Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A mennyországba történő felemelkedés az ókor mitológiákban

A világ számos vallásában és mitológiájában gyakori téma az emberi lények mennyországba történő felemelkedése. Még akkor is, hogyha a legtöbb ember elfogadja Jézus közismert Mennybemenetelét és más egyéb Ószövetségben szereplő példázatot, meglepő, hogy milyen sokan írnak az „Istenek”-hez való felemelkedésről. Ebben az elbeszélésben a „felemelkedés” szó az isten vagy istenek birodalmába történő belépésre vonatkozik, részint átmenetileg, részint véglegesen. Lássuk a leghíresebbeket ezek közül!

 

http://www.ancient-origins.net/

 

Herkules/Héraklész – Görög mitológia

 

Herkules Zeusz istennek, valamint Alkménének (aki ugyanakkor a thébai király, Amphitryon, felesége) a fia volt, s egyszersmind az ókori görög félistenek leghíresebbikének mondhatta magát. Herkules sok templomban képezte imádság tárgyát Hellász és Itália szerte, ama története pedig közismert, amelynek során Euriszteusz, Tirnyns (Tirünsz) erőd királya 12 feladatot adott neki Zeusz feleségének, Héra istennőnek a parancsára, akinek feltett szándéka volt Herkules elpusztítása.

 

Herkules egyik kalandja során megölte Nesszoszt, amiért megtámadta Déianeirát (Herkules feleségét). De még mielőtt végképp kilehelte volna a lelkét, Nesszosz megátkozta Déianeirát, mondván, hogy vérét szerelmi bájitalként lehet használni, miközben valóban mérgező és halálos volt a vére.

 

Déianeira abban hiszemben, hogy a vér majd még inkább elmélyíti a Herkules iránt érzett szerelmét, Nesszosz vérével átitatott inget készíttetett. Amikor pedig Herkules magára öltötte az inget, húsa égni kezdett Nesszosz mérgezett vérének köszönhetően. A halál biztos tudatában, elvitette magát Oiti hegyére, hogy ott elégessék a tűzben, így menekülve meg a gyötrődéstől.

 

Herkules felemelkedése – az Oiti-hegy
A bal oldali kép mutatja azt a templomromot, ahol sor került Herkules mennybemenetelére/ égbe emelkedésére.
http://www.ancient-origins.net/

 

 

Úgy tartják, hogy erre az eseményre az Oiti hegyen került sor, éppen egy Delphi nevű ókori város felett.

 

Herkulest tűzre vetették, s amint ez megtörtént, egy hatalmas fekete felleg hatalmas égzengés közepette szállt alá. Kis idő múltán pedig a felleg újra felemelkedett és Herkules barátai meglepődve vették észre, hogy Herkules eltűnt. Azóta úgy tartják erről, hogy Herkules felszállt az Olümposz-hegyére azért, hogy a többi isten között lehessen. A mitológia szerint, Herkules elvette feleségül Ivit, Zeusz leányát, és halhatatlanként örökre az Olümposz hegyén maradt.

 

Adapa – Sumér mitológia

 

Adapa (vagy Adamu) a sumér mitológia szerint Ea (Enki) isten fia, Eridu híres ősi városának a védőistene. Adapa egy olyan félisten volt, aki tudásának a java részét édesapjától szerezte, azonban nem volt halhatatlan.

 

Adapa egy nap elment halászni, amikor egy szél felborította a csónakját, s ez nagy haragra gerjesztette. Dühében megtörte a „Déli Szelet” (állítólag eltörte a szárnyait), aki egyfajta istenségként ezért az eseményért volt felelős.  A mítosz szerint a Legfelső Isten, Anu, Enki apja, felelősségre vonta Adapát tetteiért, majd Adapát felemelték Anu lakóhelyére.

 

A középső alak, Ningishzida, aki elhozta Eridu-i Adapát a trónon ülő Anuhoz
http://ferrebeekeeper.wordpress.com/

 

Az apja figyelmeztette őt, hogy mire számíthat az Anuval való találkozása során, s kioktatta, miként válaszoljon a kérdéseire, valamint arra, hogy miként teheti lóvá Anu Palotájának kapuőreit. Íme, a felemelkedés megörökített története az ősi sumér táblák szerint.

 

„Adapa, Ea fia, eltörte a Déli Szél

szárnyait.

Amikor Anu fülébe jutott e hír,

Felkiáltott: Segítség” – Felszállt a trónjára,

„Azt az illetőt hozzátok elém!”

Hasonlóképpen cselekedett Ea, aki jól ismerte a mennyet. Felkeltette őt

…és arra vette rá, hogy viseljen el mindent. Gyászruhába

öltöztette őt, és tanácsokkal látta el

Ekképpen: „Adapa, neked Anu színe elé kell járulnod,

meg kell jelenned a mennybe…

Amikor feljutsz, és amikor megközelíted Anu kapuját…”

 

Az Ószövetséggel analóg ékírás. (R.W. Rogers, 1912)

 

http://www.ancient-origins.net/

 

 

Énok – Ószövetség

 

Az egyik leghíresebb mennybemenetelről szóló történet Énoké az Ószövetségben. Énok egyike volt az Isten által leginkább kedvelt személyeknek. Énok pátriárka Noé dédapja, valamint Matuzsálem édesapja volt. A Genezis (Teremtés) könyvében találkozunk vele, ahol a nagy özönvíz előtti tíz nagy pátriárka egyikeként hivatkoznak rá. Az Ószövetség szerint az özönvíz előtti emberekről azt beszélik, hogy több száz évig éltek. Maga Énok 365 évig élt, ami viszonylag rövidnek mondható az akkori léptékben mérve.

 

A Genezisben találjuk az első utalást Énok mennybemenetelére, amikor Isten segíti őt:

 

„És mivel Énókh Istennel járt vala; eltűnék, mert Isten magához vevé.” (1 Mózes 5,24)

 

A következő hivatkozás a Zsidókhoz írt levélben található (11,5):

 

„Hit által vitetett fel Énokh, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mert az Isten felvitte őt. Mert felvitetése előtt bizonyságot nyert a felől, hogy kedves volt Istennek.”

 

A későbbiekből kiderül, hogy nem csupán felemelkedett, hanem halhatatlanná is vált: „hogy nem lásson halált”.

 

Ha betekintünk Énok apokrif könyveibe, akkor több olyan leírást és részletet is találunk, amely Énok és Isten találkozásáról szól. Ezek Énok Első, Második és Harmadik könyvei. A legismertebb Énok első könyve, amit 1773-ban fedezett fel James Bruce utazó, aki újra megtalálta Abesszíniában a könyv három etióp másolatot. Énok könyvét nem tekintik a Biblia és a héber szövegek részének.

 

Énok könyvében találunk utalást az „Őrzőkre”, Énokot elragadják az Angyalok, hogy betekintést nyerjen a Menny különféle szintjeibe, kapuiba és más egyéb misztériumokba, amik az emberek számára tiltottak voltak. Íme, néhány kivonat Énok Könyvéből:

 

„…Ez a hely az Angyalok börtöne, s itt lesznek fogva tartva az idők végezetéig…”

„…És láttam itt három nyitott ajtót a Mennyben: mindegyiken keresztül északi szelek áramlottak: amikor ezek fújni szoktak, akkor hideget, jégesőt, fagyot, havat, harmatot és esőt hoznak…”

„…És ezek után a szellemem történetesen az égbe ragadtatott. Felemelkedett a Mennyekbe: s láttam Isten szent fiait. Tűznek lángjain jártak, ruházatuk fehér volt, és arcuk úgy fénylett, akár a hó…”

„…ezt követően úgyszólván egy kristályokból épült házat láttam ott, s azon kristályok között élő tűznek nyelveit láttam…”

„…Majd megszámlálhatatlan angyalt láttam, ezerszer ezret, s tízezerszer tízezret, amint körbeveszik a házat….”

(Énok könyve)

 

Kiterjedt összefüggések találhatók Énok könyvében, melyek messze túlmutatnak e cikk keretein.

 

http://www.ancient-origins.net/

 

Illés – Ószövetség

 

Illés története egy másik magával ragadó égbe szállás egyenesen a Mennyekbe, azonban ezúttal tűzszekerek segítségével történik. Illés (nevének jelentése: „Az én istenem Jahve”) egyike volt az Ószövetségbeli prófétáknak. A Királyok könyve szerint, rendkívüli istenhez hasonlatos képességei voltak. Vissza tudott hozni embereket a halálból, esőt tudott fakasztani tűzzel, képes volt ételt megsokszorozni, kettéválasztani a Jordán folyó vizét (ahhoz hasonlóan, ahogy Mózes is tette a Kivonulás könyvében), és sok egyéb mást is tudott, amit e szent könyvek meg is említenek.

 

Illés az Ószövetség új „Istenének” az erős támogatója volt, és megvédte őt Baal imádatával szemben. Utóbbi egyike volt azoknak, akiket zsidók az Ószövetség előtt imádtak.

 

„És lőn, a mikor menének és menvén beszélgetének, ímé egy tüzes szekér tüzes lovakkal elválasztá őket egymástól. És felméne Illés a szélvészben az égbe.”

(2 Királyok könyve 2,11)

 

Még akkor is, ha írva vagyon, hogy Illést Isten ragadta el, a zsidó Biblia próféciái szerint arra szánták, hogy visszatérjen Isten második eljövetelekor. Illésről a Koránban is írnak, Isten egyik legnagyobb és leghatalmasabb prófétájaként emlegetik a Baal elleni küzdelemben.

 

Sokkal több olyan elbeszélés és legenda létezik, amely a halhatatlanoknak az isten(ek) birodalmába való felemelkedésről szólnak, olyan sok, hogy könyvet is írhatnánk belőlük.

 

A számos ókori mitológiából és vallási szövegből nyilvánvalóvá válik, hogy a „különleges szerepet” játszó emberek mindig közvetlen kapcsolatban voltak Istennel vagy az Istenekkel, s hogy felkeresték a lakóhelyüket. Mire vezethetők vissza a különféle kultúrákon és korszakokon átívelő, sokféle hasonló leírás? Ezek pusztán a teremtő képzelet termékei volnának? Avagy az ókori emberek olyan valós eseményeket örökítettek meg, melyek valóban megtörténtek? Valószínűtlen, hogy ezekre a kérdésekre valaha is biztos válaszokat fogunk adni.

 

Forrás: http://www.ancient-origins.net/

 

Fordított: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..