Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A milliós áldozatokat követelő csapások mögötti rejtély

Amennyiben egy közeli pillantást vetünk az emberiség történelmére, akkor láthatjuk, hogy a társadalmak sohasem maradtak hosszú időn keresztül zavartalanok. Vagy háborúk, vagy rejtélyes és megmagyarázhatatlan sorscsapások történtek. Ezek a csapások vajon véletlenszerűek voltak, vagy sötétebb indítékkal bírtak? Nézzük meg, hogy mit mesél nekünk a történelem az előttünk történt csapásokról.

 

http://air.techexile.com/

 

A Krisztus előtti korszakban, amikor egy csapás bekövetkezett, akkor azt mindig Isten vagy az istenek akaratának tudták be. Valamennyi mitológiában és vallásban mindig így állt a helyzet. Ezek közé tartozott ama híres egyiptomi hét csapás egyike, mellyel Isten – Mózesen keresztül – egyiptomi birodalmat sújtotta az izraeliták Egyiptomból való híres Kivonulása alatt. A Biblia szerint eme hét csapás világosan és előre megfontolt isteni beavatkozás volt konkrét égi céllal: azért, hogy segítse a híveket és bármilyen módon, de Isten erőt demonstráljon.

 

„Ha pedig te el nem akarod bocsátani, ímé én egész határodat békákkal verem meg. 

És a folyóvíz békáktól pozsog és felmennek és bemennek a te házadba és ágyasházadba és ágyadra és a te szolgáid házába és néped közé és a te kemenczéidbe és sütőteknőidbe.”

(Mózes II. könyve 8. rész 3-4.)

 

„És azért, hogy elbeszéljed azt a te fiadnak és fiad fiának hallatára, a mit Égyiptomban cselekedtem, és jeleimet, a melyeket rajtok tettem, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.”

(Mózes II. könyve 10. rész 2.)

 

http://beforeitsnews.com/

 

Egy másik híres csapás (Krisztus előtt) az athéni pestis volt, amire Kr.e. 430 körül került sor a peloponnészoszi háború második évében és egy olyan kritikus szakaszban, amikor az athéniak éppen háborúzni készültek – ennek a folyománya megváltoztatta az események menetét. Ez egy olyan korrupt korszak volt, amikor az ókori görög vallásnak többé már nem volt hatalma, s az emberek hitetlenek voltak és úgy tűnt, mintha Isten elpártolt volna a görögöktől. A delphoi jósda szerint maga Apolló volt felelős a betegségekért, aki Athén helyett az ellenkező felet, Spártát támogatta. A történetíró Thuküdidész írásában alaposan kitárgyalja az athéni pestist.

 

„Ez az év, minden ember bevallása szerint, egy volt a sok közül, mentes volt minden más betegségtől és leginkább egészséges volt. Ha bármelyik ember előtte beteg volt, a betegsége ilyenné változott; ha nem, akkor mégis hirtelen, minden látható, megelőző ok nélkül a tökéletes egészségben lévőknek először a fejében jelent meg extrém fájdalom, majd bőrpír és szemgyulladás; utána belül, a torkuk és a nyelvük vált mindjárt véressé, majd pedig a leheletük vált bűzössé és undorítóvá.”

(Thuküdidész: Peloponnészoszi háború)

 

Krisztus után az egyik legnagyobb csapás a Justinianus alatt dúló pestisjárvány, ami a Bizánci Birodalmat sújtotta Justinianus uralkodása alatt, aki Bizánc egyik leghatalmasabb uralkodója volt. A pestis éppen egybeesett Justinianus azon terveivel, melyek szerint katonai hadjáratokba kezd (egy népirtásba), hogy visszaszerezze azt a földet, ami egyszer a Római Birodalomhoz tartozott. Ez pedig akkor történt, amikor a 6. század közepén a halálos kórság felütötte a fejét. A világjárvány áldozatainak a száma 25 és 100 millió között mozgott Európában és Ázsiában. A legfrissebb kutatások arra utalnak, hogy a pestist valószínűleg egy baktérium okozta, méghozzá ugyanaz a baktérium, ami többek között a későbbi Fekete Halállal is kapcsolatban állt.

Mindazonáltal, nem ismeretes, hogy a baktérium, miként jelent meg. A korszak történelmi munkái említést tesznek egy szokatlan égi eseménysorozatról, ami a pestis kitörésével esett egy időbe. Az egyik történész, Tours-i Gergely, egy eseménysorozatot dokumentált a pestis évében, melyek közé tartoztak a Nap körül megjelenő ragyogó fények, valamint a tűzbe borult mennybolt. Más francia beszámolók ragyogó, világító égről tesznek említést, amely a nappalhoz hasonlított és egy hatalmas sárkányról, amely keresztüllebegett a városon, majd becsapódott a tengerbe, amit a pestis azonnali kitörése követett a vidéken.  Még akkor is, ha ezen események némelyike talán az olyan jelenségekkel hozhatók kapcsolatba, mint amilyen a „melléknap” (erről a jelenségről a cikk végén külön olvashatsz), némelyikük megmagyarázhatatlan maradt. Vajon lehetett-e ez egy olyan földre zuhant meteorit, ami halálos baktériumokat vagy vírusokat hozott magával? Avagy, az istenek tudatos beavatkozása volt az emberiséget megbüntetvén, és olyanná változtatva a történelmet, ahogyan írva vagyon.

 

http://d.fastcompany.net/

 

A későbbiek folyamán, a Fekete Halál egy másik fő pestis volt, ami 1347-1350 között ütötte fel a fejét és az 1600-as évek végéig megmaradt. Összességében több mint 100 millió embert ölt meg. A Fekete Halál Ázsiában kezdődött, majd átterjedt Európába. A Fekete Halál egyik furcsa jellemzője az volt, hogy olyan sebességgel terjedt és oly módon, hogy az lehetetlennek tűnik, figyelembe véve, hogy nem volt légi közlekedés akkoriban.

Úgy tűnt, mintha több különböző helyen egyazon időben teljességgel megmagyarázhatatlanul jelent volna meg. A pestisről szóló legtöbb történelmi beszámoló egy bűzös ködöt emleget, ami megelőzte a kitörést. Ezzel egy időben az égbolt ragyogó fényeiről számoltak be és az efféle beszámolók több helyszínről származtak. A pestis első kitörése előtt, sok üstököst láttak Európa felett. Ismét ugyanazzal a mintával van dolgunk, mint a Justinianus-féle pestis esetében: a pestist kísérő furcsa jelenségekkel. Magától értetődően ezt a pestis is Isten haragjának tulajdonították.

 

Ebben a cikkben csupán néhány csapást említettünk. Akár „természetes” események, akár meteorok által kiváltott események, akár az „istenek” valódi beavatkozása volt, mégis felfedezésre várnak. Viszont, nyilvánvalóvá vált, hogy valami nem stimmel és a minta állandóan ismétlődik valamennyi nagyobb pestis esetében. Nemrégiben bebizonyították a Földbe történő üstökös-becsapódást túlélő baktériumokról, hogy több mint valószínű az az elmélet, miszerint az ilyesfajta betegségekért a földönkívüli baktériumok tehetők felelőssé.

 

ÉRDEKESSÉG: A melléknap vagy „napkutya” jelensége:

A melléknap, más néven parhelia, illetve naphalo, egy légköri fénytünemény, amely a napkorongtól két oldalon elhelyezkedő fényes foltok formájában jelentkezik. Gyakran csak az egyik oldalit látjuk.

A melléknapokat a levegőben levő lapos hatszögletű jégkristályokon megtörő fény hozza létre.

Általában magasan lévő fátyolfelhőkön alakul ki, de hideg idő esetén az alacsonyan elhelyezkedő, gyémántpornak nevezett jégkristályokon is létrejöhet. Ezek a kristályok prizmaként viselkedve a Nap fényét 22 fokkal eltérítik, így a melléknapok általában a napkorongtól 22 fokos távolságra helyezkednek el. A melléknapok mindig a napkoronggal azonos magasságban figyelhetők meg.

 

A melléknaphoz hasonlóan kialakulhat a mellékhold jelensége is, természetesen éjszaka. Ez lényegesen halványabb és főként telihold idején figyelhető meg.

 

 

Forrás: http://www.ancient-origins.net/

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..