Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A Nagy Piramisba kódolt matematika

A Gízában található Nagy Piramis, amely az ókori világ csodái közül az egyetlen, egyszersmind a legrégibb, legalább négy évezreden át izgatta a filozófusok, a tudósok és az utazók fantáziáját. Az érdeklődés részint arra a kérdésre irányult, hogy vajon az ókori kultúrák rendelkeztek-e és ha igen, akkor belekódoltak-e bizonyos matematikai koncepciókat a piramis méreteibe és arányaiba.

 

Én a nélkül elemeztem a Nagy Piramis geometriáját, hogy figyelembe vettem volna, hogy az ókori egyiptomi építészek-mérnökök, vajon valóban rendelkeztek-e vagy sem ezzel a matematikai tudással. Ha és amennyiben a tervezők ténylegesen bekódolták a Nagy Piramist, akkor úgy vélem, hogy szándékukban állhatott, hogy az építmény teljes geometriája magán viselje ezt az üzenetet.

 

Talán a Nagy Piramis nem egy sírhely, hanem egy nyitott könyv mindazok számára, kik ennek a geometriai felfogásnak a birtokában vannak, s nagyon is osztja azt a szellemiséget, amit Platón Akadémiája évezredekkel később írt az ajtajára: „Senkit se engedjünk be, aki műveletlen a geometria területén.”

 

A Nagy Piramis megalkotása magában hordozza a három legfontosabb matematikai állandót: π, Φ, and e. A dőlésszöge 51°51’ (51,85°) a megmaradt védőborítást alkotó kövekből vezethető le, amelyhez kapcsolódó részletes felmérés adatait Flinders Petrie és J. H. Cole végezte el.

 

http://www.ancient-origins.net/

http://www.ancient-origins.net/

 

A következő egyenletek segítségével igazolhatók ezek a kódolások. Zárójelbe tettük valamennyi egyenlet esetében a pontosságot százalékban kifejezve.

 

 

4 x 51.85° / 76.30° = e (99,998%)

tan 51.85° = 4 / π (99,99%)

cos 51.85° = 1 / Φ (99,95%)

sin 51.85° = 4 / πΦ (99,94%)

 

Az e állandót, amit Euler-féle számként ismerünk, egészen 1618-ig nem fedezték fel. Fontoljuk meg annak a lehetőségét, hogy ezt egyszerűen újra felfedezték. Általánosságban véve annyira elfogadást nyert már a lineáris fejlődés mítosza, hogy könnyen megfeledkezünk arról, hogy olykor a tudás elveszhetett és sok időn keresztül – avagy talán soha – nem fedezték fel újra. Például, azt mondják, hogy a Kr.e. 1900-ban épült Knósszoszi Palota vízvezeték-hálózatának egészen a Kr.u. 1900-as évekig nem volt párja Angliában.

 

A Nagy Piramisra tekinthetünk oly módon is, hogy a viszonylagos arányait tesszük vizsgálatunk tárgyává. Az alábbiak szerint felállíthatunk egy olyan négyszöget, amelynek az éle megegyezik az alapmértékegység hosszúságával. A piramis magasságával megegyező sugárral húzott körnek akkora kerülete, mint a négyszög kerülete. Következésképpen a Nagy Piramis „négyszögesíti a kört”.

Ennek a formája közel áll az ókori mértantudósok által keresett megoldáshoz, akik sok nemzedéken át törekedtek arra, hogy a hosszúság által négyszögesíthessék a kört (A körnek a terület általi négyszögesítése egy másik problematika.) Megjegyzés: A kör pontos négyszögesítése lehetetlen a π szám határozatlan értékei miatt. Ezt Lindermann már 1882-ben bebizonyította.)

 

http://www.ancient-origins.net/

http://www.ancient-origins.net/

 

A viszonylagos arányokon túlmenően azon is eltöprengtem, hogy vajon a Nagy Piramis rejt-e magában bármiféle abszolút egységeket? Ennek feltérképezéséhez megrajzoltam annak függőleges vetületét egy számítógépes tervezőprogram segítségével méretarányosan a J. H. Cole által mérték értékek szerint (755,775 láb az átlagos élhosszúság).

 

Újabb kódszinteket fedeztem fel a Nagy Piramisban azáltal, hogy annak pontos méreteit vettem és mintáit kerestem. Ha egy egyenlő oldalú háromszöget írunk a piramis belsejébe, akkor ez tűnik fel szemeink előtt azonnal: a zöld színű háromszög élhosszúsága 555,5 láb, avagy 6666 hüvelyk.

Ez a távolság történetesen megegyezik a Washington emlékmű magasságával, valamint a Szent Pál Katedrális hosszúságával, azonban ez már egy másik történet. A megfigyelés kulcsmintái az ismétlődő számjegyek még akkor is, ha ez ellenkezik mindazzal, amit az angol láb mértékegység származásáról tudunk is.

 

http://www.ancient-origins.net/

http://www.ancient-origins.net/

 

A piramis geometriájának egy másik elemzési módja az, ha az alaplapjához képest 45 fokkal elforgatjuk a térben. A legnagyobb ilyen négyzet, amely beleillik a piramis oldalnézetébe, két kört rejt az átlója mentén, melyek kerülete pontosan 666,6 láb (angol mértékegység) külön-külön, ami pedig 99,8 százalékos pontossággal teszi lehetővé a 51°51’-es dőlésszöget.

 

http://www.ancient-origins.net/

http://www.ancient-origins.net/

 

Ha a piramis oldalnézetei háromszöge köré kört írunk, majd pedig megmérjük a kör átmérőjét, akkor 777,7 lábat kapunk (ami 99,97 százalékos pontossággal adja az 51°51’-es lejtést és 755,775 lábas alaphosszúságot) Ráadásul, a lentebb piros és kék színnel vázolt köröknek 777 lábas és 7777 hüvelykes kerületeik vannak. Hetesből jól állunk!

 

3.5

http://www.ancient-origins.net/

 

A következő kép egyetlen beírt kört ábrázol, amelynek az átmérője 365,242 hüvelyk a piramis oldalnézetében, ami a Föld 365,242 napos tropikus évét mintázza. A kör pontos átmérője 2,1 lábbal hosszabb, mint ez a mérték, viszont ez a kis delta utalhat a Föld légkörére, amely hagymahéjszerű ezen a skálán, s durván megegyezik a diagram vonalainak a vastagságával.

 

3.6

http://www.ancient-origins.net/

 

A legcsodálatosabb elképzelés nem más, mint hogy a Nagy Piramis ezt és még sok egyebet egyszerre magában kódol.

 

Igazándiból nem tudjuk, hogy mikor találták fel a hüvelyk, a láb, a yard, a furlong és a mérföld rendszert, bár úgy tűnik, hogy ez legalább az Erzsébet-kori Angliáig nyúlik vissza. Ez talán akkor történhetett, amikor ezt a mértékrendszert teljes rendszerként fedezték fel újra, avagy talán a titkos társaságok által régóta dédelgetett tudás újra napvilágra kerülése révén jelent meg.  (Itt jut eszünkbe John Dee és Francis Bacon neve.) Ennek az érdekes kérdésnek a határozott megválaszolásához további vizsgálatokra van szükség.

 

 

A születésem körül John Michell író és gondolkodó újra felfedezte, hogy a Nagy Piramis oldalnézeti geometriája a Hold és a Föld valódi arányait rejti magában. Ez akkor válik egyértelművé, amikor ezt a két égitestet úgy hozzuk össze, hogy a Hold érinti a Föld felszínét. A lentebb ábrázolt, besatírozott piramis csúcsa a Hold középpontjában helyezkedik el és a piramis alapja keresztülhalad a Föld Egyenlítőjén.

 

Ezt a kapcsolatot ábrázoltam, majd hozzáadtam a megfelelő dimenziókat. Kiderült, hogy a Föld és a Hold kombinált áltagos átmérője 10080 mérföld (99,96 százalékos pontossággal a NASA szerint).

 

3.7

http://www.ancient-origins.net/

 

Az öt platóni test között szerepel az ikozaéder és a dodekaéder, amelyeket kifejezetten matematikai duálokként sorolnak be. Ebben a kontextusban, a duál azt jelenti, hogy egy téridom csúcsai megfelelnek a másik oldalainak. Következésképpen, az ikozaéder és a dodekaéder olyan, mint ugyanannak az érmének a két ellenkező oldala. Figyelembe véve a következő összefüggést, amely azt mutatja, hogy e két téridomban valamennyi szögfok összege egyenlő 10080-nal, ami pedig nem mást, mint a Föld-Hold rendszer átlagos átmérője mérföldben kifejezett értéke.

 

3.8

http://www.ancient-origins.net/

 

Vajon a mérföldet kifejezetten úgy alkották meg, hogy a Föld-Hold rendszernek a platóni kapcsolatát rejtse magába, avagy a mi rendszerünk – tágabb értelemben pedig az egész világegyetem – egy szimuláció matematikai utánzása?

 

Amennyiben így áll a helyzet, akkor kik vagyunk?

 

Ezek a kérdések további mértékismereti és filozófiai kutatások területeibe tartoznak.

Forrás: http://www.ancient-origins.net/ancient-places-africa-opinion-guest-authors/mathematical-encoding-great-pyramid-002323

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..