Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A Kola-félsziget rejtélyes hangjai

A tudósok nemrégiben rátaláltak a Pokolra!

 

Az 1970-es években a Szovjetunióban, konkrétabban Szibériában egy geológusokból álló csoport ásványkincsek után kutatott a föld alatt. Számos fúrást végeztek abban a reményben, hogy kiterjedt kőolaj- és földgázmezőkre lelnek majd. Úgy tűnik azonban, hogy valami egészen más dologra bukkantak.

 

A Kola-félszigeten járunk, annak is az északnyugati részén. Ez a régió Murmanszk kikötővárosához tartozik. Neve a számi Guoládat – „halban gazdag vidék” – szóból ered. Északon a Barents-tenger, délen és keleten a Fehér-tenger határolja. Kiterjedése nagyjából 100 000 négyzetkilométer.

A félsziget belsejében található Lovozero, ahova anno a nomád számikat telepítették le.

 

A mélyfúrásokat végző szovjet szakemberek hatalmas elánnal vetették bele magukat a munkába. Az egyik helyszín éppen a Kola-félsziget volt. A kutatók célja egy minden eddiginél mélyebb lyuk fúrása volt. A legmélyebbre fúrások nélkül a11034 métermély Marianna-árokban juthatott korábban az ember. Igaz, nincs olyan tengeralattjáró szerkezet, amely ebben a mélységben az irdatlan víznyomást kibírná. Ezúttal azonban nem a víz alá, hanem a föld alá merészkedett az ember.

 

Az orosz és norvég tudósokból álló csoport több mint 14 kilométerre nyomultak a földkéregbe. A projekt vezetője Dr. Dimitrij Azzakov és a norvég Barn J. Nummendahl volt.

Minden a vártnak megfelelő ütemben haladt, mígnem váratlanul a fúrás kilencedik kilométerénél a fúrófej egy kőzetrétegbe ütközött. Úgy tűnt, hogy az órákon keresztül küzdő fúrófej lassacskán megadja magát. Az egész fúrószár remegett. Végül nagy nehezen felgyorsult, amiből azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy minden bizonnyal egy üregbe vájt magában utat.

Ekkor a szokásos forgatókönyv szerint a fúrófejet kihúzzák és mikrofont engednek a mélybe, hogy lehallgassák a föld hangjait. Ennek a fajta lehallgatásnak a lényege, hogy hangminták által vizsgálják meg a földmozgásokat és a lemezaktivitást a ki tudja milyen méretű üregben.

 

Mivel az első hangminta vételezés során meglehetősen szokatlan rezgéseket detektáltak, újabb mikrofonokat engedtek az üregbe. Az eredmény ugyanaz lett: a mikrofonok a föld elvárható morajlása-dübörgése helyett „ezernyi ember fájdalmas üvöltését” közvetítették.

 

Dr. Azzakov így nyilatkozott: „Kezdetben minden rendben ment, de 14,4 kilométeres mélységben a fúrószár erősen melegedni kezdett, amire az az egyetlen lehetséges magyarázat, hogy nagy kiterjedésű üregbe ért. Ebben a barlangban a hőmérséklet is elképesztően magas volt. Számításaink szerint elérte az 1000 ºC -ot. Ez semmiképp nem egyezik azzal, amit vártunk. Odalent szó szerint a pokol lángjainak kell égnie.”

 

A jól hallható férfi és női sikolyokról hűen tanúskodnak a felvételek. Ezek elérhetők a következő portálon: http://www.youtube.com/watch?v=8iPIXq_jGMQ

A felvétel 1977-ben készült és eléggé visszhangos, de ettől még hitelesnek fogadhatjuk el a fájdalom és az őrület hangjait.

 

Ismét a fúrás vezetőjétől idézek:

„Amikor a szuperérzékeny mikrofonokkal a talajmozgásokkal járó zajt akartuk felvenni, egy különös, magas frekvenciájú hangot érzékeltünk. Először azt gondoltuk, hogy ez műszereink hibás működéséből ered, de a hanganalízis kimutatta, hogy nem erről van szó. A letisztított és zajtól megszűrt felvételeken emberek fájdalomkiáltásai is sikolyai hallatszottak. Nem tudom hányan lehettek, de több ezer, ha nem millió hang keveredett egymással. Azonnal felfüggesztettünk minden további kutatást.”

 

Városi legendának beillő esemény történt azon az éjjelen. Az ominózus időpontban váratlanul füst tört fel a furatból, majd a füstből egy denevérszárnnyal rendelkező több méteres lény röppent fel. Néhány másodpercig körözött a meghökkent emberek felett, ezt követően tovaszállt a sötét éjszakába. Ezek után nem csoda, hogy hatalmas pánik lett úrrá a munkásokon. A közeli város összes mentőautóját a helyszínre vezényelték. Csak komoly dózisú nyugtatókkal sikerült egyeseket lecsillapítani. Többen kórházba kerültek.

A geológusok táborát a hadsereg vonta kordonnal körbe, s azóta senki sem közelítheti meg azt a helyet. Csak a szinte azonnal hazaküldött tudósoknak köszönhető, hogy ez az eset ki tudott szivárogni, mert amúgy a Szovjetunióban hírzárlatot rendeltek el ezzel kapcsolatban.

 

Az első hivatalos, a pokol létéről szóló publikáció az Ammenusastia című finn ismeretterjesztő magazin augusztusi számában jelent meg, s úgy fogalmaz, hogy szovjet és norvég tudósok talán felnyitották a pokol kapuit.

 

A kutatócsoport több tagja örökre elbúcsúzott a projekttől. A szakértő pedig abbéli reményének adott hangot, hogy „ami odalent van, az örökre ott is marad”.

 

Mindenesetre Dr. Azzakov az esetet megelőzően egyáltalán nem volt vallásos beállítottságú, s nem is hitt a mitikus helyek létezésében. Bár a kutató továbbra is szkeptikus maradt, viszont azóta hisz a pokol létezésében.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..