Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A MITCHELL-HEDGES-FÉLE AZ IGAZI?

A 20. század legnagyobb régészeti felfedezéseként tartják számon azt a Kristálykoponyát, amelyet Albert Mitchell-Hedges, a híres angol archeológus, 1924-ben talált Közép-Amerika dzsungelébe egy ősi maja település, Lubaantunban, a Hulló Kövek Városában. De nagy kérdés, hogy vajon eredeti Kristálykoponyát talált-e?

amitchellhedgesféleazigazi7

Az amerikai őserdők a mai napig millió titkot rejtenek. Amíg Egyiptomban a több tízméteres homok lep be minden antik műemléket, addig az Újvilágban a dzsungel sűrűje fedi be a hajdani, több ezer éves romokat. Érintetlenül hagyott ősi romvárosok, lépcsős piramisok, templomkomplexumok, amfiteátrumok (körszínházak), paloták és megannyi csodálatos építmény rejtőzködik a mai napig titokban várva az arra érdemes felfedezőket.

A Sors F. A. Mitchell-Hedges régész tizenhét éves Anna lányát szemelte ki a felfedezésre 1924-ben (vagy 1927-ben), aki egy életnagyságú Kristálykoponyára bukkant. Három hónappal később megkerült a Koponya állkapocscsontja is, így teljessé vált a lelet.

 

Hedges lelete a harmincas években egy brazil múzeumba került. A titokzatos ereklyéről szóló legendák futótűzként járták be a nagyvilágot. Sokan csalást orrontottak a felfedezésben, mivel már a 19. században is sokan kristálykoponya-hamisítványt adtak el eredetiként a mexikói piacokon. Olyan gyűjtő pedig akadt éppen szép számmal, aki azon nyomban rávetette magát a felbecsülhetetlen értékűnek hitt ereklyékre.

A British Museum koponyája ránézésre nagyon hasonlít a Mitchell-Hedges-féle koponyához, bár kevésbé kidolgozott, és nincs mozgatható állkapcsa. Eredetéről annyi tudható, hogy a British Museum kutatócsoportja 19. századi európainak minősítette az alkotást. Tehát egy nem hiteles prekolumbián hamisítványnak tartják. Állítólag megállapítást nyert, hogy ezt a koponyát modern eszközökkel készítették.

A Párizsban található koponyáról egy három hónapos analízis-sorozat során a C2RMF mérnökei arra az álláspontra helyezkedtek, hogy „bizonyosan nem prekolumbián”. Majd a részecskegyorsítós tesztek olyan víznyomokat fedeztek fel, amelyek minden valószínűség szerint 19. századiak.

 

Olybá tűnik, hogy sorra bizonyítást nyert a koponyák hiteltelensége, vagyis az ősi mivoltuk hamissága. Ezzel párhuzamosan pedig evidens módon a természetfeletti hatalmuk is megkérdőjeleződött.

Ezek után mi a helyzet a Hedges által talált koponya valódiságával?

 

A MITCHELL-HEDGES-FÉLE KOPONYA ANOMÁLIÁI

 

Ennek a Kristálykoponyának a fiziognómiai jellegzetességeit vizsgálva kiderült, hogy valójában egy női koponyát formáz. Ezt támasztja alá a kerekded szemgödör és a lapos szemöldöki csontperem. Az egész koponya enyhén aszimmetrikus, s több finom vonásban tükrözi a valódi emberi koponya jellegzetességeit. A fogakat egyenként faragták ki, s tették ezt olyan alapossággal, hogy a kopás mértékéből meg lehet mondani, hogy a modell egy 19 év körüli lány, talán papnő lehetett.

 

Amint lehetett, a kérdéses ereklyét komoly tudományos vizsgálatok alá vetették. Lássuk, vajon sikerült-e fellebbenteniük a fátylat erről a misztériumról!

 

A Hewlett-Packard laboratórium eredményeinek értékeléséről annyit mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy ez a cég egyike a világ leghatalmasabb számítógép és elektronikai termékeket gyártó vállalatainak. Számos olyan műszaki berendezést gyárt, melyekhez kristályokat használ fel. A hetvenes évek végén a kaliforniai Hewlett-Packard kristálykutató laboratóriumában vetették alapos vizsgálatok alá a Mitchell-féle Kristálykoponyát. Hat hónapos tudományos tesztelés követően a szakemberek Frank Dorland vezetésével a következő eredményekre jutottak:

 

A Kristálykoponya optikai, fényvezető és fényvisszaverő tulajdonságai egyedülállóak, ugyanis a fénypászmák alulról megvilágítva előtörnek a szemüregekből. Amikor napsugarak érik a Koponyát hátulról, egy intenzív fénynyaláb tör elő a szájon, az orron és a szemgödrökön keresztül. Rendkívüli keménységű természetes kvarcból, szilícium-dioxidból készült. A C-14-es kormeghatározás csak szerves anyagokon működik, de minthogy a kvarckristály nem szerves, ezért egyéb tudományos módszereket kellett bevetni. Ugyanabból a kristálytömbből faragták ki mindkét darabot, a koponyát és a hozzátartozó állkapcsot. Viszont munkaeszközök okozta nyomok egyáltalán nem fedezhetők fel a koponyán, még mikroszkopikusak sem, tehát karcmentes és tükörsima a felülete. Külsérelmi nyomok híján a Kristálykoponya kormeghatározása lehetetlen. A mai modern gyémánttechnikával történő megmunkálás segítségével egy évig tartana a formájának elkészítése, de még akkor is maradnának rajta a munkaeszközök által keletkezett külsérelmi nyomok, melyek ugyebár az eredetin nincsenek. Nem beszélve arról, hogy ha a fénytörő hatásait is szeretnék leutánozni, akkor a rekonstrukció még ettől is nehézkesebb lenne. Fáradtságos kézi erővel történő primitív elkészítése nem kevesebb, mint 300 év éjjel-nappal tartó folyamatos munkát igényelne. A kutatócsoport egyik tagja nyíltan kijelentette, hogy a koponya gyártásának elmés trükkje egyelőre még nincs a kutatócsoport birtokában.

 

Ez utóbbi kijelentés azt látszik egyértelműsíteni, hogy a bronz- és vaskori őseink semmiképpen sem készíthették eme műalkotást és társait, avagy olyan technológia birtokában voltak, amelynek a mai tudomány a nyomába sem ér.

A kristály szimmetriája molekuláris szinten tökéletes, amit a megmunkálásnál okvetlenül figyelembe kell venni. Ha a mesterember, a „kőfaragó” vagy később a restaurátor elvéti a csiszolást vagy a tengelyére merőlegesen próbál haladni, akkor egyetlen apró rossz mozdulattal szétrepesztheti az egészet. Mindazonáltal, nem csak a kristályszerkezet csiszolási szabályait hazudtolta meg a készítő, hanem még a kvarckristály keménységével is dacolt, melynek a Mohs-féle keménysége 7-es. Ennél pedig az összes ismert fém puhább. Maradt a gyémánt és a korszerű lézeres vágási technológia, mint készítő eljárás. Igen ám, de akkor is mikroszkopikus nyomoknak kéne látszódniuk a felszínen.

 

További nagy talány, amire a Koponya-kutatók lettek figyelmesek, hogy a Koponya olykor-olykor megváltoztatja a színét, hol elhomályosodik, hol fényesen ragyog, illetve néha hangokat ad ki, sőt időnként mennyei virágillatot áraszt magából. Ez pedig végképp megmagyarázhatatlan tudományos anomáliává, megfejthetetlen rejtéllyé tette a Mitchell-Hedges Koponyát.

 

Philip Jenkins, a Pennsylvaniai Egyetem egykori történelem és vallástudomány professzora megjegyezte, hogy „a Kristálykoponyák azon nyilvánvaló példák közé tartoznak, melyek esetében a bennszülött szellemiséggel való társítás történelmileg új és mesterséges szintézis eredménye, kreatív szellemi vállalkozók generációinak terméke, melyek nem jellemzik egyetlen történelmi közösség gyakorlatát sem.”

 

Frederick Albert Mitchell-Hedges 1959-ben halt meg, a Koponyát fogadott lánya, a tényleges megtaláló, Anna Le Guillon örökölte. Anna Kanadába költözött, ott élt egy Toronto melletti kisvárosban, Kitchenerben 1996-ig. Halálát követően unokaöccse örökölte a kincset, ma ő a tulajdonosa és őrzője a Kristálykoponyának.

Bár több másolat és utánzat készült a Koponyáról. Például találtak egy olyan kristálykoponyát is Habsburg Miksa császársága alatt Mexikóban, amelyik több egyezést is mutat a Mitchell-Hedges-félével. Ilyenek például, hogy a körvonalak egymásra illesztésekor az alsó állkapocs, a fogsor és az orrnyílások megegyeznek. Ez arra enged következtetni, hogy ugyanarról a modellről mintázhatták mindkettőt. Másrészről viszont találunk eltéréseket is a két koponya között: a másolatot természetellenesen kör alakú szemgödrök jellemzik, ennél a példánynál nem fordítottak kellő figyelmet a járomív kivájására és elnagyoltak a fogak is. Így továbbra is megoldatlan marad a rejtély és mindenki eldöntheti, miben hisz.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..