Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A LOCH NESS-I SZÖRNY

 

Európa talán leghírhedtebb vízi szörnye a Loch Ness-i tóban található. A legenda arról számol be, hogy i.sz. 563-ban (vagy 565-ben) az ír származású Szent Columba Skóciában tett utazása alkalmával – ekkor vitték el először a keresztény hitet erre a vidékre – megmentett egy gyanútlan fürdőzőt a szörnytől. 1880-ban Duncan McDonald a saját szemével látta a szörnyet. Nagyjából innentől szabadult el a mítosz. Azóta több ezren vélték látni a szörnyet. Nyilvánvaló, hogy számos eset forrása a szenzációhajhászás volt, ámde többen fényképfelvételeket készítettek róla, ami már komolyan gondolkodóba ejtette a tudósokat.

 

A szörny legendája szárnyra kap

 

A fotókat minden bizonnyal sokan manipulálták, de azért hitelesnek tűnőket is találunk közöttük. Ilyen például az 1934 áprilisában, Robert Kenneth Wilson, londoni sebész által készített felvétel. Ez a fénykép azt ábrázolja, amint a szörny hosszú nyaka és feje kiemelkedik a vízből. A fotóról később kiderült, hogy hamisítvány. A képet játékhajóra erősített idomok közeli fényképezésével készítették.

Szemtanúként citálhatnám ide Richard Synge-t, a Nobel-díjas vegyészt. A lelkes rajongók a szörny keresésére indultak. 1933 volt a legkiemelkedőbb év, amely még Nessie – ahogyan a szörnyet becézték – lábnyomát is engedte felfedezni. Később a British Museum egy víziló lábnyomaként azonosította a szóban forgó lábnyomot. Ez tehát nem bizonyított. Ezzel szemben 1960-ban Tim Dinsdale repülőmérnöknek sikerült egy négyperces felvételt készítenie a szörnyről. Döbbenetes, de filmjét a Királyi Légierő Hírszerző Központja hitelesnek találta. Megállapítást nyert, hogy a képen látható valami egy élőlény, amely paraméterei: 1,8 méter széles és 1,5 méter magas, továbbá valószínűsíthetően élő. Viszont nem sikerült a szakértőknek konkrétan az ismeretlen élőlény fajbesorolását elvégezni.

 

1962-ben David James parlamenti képviselő vezetésével indult meg az első jelentős expedíció. A víz alatti felvételek elmosódottak és gyakorlati szempontból hasznavehetetlenek. Az 1987-es Mélységi Radarkutató művelet már izgalmasabbnak ígérkezett. Összesen 24 hajóból állt az a kis flotta, amely hanglokátorok segítségével a lehető legalaposabban végigpásztázta a tavat. Az egyik visszhangkereső egy hatalmas testet jelzett 180 méteres mélység alatt, amely mozgott. Darrel Lawrence a kutatás finanszírozója szerint nem hallal, hanem valami eddig fel nem fedezett fajjal állnak szemben. A következő adekvát kérdések vetődnek fel Nessie-vel kapcsolatban:

Ha létezik ilyen élőlény – szörny –, akkor több száz év alatt, miért nem sikerült róla több hitelt érdemlő bizonyítékot összegyűjteni?

Nem tudni azt sem, hogy egy vagy több példány létezik ebből a fajból, hiszen évszázadok alatt (több mint 1400 éves a legenda!) valószínűleg szaporodnia kellett valamilyen módon. De hogyan?

Valamikor nyilvánvalóan belekerült a tóba. Mikor és hogyan?

Vajon azért látták sokan ezt a különös lényt, mert látni akarták? Vagy mindenki hazudik? Vagy mindenki hallucinál?

 

Tények és talányok

 

Plesioszaurusz-hipotézis

Loch Ness Nagy Britannia legnagyobb, Európa harmadik legmélyebb édesvizű tava. Észak-Skóciában található. Az 1969-es mérés adat elárulja, hogy  975 láb (közel 300 méter) mély a tó. A víz hőmérséklete alacsony. Egyesek szerint elképzelhető, hogy „Nessie” egy régóta kihaltnak tartott dinoszaurusz faj fennmaradt egyede. A szakértők a plesioszauruszhoz hasonlítják. Ám ez felveti, hogy miként tud egy populáció ennyi ideig rejtetten fennmaradni, szaporodni, elrejtőzni egy relatíve kis tóban úgy, hogy soha egyetlen egy tetem sem került elő.

Amúgy pedig a tó korát tekintve később keletkezett, mint a dinoszauruszok érája (65 millió éve kihaltak), hovatovább a tó többször befagyott. A tó halhozama csekélyke ahhoz, hogy bálnaméretű élőlényeknek szolgáljon eledelül. Ezen felül a tó hőmérséklete 5 °C, ami nem minden nagytestű, vízben élő állat álma.

 

Alagút-elmélet

Másik teória azt feltételezi, hogy a tó mélyén egy alagút található, amely a tavat az óceánnal köti össze. Ez jól hangzik és megmagyarázza, hogy miért élhet akár több egyed is Loch Ness-ben minden nyilvánvaló feltűnés nélkül. De mégsem túl valószínű, mert nincs arra utaló jel, hogy az édesvíz keveredne sóssal. Az árapály hatása egy hatalmas sodrást hozna létre, amelyen keresztül nem lenne könnyű közlekedni még egy ekkora behemót bestiának sem. Az intenzív vízáramlás előbb-utóbb az alagutat vagy kitágítaná, vagy megszüntetné. Egyszóval nem túl jó körülmények közepette kellene élniük a Loch Ness-i szörnyeknek, ha az óceánnal lenne összekötve a tó.

 

Erdeifenyő-teória

Már-már mosolyfakasztó és kissé mesterkélt a következő elmélet, de 100%-os bizonyossággal nem cáfolható, ezért lássuk. A skótok „loch”-nak nevezik az édesvizű tavaikat. A közel 500 ilyen tóból a három legmélyebben vélték látni Nessi-t. Egyes tudósoknak az tűnt fel, hogy a három tó partján erdeifenyők sorakoznak. Ez nem szokványos arrafelé. Ebből indultak ki. Az erdei fenyők jóval több gyantát termelnek, mint fenyőtársaik. Amikor a fenyő elpusztul és a tóba esik, gyantáját kiereszti és nem engedi ki a bomló fából felszabaduló gázokat. A gázok hólyagokat képeznek a fa oldalán, amelyek egy bizonyos méretet elérve felhajtóerőként hatnak a fára. A fatörzs tehát elindul felfelé, miközben a ráható nyomás csökken. Ez tovább növeli a buborékok térfogatát, ami a felemelő hatást csak tovább növeli. Ez egy öngerjesztő folyamat. Mígnem a gázhólyagok egyszer csak szétrobbannak és a fatörzs örökre a mélybe süllyed. Amikor egy-egy fatörzs ily módon jut el a felszínig és szinte kiemelkedik a vízből pár másodpercre, azt nézhetik a laikusok szörnyeknek, illetve szörnyekre emlékeztető dolgoknak.

 

Egy Druida legenda

Egy legenda varázslatról regél. Történt pedig, hogy valaha gyönyörűséges völgy terült el Loch Ness vidékén. Ezen a helyen egy forrás fakadt fel a földből. Daly, a druida pap megáldotta ezt a forrást, amelynek onnantól gyógyító ereje lett. A szent kútra egy követ tett és meghagyta, hogy ha a vízhordók elmozdították a követ, amint végeztek helyezzék azt vissza a helyére. Amikor megszegi valaki a parancsot, pusztulás tör a vidékre. Egy anyuka egy napon a tűz mellett hagyta kicsinyke gyermekét, amidőn vízért ment. Váratlanul a gyermek sikoltozni kezdett, s az édesanya ösztöneinek engedelmeskedve azonnal a segítségére sietett, de később megfeledkezett a kőről. Ekkor feltört a víz és elöntötte a völgyet. Az emberek jajveszékelve menekültek és kiáltozták: „Tha loch ’nis ann, tha loch nis ann” – „Tó van a helyén, tó van a helyén”. A mai napig Loch Nisnek nevezik ezt a helyet. Erre később több legenda rétegződött. Ilyen például a kelpie-ről, azaz egy mesébe illő vízi lóról szóló mítosz, melyet összekötöttek a utazókat a halálba csalogató gonosz szellemek hiedelmével, s ezzel máris elkészült a Loch Ness-i szörny históriája.

 

Loch Ness rejtélye máig megfejtetlen, de aki látta, amit látott, soha nem felejti el. Zárszóképpen hadd idézzem, Tim Dinsdale szemtanú szavait, amik akkor hangoztak el a szájából, amikor a fáradhatatlan kutatásainak motivációiról faggatták:

„Először is az, hogy a Ness-tó ügye elvi kérdés: az igazságért harcolunk, és ez már magában is elég ok a kutatásra. Meg persze érdekel ez a rejtély, és az, ahogy az egész jelenség tükrözi az emberi viselkedést. Újra és újra ugyanúgy reagálunk az emberi dolgokra. Különösen a tudósvilág viselkedett úgy, ahogyan mindig is szokott, ha olyan dolgokkal szembesül, amelyekre nincs kész, azonnal érthető magyarázat.”

 

Száraz György

Boldog napot!

 

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..