Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A kitalált „kitalált középkor”, avagy a hézagok hézagjai

Tegyük fel a kínos, de helyénvaló kérdéseket: mit akarhatott és mit tudott elérni Heribert Illig a „kitalált középkor” koncepciójával? Milyen ellenérveket és cáfolatokat hoztak fel neves szakértők Illig érveivel szemben? Milyen erényei és előnyös meglátásai vannak e nagy vihart kavaró művének?

 

Ha elfogadnánk e történelmi hiátust, akkor az egy új kronológiát eredményezne, ami tüstént megmutatkozna az évszámokban és az átnevezésekben. Ily módon az egyes dinasztiák, vérvonalak és birodalmak története, a kereszténység terjedése és hatása némiképp új fénytörésbe kerül.

Ha a kitalált középkornak, illetve a fantomidőnek a teóriája helyesnek bizonyulna, az számtalan hamisításra és összeesküvésre rávilágítana, ugyanakkor sok tekintetben másfajta káoszt okozna. De a nincs „elégséges forrás” érv még nem egyenlő a „nem is létezettel”. Ez a két kategória nem szükségszerűen fedi egymást. Ebből következik, hogy a sok, amúgy helyes meglátásból még nem következik ok-okozati összefüggés a másként gondolkodó kutatók számára a sajátos módon beállított, ugyanakkor megkérdőjelezhetően és vitathatóan összekapcsolt „tények” között. Továbbá nem mehetünk el amellett sem szótlanul, hogy vannak túlkapások és túlzások is Illig koncepciójában. Lássunk erre is példákat!

 

A szerző rengeteg uralkodót „kivégzett”, azaz eltüntetett a történelemből (614-911 között) több tucat uralkodó. Olyanokat, mint például Martell Károly, Kis Pippin vagy Kopasz Károlyt, tovább 25 bizánci császárt és 50 pápát.

 

A 7. századi források hiányát például úgy intézi el, hogy egyenlőségjelet tesz a hunok és az avarok közé, s így ugorja át az Attila koráig vezető évszázadokat.

Holott Tomka Péter régész jegyzékében 3543 avar kori közép-európai lelőhelyet sorol fel, melyek javarésze 7-8. századi. Több mint 30 ezer sírt tártak fel ebből a korszakból, így bőséges leletmennyiség áll a régészet rendelkezésére.

 

Illig kitörli a vikingek 8-9. századi történelmét is, és csak a későbbi korszak adatait fogadja el hitelesnek, ami nagyjából ugyanolyan önkényes cselekedet, mint a valódi történelemhamisítóké.

Pedig az oslói múzeumban található viking hajók, az angolszász és frank krónikák és az arab utazók vikingekről szóló leírásai ellentmondanak Illig állításainak.

 

Bárány Attila történész felveti, hogy Anglia római meghódítása és 1066 között az angolszász városi élet jól rekonstruálható. Külön felhívja a figyelmet az űrként jellemzett korszak pénzleleteire, könyvfestészetére és a 625 környékére datált Sutton Hoo-i hajótemetőre.

 

Olykor a laikusok tudják feltenni a legfrappánsabb kérdéseket. Ide sorolom a következőt: Illig elméletével mennyiben egyeztethető össze a többi kontinens históriája, külön kiemelve az európai régiónak a korabeli Ázsia egyes államaival való kapcsolatait megörökítő emlékeket?

Nos, az igazság az, hogy a közel-keleti, az arab források és a semmissé tett korszak kínai történelme erős fejtörést okozhat a német kutatónak. Hadd utaljak csak Bizáncra, amelynek 614 előtti és 911 utáni állapota fejlődés tekintetében nem összekapcsolható egy lépéssel.

 

Hetesi Zsolt csillagász szerint ha 297 évet emelünk ki a történelmünkből, akkor az több ciklussal sem egyeztethető össze. Így a 19 éves holdfázis ciklussal, az akkor még érvényben lévő 15 éves adózási ciklussal és a napkör ciklusokkal sem (évek heti napjainak 28 évenkénti ismétlődésével), mivel 297 nem osztható sem 19-cel, sem 15-tel, sem 28-cal. Ennélfogva legkevesebb 532 éves periódust lehet csak kiemelni a történelemből, ha meg akarjuk tartani az éppen érvényben lévő ciklusokat.

 

Illig messzemenő következtetéseket von le Nagy Károly sírjának felnyitásából, tudniillik nem találták meg a tetemét. Holott ebből nem következik, hogy más királyok sem léteztek. Ami azonban roppant szembetűnő a kutató érvelésében, hogy minden áron, szinte görcsösen el akarja tüntetni Nagy Károly korszakát (mitikus alaknak állítja be), illetve az általa elindított kulturális fejlődést, a Karoling reneszánszt a történelemből.

 

Az építészek a 6. században készült konstantinápolyi (isztambuli) Hagia Sophia mecset és a ravennai San Vitale kupoláival cáfolják meg Illig abbéli állításait, mely szerint Nagy Károly korában képtelenség lett volna megépíteni az aacheni kőkupolát.

 

Végezetül, a pápaság történetének forrásanyagába pillantva, láthatjuk, hogy I. Miklós (858-867) levelezése már önmagában megingatja Illig elméletét. Tudjuk, hogy a pápaság története mennyire sötétté tudott válni ez idő tájt.

 

Más oldalról nézve, akár egyetértünk Illig elméletével, akár nem, akár részlegesen, akár egészében, az alapállása forradalmi és kijózanító, mivel egy újszerű történelemszemléletet támaszt fel, amelyben az ideológiák megtévesztő voltára és manipulatív jellegére fókuszál. Vitán felül áll, hogy mindig is az egyoldalú történelmi leírások és beállítások szolgáltatták az alapot a háborúkra. A történelmi hamisítások és hazugságok megértek a leleplezésre, csak arra vigyázzunk, hogy az igazság keresése közben ne agyaljunk ki magunktól újabb összezavaró, félrevezető elméleteket, hanem álljunk meg azon ponton, amely még egyelőre szilárd és várjuk meg, amíg a folytatást a Sors magától felfedi.

Kapcsolódó cikkek:

Kitalált középkor – egy történelmi fantomkorszak nyomában

Nagy időhamisítás – egy történelmi kitaláció vagy egy összeesküvés?

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..