Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A mágia és a filozófia összemosódása: Az ókori világ legendás varázslói

Az angol varázsló jelentéssel bíró wizard szó a középkori angol bölcs jelentéssel bíró wys szavának és az –ard képzőnek az összetételéből született. Következésképpen alapjában véve egy bölcs embert jelentett egészen a 16. század közepéig. Az ezt megelőző korokban a mágia és a filozófia egybemosódott. Csak az 1550-es éveket követően nyerte el a varázsló a jelenlegi jelentését, azaz innentől jelent olyasvalakit, aki mágikus képességeket birtokol. Ebben az értelemben a varázsló szót fel lehet cserélni olyan szavakkal, mint a bűvész, a mágus, a boszorkány(mester), a női boszorkány, illetve boszorka.

 

A varázslókban az a közös jellemvonás, hogy számos mesében felbukkannak. A világ minden táján és mindegyik korszakában előfordulnak varázslókról szóló elbeszélések. Noha a varázslót a mágikus ereje különbözteti meg másoktól, azért mégsem egy sztereotip személy, aki ugyanazt a szerepet alakítja minden egyes mesében, melyben feltűnik. Például bizonyos mesékben a varázsló főhős, míg másokban jó barát, megint másokban antihős. E cikkben többféle varázslóval fogsz találkozni.

 

Az ókori egyiptomi varázslók

 

A varázslókról szóló mesék megtalálhatók a Westcar-papiruszként ismert ókori egyiptomi szövegben is. Öt történetet ismerünk, bár csak az első befejezése maradt fenn. Erről a szövegről úgy gondolják, hogy a Középbirodalom vagy a Második Átmeneti Korszak idején állították össze. A mesékre úgy tekintünk, mint történetekre a történetekben, mivel a Westcar-papirusz lényegben Khufu udvarában mesélt mágikus elbeszélések egyik gyűjteménye.

 

 

A berlini Egyiptomi múzeumban kiállított Westcar-papirusz. (CC BY-SA 3.0)

 

A Westcar-papiruszon szereplő elbeszélések számos különböző témával foglalkoznak. Az egyik történetben például egy névtelen írnok viaszkrokodilt készít a mágia segítségével abból a célból, hogy elkapja azt az embert, akivel a felesége összeszűrte a levet. Egy másik elbeszélésben Sneferu, az írnokok vezetője, a mágia segítségével egy tó vizét választja szét azért, hogy egy lány visszakaphassa a beleejtett ékszerét.

 

 

Egy Sneferut ábrázoló dombormű részlete, amelyen a Szed-ünnephez illő fehér ruhát visel. A jelenet a Dahsúri halotti templomból való, jelenleg pedig az Egyiptomi Múzeumban van kiállítva. (CC BY 2.0)

 

A harmadik történet Dzsediről szól, akiről úgy tartják, hogy Khufu idején élt, s egyebek mellett olyan erővel rendelkezett, hogy képes volt mágikus úton összeforrasztani a lefejezett állatok fejét a testükkel.

 

A japán Merlin

 

Egy másik olyan varázsló, aki egy királyi udvarban szolgált az Abe no Seimei névre hallgatott, s gyakran nevezték a japán Merlinnek. Seimei egy történelmi alak volt, aki a 10-11. században élt és onmyoji-ként szolgált, aki az onmyodo, vagyis a természettudomány és az okkultizmus keverékének a művelője volt.

 

Többek között Seimei ördögöt is űzött, elhárította a gonosz szellemeket és megjósolta a jövőt. Ráadásul sok legenda kapott szárnyra halálát követően, így Seimei híresebbé vált, mint amilyen életében volt. Például, a legendák beszámolnak arról, hogy Seimei félszerzet volt, mivel anyja egy kitsune, vagyis egy rókaszellem volt. Mi több, annak a hírében állt, hogy még gyerekkorában képes volt parancsolni egy gyenge oninak, ami egy japán óriásfajta.

 

Abe no Seimei Kikuchi Yosai rajzán. (Public Domain)

 

Rosszindulatú boszorkányok

 

Nem minden varázsló örvend pozitív hírnévnek, mint Seimei vagy a Westcar-papiruszon szereplő egyiptomiak. Különösen áll ez azokra a varázslókra, akiknek a mágikus erejéről azt gondolták, hogy gonosz forrásokból merítik. Az egyik ilyen példa egy Ciprián nevű keresztény szent esete.

 

Szent Ciprián (Public Domain)

 

Az Arany Legenda szerint, amely a szentek életéről szóló történetek gyűjteménye, Szent Ciprián eredetileg egy pogány varázsló volt. Hogy elnyerje – vagy a maga számára, vagy egy Acladius nevű férfi számára – egy Justina nevű szűz szerelmét, démonokat idézett meg, hogy óhaját végrehajtsák. A démonok azonban nem tudtak mit kezdeni a lánnyal, amikor keresztet vetett. Felismerve, hogy a kereszténység istene erősebb a démonjainál, Ciprián úgy döntött, hogy feladja korábbi életét és áttér a kereszténységre.

 

Szent Ciprián és a démon. Az Arany Legenda 14. századi kézirata. (Public Domain)

 

Varázslókkal találkozunk a híres Ezeregy éjszaka meséiben is. Ahogyan Szt. Ciprián az áttérését megelőzően, úgy bizonyos varázslók itt is negatív beállításban szerepelnek.

 

Ciprián és Justina mártíromsága (Public Domain)

 

Ebben a történetben a híresebb varázslók között akad egy Aladdin nevű is. Ebben a jól ismert mesében egy afrikai varázsló alakítja a negatív hőst, ráveszi Aladdint arra, hogy találjon meg neki egy csodalámpát.

 

Az talán kevéssé ismert, hogy a varázslót Aladdin elteszi láb alól, s a testvére, aki szintúgy varázsló, meg akarja bosszulni a halálát. Érdekes módon nem sok szó esik a két varázsló mágikus vitézségéről, kivéve talán akkor, amikor a második varázsló szellemidézés révén érdeklődik fivére halála iránt.

 

A férfi varázsló egy mágikus barlangban ejti csapdába Aladdint. (Public Domain)

 

Fordította és szerkesztette: Száraz György

Forrás / Original article: http://www.ancient-origins.net/history/blurring-between-magic-and-philosophy-legendary-wizards-ancient-world-005693?nopaging=1

 

Featured image: The Wizard card. Photo source: (OffbeatWorlds /CC BY-NC-ND 3.0)

 

References

Anon., The One Thousand and One Nights [Online] [1864. The Thousand and One Nights, or, The Arabian Nights’ Entertainments.] Available at: https://archive.org/details/thousandnights00unknuoft

de Voragine, J., The Golden Legend [Online] [Caxton, W. (trans.), 1483. de Voragine’s The Golden Legend.] Available at: http://legacy.fordham.edu/halsall/basis/goldenlegend/index.asp

Harper, D., 2016. wizard (n.). [Online] Available at: http://www.etymonline.com/index.php?term=wizard

Hugo, 2011. The Merlin of Japan: Abe no Seimei!. [Online] Available at: http://www.kyotodreamtrips.com/2011/10/04/the-merlin-of-japan-abe-no-seimei/

Mackenzie, D., 1907. The Tales from the Westcar Papyrus. [Online] Available at: http://www.reshafim.org.il/ad/egypt/texts/westcar_papyrus.h

 

Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!

 

Részt vehetsz programjainkon:

 

 

Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!

Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?