Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A kokainos múmiák átka, avagy II. Ramszesz narkós volt?

A Kapcsolat című filmben, Jodie Foster egy olyan csillagászt alakít, aki egy Naprendszerünkön kívüli civilizációval kezd el kommunikálni. A Kokainos múmiák átka című tévéműsorban egy másfajta, de szintén ugyanilyen lebilincselő kapcsolat elevenedik meg az ókori Egyiptom és az ókori Peru között. Egy német törvényszéki orvos felnyitotta II. Ramszesz egyiptomi múmiáját annak kokaintartalma miatt. A kokain, mint az köztudomású, csak az Andokban terem. (A dél-amerikai kokacserje leveleiből kivont anyag.) De akkor hogy a csudába jutott a narkóhoz II. Ramszesz?

 

http://upload.wikimedia.org/

 

 

Az Óvilág és az Újvilág közötti, óceánokon átívelő, ősi kapcsolat a Kolumbusz (és még a Vikingek) előtti időkben egyszerűen nem nyert létjogosultságot az akadémiák szigorúan ellenőrzött berkein belül. John Baines, Oxfordi egyiptológus esete tipikusnak mondható. Ő az óceánokat áthidaló ókori kereskedelmet „abszurdnak” nevezte és „érvelését” azzal a „semmiséggel” támasztotta alá, miszerint nem ismer sem olyan profi egyiptológust, sem olyan antropológust, sem pedig olyan régészt, aki „komoly” kutatásokat folytatott volna e téren. Ezért aztán – ahogy ő fogalmaz – ez az elképzelés „nem fogható fel” úgy, mint aminek „bármiféle valódi értelme volna e tárgykörben”.

 

Baines professzor nézete azon papjainkra emlékeztetnek bennünket, akik visszautasították, hogy Galilei teleszkópján keresztül megnézzék a Hold foltjait, mondván, ez a látomás nincs összhangban a valóságról előre kialakított elképzelésekkel. Az akadémia arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem vizsgálja ezt a problémát. Ez a struccpolitika megjósolható eredményeket szül – olyan eredményekre vezet, amelyek nem szükségszerűen vannak hatással az igazság kutatására, hanem ténylegesen a kutatás útjába állnak.

 

Az egyszerű tényt, miszerint az Atlanti-óceán mindkét partján olyan napimádó civilizációkat találunk, melyek piramisokat és obeliszkeket emeltek, továbbá vászonba tekerték be a halottaikat, még mindig ritkán képezik vita tárgyát a régészeti és az antropológus folyóiratokban annak dacára, hogy minden gyermek már akkor felteszi a „miértre” vonatkozó kérdést, amikor először szembesül ezzel a ténnyel. Az elmúlt 500 évből 400 éven át hozták zavarba e kérdések a tudósokat. S bár három elmélet született, mégis csak egy maradt fenn a mai napig.

 

http://shangri-la.0catch.com/

 

Cortes titkára állt elő először azzal az ötlettel, hogy az Óvilág és az Újvilág egy még idősebb „elveszett” civilizációnak a maradványa. Az ősi Mexikó „Aztlan-ja” és az ókori Egyiptom „Atlantisza” – hozta fel érvként – egy és ugyanaz lehetett. Mexikó, Peru és Egyiptom ősi népeinek az építményei, kultúrái és mitológiái közötti közös vonások összességének kézenfekvő elképzelése egy elveszett világ „visszhangjaival” volna megmagyarázható.

 

A második megfontolandó teória szerint Mexikót és Perut olyan óvilági nép alapította, amely már birtokában volt a piramisok építéséhez és a test tartósításához szükséges szakértelemnek. A legtöbben úgy okoskodnak, hogy ők az ősi Egyiptomból érkeztek, míg mások azzal állnak elő, hogy ők a sumérok, az ősi India népe, a föníciaiak, sőt még a franciaországi templomos lovagok lehettek. Egy egyszerű ötlet újfent megmagyarázott egy nyilvánvaló problémát.

 

A harmadik elmélet nem ás, mint a „elkülönült fejlődés” teóriája. Ez elsődlegesen arra fókuszál, hogy az emberek „hogyan” jutottak el Amerikába, s nem az Újvilág Kolumbusz felfedezését követő európaiak benyomásaira hagyatkozik. Bár ez a legösszetettebb a teóriák közül – ekképpen megszegi Occam borotvájának tudományos elvét (amely a Kapcsolat című filmben oly csodálatosan kifejezésre jutott), miszerint amikor egy megmagyarázhatatlan jelenséggel kapcsolatban az elméletek ütközésével kerülünk szembe, akkor a legegyszerűbbik magyarázatot kellene előnyben részesítenünk – mindazonáltal, ez az egyetlen olyan elmélet, amit korunk egyetemein tudományos megfontolás tárgyává tesznek.

 

Ebben a kontextusban kell a Kokainos múmiák átkára is tekintenünk. A kokain és a dohány olyan növények (növényi származékok), melyek Amerikából származnak, s amelyek ismeretlenek voltak az Óvilág számára, amennyiben hiszünk a tradicionális paradigmának. A dogma szövetén az első szakadás 1976. szeptember 16-án következett be, amikor II. Ramszesz mumifikált maradványai megérkeztek Párizsba, az Emberiség Múzeumába. A múmián keletkezett sérülés kijavítására egy olyan tudósokból álló csoport állt össze, amelynek tagja volt Dr. Michelle Lescot, a párizsi –néprajzi Múzeumtól. Megkapta a pólya egyes darabjait és a szövetbe ágyazódva egy növényi maradványra bukkant. Amikor mikroszkóp alatt megvizsgálta azt, megrökönyödve fedezte fel, hogy a növény nem más, mint a dohány. Attól tartva, hogy valamilyen hibát vétett, újra és újra megismételte a teszteket, mindannyiszor ugyanazt az eredményt kapva: Újvilágból származó növényre bukkantak egy Óvilági múmiában. Az Észak-Amerikában alig ismert eredmények szenzációként hatottak Európában.

 

http://www.world-archaeology.com/

 

Nasri Isk-ander professzor, a Kairói Múzeum főkurátora, azt hitte, megtalálta a magyarázatot. Mind megszállott pipadohányos, azzal érvelt, hogy az „talán egy véletlenségből odapottyant dohánydarabka lehet”, ami valamelyik elfeledett régész pipájából származik. Dr. Lescot válaszolva a „beszennyezés” vádjára, gondosan újabb mintákat vett II. Ramszesz hasüregéből, miközben mindvégig fényképeket készített a folyamatról. A minták azután, amely esetében nem lehetséges, hogy „lehamuzásból” származzanak, ismét teszteknek vetették alá, s megállapítást nyert, hogy az dohány.

 

A II. Ramszesz mumifikált testében talált dohány darabok felfedezése egészen új megvilágításba helyezte az ókori Egyiptom és Amerika közötti kapcsolatról alkotott teljes elméletet, ámde ezt a bizonyítékot nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyták. Majd 16 évvel később merő véletlenségből, még több bizonyíték került elő. 1992-ben az Ulmi Törvényszéki Orvosi Intézetben dolgozó Dr. Svetla Balabanova a Két Ország Úrnője, Henut-Tawy, ókori egyiptomi múmiamaradványain végzett vizsgálatokat. Az eredmények sokkolták ezt a tudóst, aki rendszeresen alkalmazta az azonos kísérleti eljárásokat a drogfogyasztásért elítélt emberek esetében. Nem számított rá előre, hogy nikotint és kokaint fog egy ókori múmiában találni. Megismételte a tesztet és a friss mintát három labornak is megküldte. Amikor az eredmények pozitívak voltak, két másik tudóssal karöltve egy tanulmányt tett közzé.

(Balabanova, S., F. Parsche and W. Pirsig, “A kábítószerek első beazonosítása az ókori egyiptomi múmiákban”, Naturwissenschaften 79, 358 (1992) Springer-Verlag 1992.)

 

Ha Balabanovát meglepték a kísérleti eredményei, akkor még inkább meglepődött a publikációira érkező vitriolos válaszoktól. Fenyegető, becsmérlő és csalással vádaskodó levelek özönét kapta. Amikor arra emlékeztette a kritikusait, hogy ő egyszerűen ugyanazokat a technikákat alkalmazta, amiket évek óta a rendőrségi munkája során használ, melynek során az eredményei döntő bizonyítéknak számítanak, akkor úgy tűnik, hogy a kritikusai ezzel nem foglalkoztak. „Csalóként” ítélték el őt.

 

Dr. Rosalie David, az Egyiptológia Őrzője” a Manchesteri Múzeumból, vállalta a kihívást, hogy a „kokainos múmiáknak” az oknyomozásába vág, amit „szinte teljességgel lehetetlennek” vélt. Azzal kezdte, hogy szövet- és hajmintákat küldött laboratóriumoknak a múzeumából. Kettős posztulátummal dolgozott, melyek közül csak az egyik lehet igaz:

1.Balabanova kísérleteit hírbe hozták; vagy 2. A múmia nem valódi ókori (ergo hamisítvány).

Dr. David Münchenbe repült, hogy felülvizsgálja a technikákat és a feltárási adatokat azért, hogy láthassa, vajon valódi-e vagy sem az a test, amit eredetileg Bajorország királya, I. Lajos vásárolt.

 

Dr. Alfred Grimm, a Müncheni Egyiptomi Múzeum kurátora azt állította, hogy a „müncheni múmiák eredeti egyiptomi múmiák. Nem hamisítványok. Nem modern kori múmiák. Az ókori Egyiptomból származnak.” Miután több napot töltött el a „kokainos múmiákkal” kapcsolatos dokumentáció átnézésével, Dr. David megenyhülve közölte: „bizonyosnak tűnik, hogy eredetiek…”

 

Miután visszatért Manchesterbe, felfedezte, hogy a saját múzeumának a múmiáiban is vannak dohánynyomok. Dr. David azt mondta: „Ezen igencsak meglepődtem.”

 

Dr. Balabanova munkája visszaigazolást nyert a Manchesteri kísérletek eredményei alapján, azonban addigra ő már rákattant a problémára, s természetes módon konzerválódott testek mintáit kezdte begyűjteni Európa múzeumaiból. 134 különböző, az ókori Szudánból származó testet szedett össze, melyek kora jóval megelőzte kolumbuszi és a viking időket. A testek egyharmada nikotint és kokaint egyaránt tartalmazott.

 

Annak az izgalmas elképzelése, hogy minden bizonnyal kapcsolatban állt egymással az ókori Peru és az ókori Egyiptom, mostanára beigazolódott. Az egyiptomi és a szudáni múmiák megváltoztatták ennek a vitára hajlamosító játéknak a szabályait. Már nincs arra garancia, mely kizárná az ókori óceánokon átívelő kereskedelem hipotézisét.

 

Vajon Occam borotvájának elve csak akkor alkalmazható, ha a végeredmény kétségtelenül bebizonyosodik, hogy megerősíti a múltról szóló tradicionális dogmákat? Olybá tűnik. A kokainos múmiák kisiklatták a régóta fennálló nézeteket. Az elsöprő bizonyíték dacára még mindig a 20. század utolsó évtizedében találjuk magunkat, amint egy olyan „tudományos” megerősítéssel foglalkozunk, mely saját képviselőit teszi nevetségessé és elutasítja, hogy felülvizsgálja saját elveinek a következményeit, amennyiben az eredmények nem támasztják alá az uralkodó ortodoxia legkedvesebb nézeteit.

 

Egy lépés előre. Kettő hátra.

 

Forrás: http://www.newdawnmagazine.com/

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..