Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A LOUVRE TITKAI ÉS AZ OTT ŐRZÖTT SZENT TÁRGYAK

Írta/Szerkesztette: Posted on 0

Ha létezne a világnak múzeumokat rangsoroló toplistája, akkor a Louvre joggal pályázhatna a dobogós helyek valamelyikére. A Musée du Louvre a földkerekség egyik leglátogatottabb, legismertebb, legérdekesebb, leghíresebb és egyben legnagyobb múzeuma. Tele muzeális értékű műkinccsel és szent tárggyal.

 

TISZTELETET PARANCSOLÓ GYŰJTEMÉNY

 

A Louvre közel 350 ezer műtárgyat tudhat magáénak. A teljesség igényével történő felsorolás itt szóba sem jöhet, hiszen olyan műremekekről beszélünk, mint a Mona Lisa, a Milói Vénusz, Delacroix festménye: a Szabadság vezeti a népet. Ha nem kapnánk közvetlenül a bejáratnál térképet, akkor bizonyára eltévednénk a termek rengetegében. A Louvre nem egynapos kalanddal kecsegteti az évente nyolc és fél millió látogatóját.

 

Magát a feudális erődítményt 1204-ben építették. A tizenharmadik század hajnalán II. Fülöp Ágost, francia király emelte a Szajna jobb partján az impozáns kastélyt a jövő uralkodóinak. Amikor a Capeting-dinasztia trónra lépett, akkor vadászház gyanánt szolgált.
V. Károly 1364-1380 között gótikus stílusban átépíttette. Ezt alakíttatta át később I. Ferenc, aki reneszánsz királyi várat varázsolt belőle. Medici Katalin a Louvre épületét választotta székhelyéül, ezért kibővíttette. Ezt követően jött IV. Henrik, aki a szomszédos házakkal, a Tuileriákkal is összekötötte a Louvre-t. Végezetül XIV. Lajos új terveket rendelt Berninitől, de végül I. Ferenc terveit másolta le, és az épületegyütteshez csatolt egy újabb létesítményt, így négy szárnya lett a palotának.

Amikor a királyi székhelyet Versailles-ba helyezték, a Louvre a hivatalnokok, a művészek és a tudósok lakhelye lett. 1793. november 8-án nyitotta meg a kapuit a közönség, pontosabban a köznép előtt. Igaz, túl sok értéket a forradalmi kormány intézkedései miatt azért nem tekinthetett meg a nagyérdemű.
Napóleonnak 1798. július 25-én az úgynevezett piramisok csatájában sikerült megsemmisítő csapást mérnie a fölényben küzdő mameluk seregre, és csakhamar megalapította az Egyiptomi Intézetet. Még szerencse, hogy Bonaparte egy tudósokból álló elit csapatot is magával vitt Egyiptomba. Ha ez nem így lett volna, akkor az egyiptológia aligha fejlődhetett volna olyan ütemben, mint az ezt követő két évszázadban. Például a rosette-i követ, amely Jean-Francois Champollion számára a hieroglifek megfejtésének kulcsát jelentette, valószínűleg soha nem találták volna meg.

A császár restauráltatta a Louvre épületét. Ekkor kezdett felívelni a Louvre csillaga, mivel nem csak európai, hanem keleti (mezopotámiai, perzsa, iszlám), egyiptomi, görög, római és etruszk emlékek kezdték gyarapítani Párizs legelegánsabb múzeumát.

 

A LOUVRE ÜVEGPIRAMISA

 

A lenyűgöző üvegből készült gúla a főudvar, a Cour Napoléon közepén magasodik. Egy kínai származású amerikai építész, nevezetesen, Ieoh Ming Pei tervezte. A párizsi lakosság egy része eleinte megrökönyödéssel fogadta az építményt, s nem igazán tudott megbarátkozni e különleges alkotással. Dan Brown szerint ez a piramis az ókori forma és a modern technika szintézise – egy szimbolikus láncszem a régi és az új között, mely segít a Louvre-nak átlépni a következő évezredbe.

Mitterand elnök kezdte meg a Grand Louvre projektet, azaz Párizs szívének újjáélesztését. Úgy hírlik az elnökről, hogy valamelyik titkos társaság tagja volt. Az csak a mítoszkeltés része volt, hogy 666 darab üvegből áll a piramis, ugyanis a Louvre hivatalos közlése szerint 673, míg a tervezőiroda adatai szerint 698 db üveglapból áll.

 

De nem ez az egyetlen piramis a Louvre-ban. Egy másik gúla, az úgynevezett fordított piramis a Place du Carrousel terének közepén található a körforgalomban lévő sövény mögött és a talajszinttől lefelé nyílik. Ez adja a fény a föld alatti bevásárlóközpontnak és parkolónak. Az alsó szinten egy pici márványpiramis is létrehoztak, amely felfelé néz. Így gyakorlatilag a két piramis egymás felé lett fordítva, illetve tájolva. Ezek Mitterand terveit dicsérik. Dan Brown azt állítja, hogy ezek azon a helyen találhatók, ahol anno a tavaszi természetimádó ünnepségeiket tartották a párizsiak.

 

SZENT TÁRGYAK

 

A Louvre valóságos kincsesbánya. Ez a kijelentés igaz abban az értelemben is, hogy felbecsülhetetlen értékű, páratlan művészi alkotások garmada sorakozik a múzeum termeiben, valamint megállja a helyét abban az értelemben is, hogy a Louvre gyakorlatilag az elmúlt öt ezer év szent relikviáiból valóságos gyűjteményt tudhat a magáénak.

Ha az egyes tárlatokon végigsétálunk, az emberiség írott történelmének szinte minden korszakával szembetalálkozhatunk. Spirituális szempontból a legjelentősebbek a szent tárgyak, mert ezek különleges kisugárzással rendelkeznek. Akármelyik keleti vagy újvilági birodalomból is származzon egy szent tárgy, az magán viseli az adott kultúra energianyomait. Kivált, ha egy szertartásokhoz használt eszközről, vagy esetleg egy nélkülözhetetlen kellékről van szó. Ha például a Louvre egyiptomi gyűjteményén zarándokolunk végig, megízlelhetjük, milyen volt és hogyan változott az évszázadok alatt a Nílus-menti kultúra. A szent véseteket tartalmazó sztélék, az egyiptomi papokat és félisteneket ábrázoló szobrok és reliefek (például Básztet istennő macskája), a szakkarai vagy épp a luxori ásatási területekről előkerült emlékek magukban hordoznak egy kicsiny darabot Egyiptomból. Halotti maszkok, koporsók, kolosszusok, szfinxek formájában Kis-Egyiptomban találhatjuk magunkat, ahol virtuálisan találkozhatunk Hórusszal, Dzsettel, a Kígyókirállyal, továbbá Hatsepszuttal, IV. Amenhoteppel (Ehnaton) vagy éppen Nofertitivel.

 

Mivel a felszentelt (szellemi erővel átitatott) szobrok, obeliszkek, ékszerek, szarkofágok eredeti rendeltetése az volt, hogy egyfajta közvetítői szerepet játszanak az evilág és a túlvilág között, ezért az ősi energiák áthatják anyagukat, s a mai napig tartalmaznak energiamintákat. Így a Louvre-ban található Hórusz szobor attól szent tárgy, hogy van benne valami ősi tiszta és hamisítatlan szent erő. Ennek oka az, hogy az eredeti templomban, ahol állt, a papok évszázadokon, ha nem évezredeken keresztül végeztek mágikus ceremóniákat a szobor jelenlétében, így a szent erők beleivódtak a Hórusz-szoborba, sőt még magukba a falakba is. Ehhez hasonlóan a fáraók vagy főpapok nyakéke és egyéb kiegészítői szintén tartalmaznak valamilyen rezgésmintát viselőjük aurájából, illetve személyes rezgéseiből.

 

Teológiai oldalról megközelítve a szent tárgyakat, ezek akár bálványok is lehetnének, de kérdem én, ki minősítheti fétisnek azt, amit nem is ismer, és ki ítélhetné meg valódi mivoltát? Nem volna-e helyesebb a szentséget egy ember felett álló, isteni erőnek és intelligenciának tekinteni. Jómagam annak tekintem, bármelyik vallásról, kultúráról, vagy korszakról legyen szó. Szerintem a szentség és a szent erő nyugodtan megnyilvánulhat egy tárgyon keresztül is. Teljesen mindegy, hogy kereszténynek tartott vagy pogánynak bélyegzett, maja vagy arab, kelta vagy kínai, a lényeg a szentség maga.

 

Aki a Louvre szent tárgyai között sétál, furcsa érzéseket tapasztalhat. Az emberi lélek közelebb állónak érezhet magához egy-két tárgyat. Talán a lelke és az aurája felismeri a múlt egy darabját, talán valamilyen emléket hoz felszínre belőlünk az ősi szent tárgyakkal való érintkezés, illetve ha hiszünk a reinkarnációban – én például hiszek –, akkor a szent relikviákkal való újratalálkozás sok érzést beindíthat az emberben tudatalatt. Nem tartom véletlennek, hogy Napóleon vagy előtte sok francia uralkodó és magas beosztású egyházi személy (mondjuk Richelieu bíboros) annyira vonzódott az antikvitáshoz és a misztikához. Meggyőződésem, hogy sokukat valami tudatalatti sugallat motiválta, vezette arra, hogy a Louvre-ba mindenidők egyik legpazarabb és legeklektikusabb gyűjteményét válogassák össze a történelem szakrális és időtlen „régiségeiből”, ha szabad ezzel a képzavarral élnem.

 

Aki szeretné felidézni a múltját és bizonyos fajta kapcsolatba lépni ősei szellemével, aki egy spirituális élményt szeretne átélni, annak figyelmébe ajánlom a Louvre Múzeumot. Mert még mindig aktuális IV. (Bourbon) Henrik 1593-ban elhangzott, azóta szállóigévé vált kijelentése, miszerint „Párizs megér egy misét!”.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..