Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A krétai kultúra

 

A krétai civilizáció eredete és megalapítóinak kiléte ismeretlen. Természetesen léteznek feltevések és logikus következtetések, de ezek egyike sem nyújt kielégítő választ a rejtélyre: kik voltak és honnan érkeztek a krétaiak?

Ha mélyebbre ásunk, akkor azt találjuk, hogy a krétaiakat Egyiptomban keftiunak, a Bibliában kaftorimnak hívták. Nem túlságosan meglepő, hogy hajózó népek voltak, s mint ilyenek a halászat jelentette számukra a megélhetést.

A krétai vallásra a bikatisztelet volt jellemző. Királyuk, Minósz, bikalárvát hordott a fején korona gyanánt. A görögök ezért bikafejű embernek képzelték. (Lásd: Minótaurusz) Homérosztól tudjuk, hogy Minósz Deukaliontól és Európétől származott. Deukalion pedig Prométheusz fia, a hellének ősatyja. Europét Zeusz bika képében rabolta el szülőföldjéről, így került Krétára, s lett a nép ősanyja.  Az eredetmondákat vizsgálva találunk eltéréseket, de a legvalószínűbb, hogy Europé a tenger leánya.

Ebből azt hámozhatjuk ki, hogy a tengeren túlról érkezett egy műveltségi hatás, például egy újfajta kulturális áramlat vagy vallás, ami a krétaiak körében elterjedt. Ez ékes bizonyítéka a civilizációk történelem előtti érintkezésének.

 

Az eleusziszi Démétér-misztérium prehellén, pelaszg eredetű. Démétér a tápláló anyaföld istennője, s az elrablása gyakorlatilag a földművelés behoztatalát jelenti. Homérosztól tudjuk, hogy nyugatról érkezett a kultúra Krétára, s innen vették át később a görögök. A mítoszok áttanulmányozása után a kettős gyökérzet kontúrjai rajzolódnak ki: valószínűleg keleti és nyugati „megtermékenyülés” is történhetett. Így született a krétai kultúra.

 

Ha vallatóra fogjuk a mitológiák és a regék után a tudományt, akkor picit más képpel találkozunk. Erre azért van szükség, mert a krétai kultúra valahogy nem illik bele, szinte kilóg abból a környezetből, amelyben a feltételezések szerint megszületett. Schefold, egy baseli régész írja, hogy a palotákat lejtős vidéken építették, a paloták belsejébe is bevitték a festői tájat: udvarokat nyitottak a termek között, falak helyett oszlopsorokat alkalmaztak. Tudták szabályozni a fény és a szél járását szőnyegekkel és álfalakkal. Sok lépcsőt képeztek ki. A krétaiak minden építészeti megoldásából sugárzik a tánc, az élet ritmikussága, játékossága, valamint a színesség és a mozgékonyság. Hasonlítsuk ezt össze az egyiptomi monumentális építményekkel vagy a görög szabályossággal. Ugye, hogy mennyire nagy eltérések ezek?

 

Bárhogy is próbálkoztak eddig a görög kultúra gyökérzeteként feltűntetni Krétát, eddig semmilyen elfogadható érvet nem sikerült találniuk a kutatóknak. Nem beszélve arról, hogy hiányoznak a történelmi dokumentumok is. Mintha valaki szándékosan eltűntette vagy elrejtette volna a krétaiak eredetét.

Annyit sikerült eddig kideríteni, hogy az i. e. 4. évezredben Ázsiában létezett egy népcsoport – nem tudunk felőlük sokat –, akiket tarka-cserépkultúrának neveztek el. Az ő hatásuk érezhető India, Mezopotámia és Kréta vidékén. Egy rejtélyes népvándorlási hullám keretében egyszer csak ez a műveltség kezdett elterjedni az említett tájakon, de maga a nép azonosíthatatlan. A csontmaradványok elárulják, hogy egy rövid fejű, hosszú orrú nép vagy faj tűnt fel i. e. 3000 körül Krétán. Nekik tulajdonítják a tarkacserép-kultúrát. A bökkenő csupán az, hogy éppen a szóban forgó armenoid nép hiányzik Kis-Ázsiából, amely állítólag az emlékek szülőföldje. Később bebizonyították, hogy ez a népcsoport csak később tűnt fel Kis-Ázsiában, így gyakorlatilag visszakanyarodtunk a megválaszolatlan kérdésekhez.

 

Ami a bikakultuszt illeti, a bikaisten több mint kétezer éven keresztül egyetemes istenségnek számított Indiától Spanyolországig. A bika Krétán autochton, vagyis nem tudni, honnan eredt, csak azt, hogy volt. A krétai nép eredetét tovább boncolgatva megállapították, hogy nem föníciai, s nem is európai gyökerű. Vagyis ismeretlen.

A krétai kultúra túl finom, légies, táncszerű és törékeny, s éppen ezért nem hozható szerves kapcsolatba sem a Kelettel, sem a Mediterráneummal. A legvalószínűbb irány ez esetben Nyugat. Így jutunk el a cro-magnoni rasszhoz, amellyel a krétai alkatilag is rokon. Ha a kulturális emlékeket fogjuk vallatóra, akkor az istenségeket náluk is kicsi bálványok, női szobrocskák adják. Ezek a Nagy Anya, Magna Mater ősei. (Vö. Démétér alakjával.) Ha most összevetjük a cro-magnoniak barlangrajzait és a krétai viseletet, akkor a hasonlóság szembeszökő. A krinolinszerű szoknya, a hajviselet, a kalap szakasztott ugyanaz. A vallásuk szintén megegyezik: bikakultusz és -rítusok. A művészetekben mindkét kultúra kedvelte a kis szobrokat és a nagy falfestményeket. A nőiesség kultikus tisztelete és impresszionizmusa is feltűnő. Ugyanakkor megfigyelhető a művészeti realizmus. Van egy ív, amely a barlangfalak lelkiségétől indul és a krétai paloták pompás művészetéig jut el. Művészetükön kívül volt fejlett irodalmuk és költészetük is.

 

A krétaiak mindennapi életéről érdemes megjegyezni, hogy a kultuszélet szabadtéri oltárok körül folyt. Lakásaikat folyosók, galériák, lépcsőházak jellemezték. A higiénia igen magas fokon állt. A krétaiak művészi kivitelezésű, öblítéses W.C. fülkéket, alabástrom kádakat, márványpadlókat, vízvezeték-hálózatot használtak, így otthonaikban is élvezhették a fürdőzés örömeit. Sportolásra alkalmas terek, cirkuszok, arénák, teraszok – ezek mind egytől-egyig emelték Kréta életszínvonalát. Gyönyörű arany-, bronz- és üvegdíszeket használtak. Aztán egyszer csak mindennek vége lett.

 

Krétát az akháj harcosok támadása döntötte romba. Egy háborúkat nem ismerő, békés nép gazdagságának egy barbár, vadászatra szakosodott népcsoport vetett véget. I. e. 1450 környékén Knosszosz ostromával kezdődött a sziget kifosztása. Minden palotát, kereskedelmi központot, s a krétai műveltség pazar remekeit megsemmisítette az akháj brutalitás, s tátongó űrt hagyott a krétaiak virágzó magaskultúrája után.

 

Száraz György

Boldog napot!

 

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature