Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A mesterséges intelligenciát az ókori Görögországban vagy Indiában jósolták meg először?

Amikor Hellászra gondolunk, akkor általában jól képzett, könyörtelen harcosokat vagy lepelbe burkolódzó filozófusokat látunk a lelki szemeink előtt, akik a geometria, a geográfia, az építészet vagy más hasonló tudomány vázlatain vagy területein elmélkednek. Azonban egy új könyv arról szól, hogy tehetséges jósokként mutassa be őket, akik pontosan előre jelezték a mesterséges intelligencia, a gyilkos androidok és a vezető nélküli gépkocsik felemelkedését.

A Stanford Egyetemen dolgozó amerikai történész, Dr. Adrienne Mayor szerint a görög mitológusok több mint 2500 évvel ezelőtt előre láttak sok olyan technológiai irányzatot, amellyel ma küszködünk, beleértve a gyilkos androidokat, a sofőr nélküli technológiát, a GPS-t és a mesterséges intelligenciával működő, segítő robotokat.

Greek Reporter ben megjelent, Mayor felfedezéséről szóló cikk szerint, a következő könyvében, amely a Gods and Robots: Myths, Machines, and Ancient Dreams of Technology  címet viseli (magyarul: Istenek és robotok: Mítoszok, gépek és a technológia ősi álmai) Héphaisztosz alkotásai az emberszerű robotok felemelkedésének jóslatai. Héphaisztosz Homérosz Iliászában a fémművesség istene.

 

Vulcan (Hephaestus). E. Jeaurat metszete, 1716. ( CC BY 4.0 )

 

A mitikus, görög mesterséges intelligencia

 

Dr. Mayor, akiről a Stanford Egyetem honlapja azt írja, hogy „egy független néprajzkutató és történész, aki a tudományt megelőző mítoszokat és szájhagyományokat magába foglaló természetes ismeretek tudományos kutatója”, közli, hogy Héphaisztosz olyan „mechanikus szolgálólányokat készített aranyból, akiket eleve úgy tervezett, hogy előre várják/lássák mesterük kívánságát és iránymutatás nélkül azok szerint járjanak el, mint a modern gépi tanulási szoftverek.”

Dr. Mayor azt mondja, hogy „A mesterséges intelligencia által működtetett segítő robotok és gyilkos androidok megjelennek a Jászónról és az argonautákról, Médeiáról, Daidaloszról és Prométheuszról, valamint a Kréta-szigetét őrző bronz gyilkos robotról, Talos-ról szóló történetekben.

 

 

A legendás Pandora, akit Dr. Mayor egy „gonosz, mesterséges intelligenciával bíró, nőnemű robotként ír le, olyan mint egy replikáns a hatalmas sikerű Szárnyas fejvadász című filmben, akit úgy programoztak, hogy ’végeérhetetlen szenvedést bocsásson az emberiségre’, és bár a görögök nem ismerték, hogy milyen technológia alapján fog működni, előrevetítették annak felemelkedését a társadalomban” – magyarázza Dr. Mayor.

A News-ban megjelent, eredményeiről szóló egyik cikk közölte, hogy „sürgeti a tekintélyes tech-vezetőket, hogy alaposan tanulmányozzák a görög mitológia történeteit és karaktereit, mert közel vagyunk az automatizált technológiák által uralt jövőhöz”.

 

További példákat ajánlva az ókori technológiai jóslatokra, Dr. Mayor Odüsszeusz pilóta nélküli Phaeacian hajóit hozza fel, amelyek visszavezették őt Ithakába, majd párhuzamot von e történet és a modern GPS-technológia között. Homérosz epikus költeménye ugyanakkor leírja az „önműködő, guruló tripodokat”, melyek nektárt és ambróziát szállítanak, amelyek a modern autonóm szállítmányozási szolgáltatások előfutárának tekinthetők. S milyen lehetne egy, a mesterséges intelligenciáról szóló könyv profetikus figyelmeztetés nélkül? Mayor közli, hogy akárcsak Pandora, akit Héphaisztosz úgy programozott be, hogy kinyisson egy szelencét és rontásokat szabadítson a világra, úgy „a mesterséges intelligencia is előre nem látható problémákat okozhat az emberiség számára.”

 

Pandora megpróbálja lezárni azt a szelencét, amit kíváncsiságtól vezérelve felnyitott. Public Domain )

 

De mi a helyzet az ősi indiai technológiájával és repülőgépekkel?

 

Attól függően, hogyan értelmezzük a klasszikusok Dr. Mayor-féle interpretációit, az ókori görögök talán előre láthatták, talán nem a mesterséges intelligencia és más hasonló dolgok megjelenését, mindazonáltal az bizonyos, hogy ha az ősi indiai matematikusok nem álltak az első helyen, akkor is a Dr. Mayor által említett görög „technológiai próféták” továbbra is az ujjaikkal számoltak.

 

A görög történészek bizonyítékot találtak a fémek olvasztására Kr. e. 4. századi Indiában, ami a mechanikai és a gyártási technika otthonává tette azt. Következésképpen India volt a mérnöki tudományok anyja, valamint a modern számítógépekkel folyó munka nagyanyja, s a jövőbeli mesterséges intelligencia dédanyja lesz.

A kb. Kr. e. 3000-ig visszanyúló városi települések a mohendzso-darói és a harappai kultúrákban jelzik az általános mérnöki tanulmányok és az építészet létezését, amelyek igen pontos tudománnyá nőtték ki magukat.

És az összes tudományos mérés lüktető szívében az ősi védikus írók nullát, algebrai rendszereket és algoritmusokat is alkalmaznak, a négyzet- és a köbgyök kiszámításáról nem is szólva.

Kr. e. 2000 körül a csillagászatban és a fizikában bemutatásra kerültek az atomokról szóló koncepciók, illetve Kr. e. 600 körül egy indiai filozófus már foglalkozott a relativitáselmélettel.

 

 

Mayor következtetése, hogy a görögök által előre látott „automatizált autókat” és a „repülő járműveket” egyensúlyba kell hozni a szanszkrit szövegekben lévő „vimánák” értelmezésével.

A 19. század elején Sir Monier Monier-Williams volt az Oxfordi Egyetem második Boden szanszkrit professzora, s a szanszkrit vi-mana szót ő így fordította le: „az istenek autója vagy szekere, valamilyen önmagától mozgó légi jármű, amiben olykor ülőhely vagy trón található, olykor pedig önműködő és lakóját a levegőben szállítja”.

A szanszkrit eposzok repülő vimanáit megelőzve a Védák különféle istenségei repülő, guruló szekereket használtak.

 

 

Miközben semmi kétségünk afelől, hogy az ókori görögök sokféleképpen járultak hozzá a modern világunkhoz, nem jelezték előre a sofőr nélküli repülő autókat; ezt az ősi Indiában gondolták ki, mielőtt a görögök az első íróvesszőt a nedves agyagtáblára illesztették volna, s amikor még az abakusz egy mágikus dolognak számított.

 

Top image: Was artificial intelligence predicted by the Greeks?  Source: pict rider via Fotolia

By Ashley Cowie

 

A cikk alapjául szolgáló források: https://www.ancient-origins.net/news-history-archaeology/artificial-intelligence-ancient-greece-0010846

 

A cikket fordította és szerkesztette: Száraz György

 

Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!

 

Részletes eseménynaptárunkat itt találod: https://napvallas.hu/programnaptar/

 

Részt vehetsz programjainkon:

 

Istentiszteletek http://napvallas.hu/programok/tudj-meg-tobbet-az-istentiszteletekrol-es-ami-mogottuk-van/

Aurafejlesztő és Meditációs Klubok http://napvallas.hu/programok/aurafejlesztoi/

Főnix-programok http://napvallas.hu/programok/fonix-pHYPERLINK “http://napvallas.hu/programok/fonix-program/”rogram/

Egómentesítő kurzusok http://napvallas.hu/programok/egomentesito-kurzus/

Karma Oldó Napok http://napvallas.hu/programokHYPERLINK “http://napvallas.hu/programok/karma-oldo-nap/”/karma-oldo-nap/

Szer-napok (szent ünnepnapjainkon) https://www.facebook.com/napvallas/?fref=ts

Ébresztő Táborok https://napvallas.hu/programok/holisztikus-tabor/

Bel- és külföldi zarándoklatok https://www.facebook.com/napvallas/?fref=ts

Ízisz Napjai https://napvallas.hu/programok/izisz-napjai/ 

 

Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!

 

Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!

 

Boldog napot

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature