az égbolt a világ legfőbb vezérlő elve. Bár ő is személyes elv, mégsem rendelkezik egy emberekre illeszkedő individuummal. Ad és elvesz, jutalmaz és büntet, de szintén láthatatlan kormányzó isteni erő Ő.

A legmisztikusabb és egyben legismertebb a kínai teremtéselméletben a tao. Sokan próbálták már elmagyarázni, hogy mennyifélét jelent ez a fogalom. A tao erkölcsi törvény, vezérlő elv, helyénvaló magatartás, világelv, univerzális törvény, mindent átható szellem, stb. Ami azonban bizonyos, hogy csak a kereső és elmélyülő misztikus szemléletű személyek előtt fedi fel valódi kilétét.

A kínai kozmogónia (teremtéselmélet) legfontosabb eleme a harmónia. Voltaképpen abból indul ki, hogy a világmindenségben összhang és rend uralkodik. Az ember pedig csakis úgy lehet boldog az egyéni életében, ha felismeri ezt az összhangot és alkalmazkodik hozzá.

 

A világ a kínai kultúra szerint szellemi természetű. Kék színű égből, amely gömb alakú és sárga színű földből áll, amely alakját tekintve négyzet. A tér négy részből áll, amelyet a négy égtájjal szimbolizáltak. Az ember saját hazája pedig középen van: ez a Mennyei Közép Birodalma. A világ azonban nem üres, s korántsem csak emberek népesítik be. Megannyi lény: istenek, démonok, szellemek és egyéb teremtmények élnek rajtunk kívül az univerzumban. A szellemi hierarchia Kínában is megtalálható. Külön említést érdemel, hogy a megfelelő rangú istenek csak rangban hozzájuk illő személyektől fogadhattak el áldozatot. Ennek értelmében a császár mutatja be az Ég Templomában Sang ti-nek szánt áldozatát, miként a termőföld és a gabona istenei előtt is a császárnak kell évente áldoznia. Mellette a császárné a selyemhernyó-tenyésztés istennőjének áldoz. További eltérés az intézményesítésben, hogy nem papok, hanem hivatalnokok gyakorolják a kultuszt. A legfontosabb istenek: a városfalak istene, a Jupiter csillagistene, az irodalom, a csatornák vagy például Kuan ti hadisten.

 

Visszatérve a kínai kozmogóniára, a Vu csi a láthatatlan, tulajdonságok nélküli ősállapot, ahová minden egyszer majd visszatér. A vu maga az üresség, a semmi. A „vu csi”-ből keletkezik a „vu vej”, vagyis az akaratlan cselekvés, a be nem avatkozás. Ez a szentek viselkedésének is a jellemzője: spontán és feltételekhez nem kapcsolódó.

A tao az elv, amely a csi-n keresztül fejti ki hatását. A csi sokfélét jelent: anyagot, energiát, konkrét és elvont dolgot egyaránt. A csi éltet mindent és mindenkit. A csi-nek sokféle frekvenciája és megjelenési formája lehet. A csi betölti az egész világegyetemet. A csi-t nem látja az ember, de érzi, ha kevés van neki belőle. A csi életerőt is jelenthet. A tao tanításai szerint roppant körültekintően kell bánni ezzel az őserővel. Újra és újra fel lehet tölteni magunkat vele, ezt a célt szolgálják a meditációk, a légző gyakorlatok és sok egyéb mozgáskultúra.

 

A yin és a yang táncából vagy játékából születik a Tízezer Lény, tulajdonképpen a világ. A yin elvhez tartozik a nőies, passzív részeken kívül az intuíció, az összehúzódás, a szelídség, a puhaság, az érzelmek, az elengedés, a nyugalom, a föld, a sötét, az éjszaka, a tél, a halál, a nedvesség, a hideg többek között. A yang elvhez tartozik a férfias, aktív energiákon túlmenően a keménység, a harciasság, a kitágítás, az intellektus, az értelem, az izgalom, az átformálás ereje, az ég, a nap, a születés, a szárazság, a melegség, a mozgás egyebek mellett.

 

A kínaiaknak négy mágikus állatuk van: Lung, a Kínai Sárkány, az Egyszarvú, a Főnix és a Teknőc. A sárkány egy isteni lény: angyali, ugyanakkor harcos jellemzőkkel is bír. A legenda szerint egyszer egy sárkány bukkant fel a Sárga-folyó vizéből, s megmutatta a császárnak a híres yin-yang ábrát. A sárkány tehát a bölcsesség jelképe is. sokszor a yin-yang szimbólumot két egymásba kapaszkodó sárkánnyal jelöli. A sárkány a császár jelképe is volt, a császár trónját sárkány-trónnak hívták. Amikor az uralkodó eltávozott, egy sárkány vitte fel az Égbe.

A sárkány tehát Kínában az isteni erőket is szimbolizálja.

 

Így láthatjuk, hogy a kínai teremtéselmélet csodálatos köntösbe burkolva fejti ki a metafizikai tartalmakat: az Ürességet, az Egységet, a Kettősséget, a Hármasságot, a Négyességet és az Ötösséget. Ez utóbbival még adós vagyok.

Az öt elem modellje a következő:

  • A fa táplálja a tüzet. Az ember fával gyújt tüzet.
  • A tűz táplálja a földet. A tűz a hamujával gazdagítja a földet.
  • A föld táplálja fémet. Az ércek a földben alakulnak ki.
  • A fém táplálja a vizet. Az ásványi anyagok teszik élővé a vizeket.
  • A víz táplálja a fát. A fa növekedéséhez vízre van szüksége.

 

Az elemek kölcsönös függőségben állnak egymással. Ez nem csak az öt elemre, hanem az összes többi felosztásra is érvényes megállapítás. Amit azonban sohasem szabad szem elől tévesztenünk: a harmónia. A legfontosabb dolog, hogy mindig harmónia álljon fenn az elemek és a létező őserők között. Ezt minden kultúrában közös ismérv.

 

Száraz György

Boldog napot!

 

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..