Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A naptánc szertartása

Az ősi indián törzsek közül a dakoták, a lakoták – más néven sziúk –, a feketelábok, az arapahok, a mandanok, az északi és déli cheyennek, a kiswak és a comancheek (komancsok) törzsek körében évszázadokon át az egyik legkiemelkedőbb esemény a naptánc volt. Ennek keretén belül avatták valódi harcossá az ifjú jelölteket.

 

naptánc3

 

A naptánc az ifjak próbatétele volt, melynek során a bátorságukról adhattak bizonyosságot. Maga a rituálé az úgynevezett naptánc-táborban történt, melyet a törzs abroncsának tartottak. Mint ahogy a neve is sejtetni engedni, ez volt az összetartozás jelképe. Maga az ünnepi tánctábort a törzsfőnök jelölte ki, a mértani pontossággal meghatározott bejáratát mindig a felkelő nap irányába, tehát kelet felé tájolták. A különféle nemzetségek az óramutató járásával ellenkező irányban vertek sátrakat (tipiket), a képzeletbeli óra közepén pedig pőre gerendákból naptánc-sátrat emeltek, mely a naptánc színhelyéül szolgált.

 

A beavatás a következőképpen zajlott:

A fiatal jelöltek négy teljes napon át virrasztottak és böjtöltek. A negyedik napon délben a korábbi évben avatott harcosok bevágtatnak a sátorba, zöld lombokat húzva maguk mögött. Ezzel fogják később a sátrat beborítani. Később két díszbe öltözött lány érkezik a tábor közepére, akik egy sasfészket hoznak, melyet a naptánc-oszlop tetejére fognak helyezni. Mindeközben a harcosok különféle hangszerekkel óriási lármát csapnak.

 

Ezt követően tűnik fel a naptánc asszonya, aki elfoglalja az őt megillető helyet a varázsló oldalán. A naptánc asszonya elé kell járulniuk a beavatottaknak, aki egyfajta fekete festékkel keni be az arcukat és a csuklójukat. Majd a varázsló váratlanul megragadja a sasfészket, az oszlophoz siet és fekete karikákat fest rá. A végén ráhelyezi az oszlopra a fészket.

Ezután öt idősebb harcos megragadja az előkészített oszlopot és egy erre a célra kialakított lyukba helyezik. A varázsló rövid ideig az óriási oszlop tetején lóg, majd palástját kitárva szinte lerepül a földre.

 

naptánc4

 

Ekkor minden és mindenki elnémul. A varázsló kisvártatva előhúz egy beavató eszközt, egy kést, amelyet a tűzben felszentel. Az ifjak egymás után járulnak a varázsló és segédei elé, akik megragadják a mellükön a bőrt, két helyen felvágják és egy hosszú bölénybőrből készült szíjat fűznek át az izmokon. A szíjak végét a naptánc-oszlophoz erősítik. Az egész rituálét úgy végzik, hogy a leendő harcos egyetlen pisszenést sem hallat.

 

Miután az utolsó ifjú is odaköttetett az oszlophoz, kezdetét veszi a tánc. Egyre ütemesebb, egyre dörgedelmesebb a zaj. A végén az egész törzs egy emberként énekel és ünnepel. Eme extatikus állapot közepette az ifjú jelöltek egyre nagyobbat rántanak az oszlophoz kötözött szíjukon, hogy az kitépődjék a mellükből. Nem ritkán órákba telik, míg az „eloldódás”, vagyis a megfelelő tudatállapot elérése megtörténik. Nem egyszer elájulnak a fiatalok ettől az eufórikus állapottól. Ne feledjük, hogy előtte négy napig várakoztak, böjtöltek és készültek lelkileg a naptánc szertartásra.

 

Azokat a fiatalokat, akiknek a bőrszíj nem szakadt ki a melléből, musztánghoz erősítik, és addig nyargalnak velük körbe, amíg ez meg nem történik. Ezután a varázsló gyógyfüveket helyez a vérző sebekre, majd a szülők hazakísérik a gyermeküket, aki immáron harcossá vált az erőpróbák közepette.

 

naptánc5

 

A mi lelkivilágunknak talán horrorisztikusnak és primitívnek tűnhet az efféle szakítópróba, viszont nem így áll a helyzet az indiánok körében. Gondoljuk csak meg, ahhoz, hogy a harcos, akinek a törzs védelméről és élelméről kell gondoskodnia minden körülmények között, nem lehet gyámoltalan, nem futamodhat meg a rá leselkedő veszélyektől, nem keríthetik hatalmukba a félelmei. Állhatatosnak és a szenvedésekkel szemben maximálisan szívósnak kell lennie.

 

A naptánc ceremóniája az ifjú indiánnak a saját határtalan szellemével való azonosulását célozza meg, az emberfeletti emberrel való egyesülést és az ősi állapotnak, a tiszta, rettenthetetlen tudatnak az elérését fejezi ki. Éppen, hogy nem barbár, sokkal inkább spirituális és dicsőséges szertartás ez, melyben a férfiember fenséges győzelmet arathat anyagi természete felett.

 

Boldog napot!

 

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..