Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A magyarság nyomai a Kárpát-medencében: a sumér-magyar kapcsolat

A Kárpát-medencéről tudvalevő, hogy már az ősidőktől fogva lakott vidék volt.  Ennek egyik oka szinte teljes bizonyossággal állítható, hogy a térség kiváló vízrajza volt: erecskék, patakok, folyók, folyamok, kisebb és nagyobb tavak járultak hozzá a mezőgazdaság kialakulásához és a jelentékeny halgazdasághoz. Így lehetett máshol akármilyen szárazság és aszály, az ősi lakosság számára ez a föld a bőség vidékének bizonyult. Ennél fogva az itt élő népesség mindenkoron gond nélkül fenn tudta magát tartani és el tudta magát látni mindenféle földi jóval. De vajon kik lehettek ezek az őslakosok? Lehettek-e magyarok, illetve a magyarság ősei? Ha igen, milyen nyelvet beszéltek? Milyen volt a kultúrájuk?

 

http://www.flagmagazin.hu/

 

Dr. Nagy Sándor kutató munkásságából merítek, amikor ezt a kérdést megközelítem. Róla azt érdemes tudni, hogy mind a 63 kódex anyagunkat feldolgozta, melyek egyenként 800 oldalasak. Nyelvészként doktorált és életművében kiemelt helyet foglal el a sumér-magyar kapcsolat kutatása.

 

A professzor szerint a Duna-medence már a réz- és a bronzkorban is lakott volt, ráadásul sumér telepeseknek adott otthont. Azt talán nem kell külön bemutatnunk a kedves Olvasónak, hogy a sumér nép bizonyíthatóan az egyik legműveltebb nép volt a Földön az i.e. 6-3. évezredben. Elegendő csupán az írásukra, a fejlett öntözéses földművelő szokásaikra, a magas szintű csillagászatukra és a kitűnő államszervezetükre utalunk, hogy képet alkothassunk a sumérekről. Márpedig Mezopotámia „tudományai”, műveltsége nem állt meg sem térben, sem időben a határoknál, hanem a térség csaknem valamennyi népére számottevő hatást gyakorolt: Babilónia, Elám, Káldea, Fönícia, Egyiptom, Média, Szíria és Palesztina fejlődésében tetten érhetők a sumér behatások.

 

http://nandi.ingyenblog.hu

 

Mezopotámiában találkozhatunk például az Édenkertről szóló mondával. Az „éden” sumér eredetű szó, amely mind képzésében, mind jelentésében megfelel a magyar nyelv törvényeinek. Nem beszélve arról, hogy a sumér nyelvben hasonlót jelentett, mint ma a magyarban: édes, kellemes, gyönyörű, amely egyébként az édesanya fogalomban is megmaradt. Megjegyzem, a sumér teremtő isten neve Anu, amiből még a laikusok számára is érződik az anyu, anya szavunk. Vagyis mi nem csak a szót, hanem magát a fogalmat is átvettük. Tehát itt is tetten érhető a sumér-magyar leszármazás. Más nyelvekben ez eltér a sumér-magyar vonaltól: szanszkritul az anya neve mata, görögül métér, latinul mater, olasz, spanyol, portugál nyelven madre, franciául mère, angolszász nyelvekben mother, németül mutter, dán, svéd, norvég nyelveken moder.

 

A professzor számos példát hoz fel a helynevek közül arra, hogy a Kárpát-medence telepesei, a turáni magyarok és sumérok ókori világának lakosai rokonságban álltak egymással. Erre jó példák következők: Szíriában található egy Emese, egy Árpád és a tengerparton egy Arad nevű város is.

A Dunát például a honfoglalás előtt Ister-nek nevezték el a sumérek istenasszonya után. Ister a termékenység, a csillagok és a háború istennője volt. A folyam mellett feküdt egy Istergam nevű város, amit ma Esztergom néven ismerünk. Istergam jelentése sumér nyelven: Ister kanyarulata vagy görbülete. Az „n” és a lágyított „ny” hang a mai napig is 413 községünk nevében megtalálható. De nincs ez másként a „d” képzős helynevekkel sem (szám szerint 626 településnévben szerepel), melyek még a sumér őstelepesek emlékeit őrzik.

 

http://www.flagmagazin.hu/

 

Vagy említhetnénk a Balaton nevét, ami ősi sumér nyelven Bál vagy Bél isten tavát jelenti. De ez korántsem egy kiragadott példa, ugyanis Dr. Nagy Sándor 58 Bál isten nevével összefüggésbe hozható nevet kutatott fel, egyebek mellett falut és hegyet egyaránt. (Pl.: Bálványos, Bálványosfüred, Bakonybél…)

A székelyeknél például a kapuszárnyakat tartó oszlopokat nevezik bálványfának, amely névből világosan kihallatszik Bál isten neve. Bál a halál felett győzelmet arató élet istene volt, ezért ünnepét akkor tartották, amikor a természet újjáéledt. Akkortájt az emberek összegyűltek a szent kutakhoz és forrásokhoz, s nagy ünnepségeket, „bálokat” tartottak. Ezt a pogány szokást később a kereszténység a szent kutakhoz történő bűnbocsánatért folyó zarándoklatokkal kötötte össze. Így alakultak ki a „búcsúk” és a „búcsújáró” helyek. Nem árt tudnunk, hogy a búcsú sumér és ősi magyar nyelven „bővizű forrást” jelent és ezért találunk ma a Kárpát-medencében annyi szent kutat.

Visszatérve a Balatonra, a magyar tenger környéke valósággal hemzseg a sumér helységnevektől: Szepezd (sumér jelentése: szép vizű hely), Badacsony (bő víz), Csopak (víztartó edény), Kenese (víztartó, vizeskanna)

 

http://1.bp.blogspot.com/

 

A rómaiak is némi módosítással, de átvették a korábbi sumér gyökerű településneveinket: Győr ősi neve Arbó volt, amit a rómaiak Arrabonára változtattak. Sabaria olyan központi funkciókat töltött be a vidéken, hogy a rómaiak Pannónia nevű provinciájuk megszervezésekor ezt a települést tették meg fővárosukká Savaria néven. Nincs ez másként Sopron esetében sem, ami anno Soboaron volt, vagy ehhez hasonlóan felhozhatnánk Pozsony, aminek neve a Bo-so-on sumér kifejezésből származik.

 

A kérdés az, hogy vajon miért vándoroltak Mezopotámiából a sumérek egyes kolóniái a Kárpát-medencébe?  A válasz erre a kérdésre az, hogy az i.e. 2. évezredben a szemiták megjelenése váltotta ki ezt a népvándorlást, mivel a szemiták egymás után foglalták el a sumér városállamokat, majd a környező többi nép lakhelyét.

A Kárpát-medencében ugyanakkor már élt egy őstelepes nép, akiktől írásos szöveg nem maradt ugyan fenn, viszont az emlékeik a fent említett helyiségnevekben tovább éltek.

 

http://www.flagmagazin.hu/

 

A sumérok a papjaikat magasoknak hívták. Nem mintha minden pap olyan magas lett volna, mint a jegenye, hanem mert a magasok, azaz a mágusok a tudásukkal emelkedtek ki a nép soraiból.

Külön említést érdemel a csillag szavunk, mely sumérul ugyanúgy csillag, aminek a szó szerinti jelentése azért „kicsi láng”, mert ilyetén módon kívánták megkülönböztetni a csillagokat az égbolt két nagy lángjától, tudniillik a Naptól és a Holdtól.

 

Érdekességképpen felhozható, hogy ma a British Múzeumban található sumér agyagtáblákon az olvasható, hogy i.e. 3500 körül egy Kuth nevű család jószágaira kuvasszal, komondorral és pulival vigyáztak a pásztorok. A kuvasz ősi neve kuassza, kuasz volt, ami lényegében ló őrző kutyát jelent, a kumunur bundás kutyát, a puli pedig termeténél fogva kisméretű kutyát jelentett anno.

 

Az ilyen és az ehhez hasonló emlékek alapján igazolta Dr. Nagy Sándor, hogy a sumér és a magyar nép rokonságban állt egymással.

 

Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..