Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A Likas-kő Erdélyben

Írta/Szerkesztette: Posted on 0

TÖBBFÉLE LIKAS KŐ

 

Aki alaposan szemügyre veszi Erdélyt, tapasztalhatja, hogy többféle Likas-kő elnevezésű hely fordul elő arrafelé. Maga a név arra utal, hogy egy furcsa sziklaképződménybe üreget, lyukat, illetve rést találunk, ebből következik, hogy „likas”, azaz lyukas.

 

Hargita megyében, a Székelyudvarhely és Szováta közötti út mellett, a Kalonda-tetőhöz közel, Korond előtt 3 kilométerrel, az út melletti tisztáson található az egyik Likas-kő. A többféle alkotóelemből álló konglomerát sziklatömbben egy majdnem szabályosan fúrt, vastag lyuk található.

 

A Melegsugó-patak völgyében (Maros megye, Nyárádremete) van egy Likas-kő nevû szikla, melyben nagyobb üreg, illetve barlang található.

 

Említésre méltó a sepsibükszádi Likaskő, amelyből egy nagyobbacska darabot letörtek már, illetve annyira feltöltődött, hogy elveszítette eredeti függőkő jellegét.

 

Kovászna megyében két Likaskő is található Olasztelek mellett. Valaha gyógyforrás fakadt itt, de mára sajnálatos módon már kiapadt a borvíz.

 

A szakértők meg szokták jegyezni, hogy a Hagymás-hegységben, a Likas-havas tetején található az 51 m mély Likas-zsomboly, mely egy mészkőben született függőleges aknabarlang, tehát nem „lyukas” kő.

 

A KORONDI LIKAS-KŐ

 

Ahogyan közeledünk Korond felé, egy tisztáson, négy síremlék mellett egy konglomerát sziklatömböt találunk. Aki teheti, időzzön el egy kicsit itt, mert egy különleges kővel lehet dolga, amelyhez nem egy legenda is fűződik. Tudniillik, senki sem tud válaszolni arra a talányra, hogy ki, mikor, hogyan és miért fúrta a sziklába a lyukat.

A rejtély megfejtéséhez fogjuk vallatóra a mitológiát! Bizony, szép számmal találunk olyan legendákat, amelyek a Likas-kőhöz fűződnek. Ezekben közös, hogy főszereplőjük két tündér, Firtos és Tartod.

 

Hadd idézzem Hankó Vilmos tollából származó Székelyföld című könyvének sorait:

 

„Volt egyszer egy tündérkirálynő. Nőnek született, férfiúi hajlamokkal. Gyűlölt mindenkit, még a saját rokonát is, ha jó volt, s tündéri várában csak annak lehetett megállni, kit a gonosz érzelmek és átkos tulajdonok a föld ördögévé tettek. Férfiruhában járt s a férfiaknak való mulatságokban lelte kedvét. Ifjúkora véres csatákban folyt le. Mindig azt a helyet kereste, hol a legvadabbul üvöltött a vész, s kardjáról a vérnek nem volt ideje leszáradni. Ez a tündér messze lakott innen, a Tartod várában, közel a gyergyói szélhez. Gonoszságban nem lehetett párját kapni.

 

Vele egy időben egy másik várban lakott a jó tündér: Firtos. Tökéletes ellentéte Tartodnak. Firtos szépségét, jószívűségét a hír szárnyára vette és elvitte messze, még a havasokon is túl. A szegény vándor, kit a förgeteg kergetett, tudhatta, hogy Firtos várában pihenőhelyet, ételt-italt, szíves vendéglátást talál. Nem is volt akkor ezen a környéken szerencsétlen ember. Firtos, mint a jó angyalok szoktak éjjelenként, amikor senki sem gyanította, leszállt várából, fölkereste a betegek házait, s észrevétlenül gyógyító füveket tett a beteg ágya mellé; a szegényeknek üres kamráit megtöltötte szép aranysárga borral, az aggokat megerősítette, a könnyűvérű fiatalságot jó útra térítette.

 

Áldotta is mindenki őt. Egyszer egy zivataros napon az a hír szivárgott ki Tartod várából, hogy Firtosnak várát szét akarja rombolni az irigy, rossz lelkű Tartod. Tartod a hetedik éjjelre tűzte ki Firtos várának széthányását. Irigy lelke bosszúra gerjedt, mert várában gyakran dühöngött pestis, mindenféle járvány, földjeit sokszor elverte a jég, termését elmosta a vízár, Firtost pedig nem érte efféle soha. Ezért volt bosszús, ezért tette föl magában, hogy Firtos várában kő kövön ne maradjon.

 

Firtos nem tudott a dologról semmit. Gyakorolta jótékonyságát, mint eddig, szerette, csodálta őt mindenki, mint azelőtt.

 

Eljött a kitűzött nap estéje. Firtos tündérei remegtek asszonyukért, de nem volt mit tenniük, hiszen hírét is alig hallották a fegyvernek, nem értettek volna a hadakozás mesterségéhez. Koromsötét volt az éjszaka; a csillagok szégyenkezve bújtak el a komor felhők mögé, hogy ne is lássák Tartod gonosz merényletét.

 

Tartod jó előre kikémleltetvén Firtos várát, megtudta, hogy abba a várba csak úgy lehet bejutni, ha azt a nagy követ onnan a kapu jobbik félfája alól kimozdítják. Egyebütt a vár úgy meg volt erősítve, hogy azon ember be nem hatolhatott, de még a tündér sem. Tartod nem bízott a saját tündéreiben. Leszállt a pokol fenekére, s nagy jutalom ígérete mellett cimborákul megnyerte a hetvenhét ördögöt.

 

Megkezdték a rohamot; próbálják itt is, ott is, újrakezdik, de mindig sikertelenül. A vár úgy állott, mint a sziklabérc.

 

Végre a kapu sarkkövét kezdik feszegetni. A kő engedni látszik. A káröröm iszonyú sikoltása tölti be a levegőt. Az ördögök újult erővel látnak munkához, vasrudat szúrnak át az óriási szegletkövön s vállaikra emelik.

 

De alig viszik egy lépést, egyszerre nagyot dördül az ég, villám cikázik át az éjben, a háromszoros kiáltásba három halálordítás vegyül: Tartodot s a két ördögöt, kik a követ vitték, porrá hamvasztja az égi tűz; még nyomuk is elveszett örökre.

 

A vasrudat szétolvasztotta a villám, a kő leesett. Ez az úgynevezett Likas-kő, mely még ma is látható Korond falujához közel. A többi ördög éppen akkor ért a vár fokára, mikor a várkápolnából felszállott a tömjénfüst; a füsttől valamennyien hanyatt-homlok hullottak alá a szédítő mélységbe, hogy soha többé gonosz terven ne munkálhassanak.

 

Egy pillanat műve volt az egész. A következő percben – mint valami varázsütésre – kitisztult az ég, a telihold ezüst fénye láthatóvá tette a vérnyomokat, a csillagok, mint örök szövetnékek világítottak az Ave Mariához, mely odabenn még mindig hangzott áhítatosan.

 

A várnak kilopott köve helyett másnap valami láthatatlan kéz új követ helyezett, mely egyszerre összeforrott a vár falával; a jó Firtos még sokáig folytatta jótékonyságát háborítatlanul.”

 

A tündérek persze csak a mesékben léteznek – hiszi az utókor, de a várak romjait saját szemével is bárki megtekintheti. Firtos vára Firtosváraljáról közelíthető meg a legkönnyebben. A Firtos-hegy egy vulkanikus eredetű 1060 méter magas hegy, melynek egy meredek kiszögellésében épült a vár. Tartod várának romjait Varság felől érdemes megközelíteni. Aki ellátogat a Likas-kőhöz, talán megérzi a tündérek hátramarad energiáit!

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..