Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A negyedik gízai piramis – Valóban létezett FEKETE FÖLDÖN FEKETE PIRAMIS?

Ki ne ismerné az egyiptomi piramishármast Gízában? Fotók millióin szerepelnek a Nagy Testvérek, melyek elrendezésüket tekintve kísérteties hasonlóságot mutatnak az Orion-öv csillagaival. Velük kapcsolatos a megdöbbentő hír, mely szerint volt egy negyedik testvérük is, nevezetesen, egy FEKETE PIRAMIS.

 

5.0

 

Olyan ősi szövegeket is találtak, amelyek hivatkoznak egy negyedik gízai piramisra, mely valamilyen feketébb színű kőből készült, mint a közönséges gránit, továbbá csúcsát egyetlen olyan faragott kő takarta, mely szemmel láthatóan valaminek a talapzatául szolgálhatott. Ez a piramiscsúcs valamilyen sárgás színű kőzetből készülhetett.

 

Az állítás egy bizonyos Frederic Norden-től származik, aki egy dán nemzetiségű hajóskapitány és felfedező volt. Véleménye szerint ez az úgynevezett FEKETE PIRAMIS még lenyűgözőbb volt, mint a többi.

 

Ez az illető a 18. században terjedelmes jegyzetek és rajzokat készített mindenről, amivel utazásai során találkozott. Így leírásaiból és rajzaiból megismerhetünk népeket, fáraókori műemlékeket, térképeket és megannyi érdekességet. Mindezeket publikálta is, méghozzá az Egyiptomi és núbiai utazások című posztumusz művében, mely ma mindenki számára hozzáférhető.

 

Ez a szerző, kalandor és igazságkereső gondosan beszámol könyvében az Egyiptomban tett felfedezéseiről és részletes rajzokkal illusztrálja azokat.
Az úriember 1737-ben vágott bele expedíciójába VI. Keresztély dán király kérésére. A beszámolóiban olyan szokatlan adatokat említ, melyek valósággal lenyűgözték a későbbi korok kutatóit. Témánk szempontjából a leginkább elgondolkodtató a gízai fennsík negyedik piramisa.

 

2017.03.18.

 

Magától értetődően a tudósok többsége szerint ilyen negyedik, pláne fekete piramis sohasem létezett. Ők arra gyanakodnak, hogy a kezdő felfedező minden bizonnyal összetévesztette a látottakat a három hatalmas piramis tőszomszédságában álló ún. szatellit-piramisok valamelyikével.

 

A mellékpiramisok (más néven szatellit piramisok) a piramiskörzet központi piramisánál lényegesen kisebb épületek, amelyek funkciójáról az egyiptológusok a mai napig vitatkoznak. A jelek szerint kultikus célokat szolgálhattak, de abban már erősen megoszlanak az elméletek, hogy pontosan milyen célokat is.

 

Ha azonban tovább tanulmányozzuk Norden leírásait, akkor feltűnik, hogy a dán felfedező pontosan leírja a szóban forgó építményt: a piramist feketébb és keményebb/erősebb kőből készítették a gránitnál. A szatellit-piramisok viszont nem gránitból, hanem homokkőből készültek. Sőt, a Nagy Piramist is mészkőburkolat borította. Tehát a turai mészkő, illetve a homokkő, valamint az asszuáni gránit nem ugyanaz. Azért a gránit és a homokkő közötti szemmel látható és kézzel tapintható különbséget a 18. században már ismerték. Ezt ne vitassuk el a felfedezőktől. De a fekete piramis kövei a beszámoló szerint feketébbek és keményebbek voltak a gránitnál.

 

De ha Norden leírásába esetleg értelmezési hiba csúszott volna, akkor vessünk egy pillantást a Norden általa készített térképre, amely minden kétségünket eloszlatja a tekintetben, hogy miről akart beszámolni az utazó! Bámulatos, de tényszerű, hogy Norden a Gízáról készített térképén négy nagy piramist ábrázolt, nem pedig hármat, ahogyan ma ismerjük.

 

5.1

 

Bárki elismeri, hogy itt egy komoly ellentmondás feszül Gíza mai látképe és a Norden által bemutatott elrendezés között. A szakértők eddig nem találták meg a gízai platón a nagy fekete piramist, ugyanakkor azt is be kellene látnunk, hogy ez még nem jelenti azt, hogy ne létezett volna!

 

Egyes kutatók azzal az elmélettel rukkoltak elő, hogy szerintük KEMET (Egyiptomi archaikus nyelven, ami fekete földet jelent) ősi földjének eme FEKETE CSODÁJÁT a 18. században lerombolták azért, hogy köveit felhasználhassák Kairó városának konstrukciós munkálataihoz. Magyarul fogalmazva, kőbányának használták fel a piramisok köveit, s ennek esett áldozatuk a Fekete Piramis, amit gyakorlatilag elbontottak. Ez pedig tagadhatatlan, hiszen azt a történészek és a helyiek is készséggel elismerik, hogy a piramisok köveinek egy része nem a turisták zsebeiben vándorolt ki Egyiptomból, hanem szó szerint beépült az emberek mindennapi életébe – például lakóházakba és mecsetekbe –, bármennyire faramuci megfogalmazása is ez a valóságnak.

 

Végezetül beszéljenek helyettem Norden szavai, amelyek az említett könyv 120. oldaláról származnak:

„A legjelentősebb piramisok Gíza keleti, dél-keleti részén foglalnak helyet… Négy van belőlük – méltón tarthatnak számot a legnagyobb érdeklődésünkre, bár hét vagy nyolc másikat is láthatunk a szomszédságukban, mindazonáltal azok semmiben sem hasonlíthatók az előbbiekhez. …
A két legészakabbra fekvő piramis a legnagyobb, ötszáz láb a magasságuk merőlegesen mérve. (Ez kb. 152 méternek felel meg. – Megjegyzés a fordítótól.) A másik kettő sokkal kisebb, de rendelkezik néhány olyan sajátossággal, mely oknál fogva vizsgálandók és csodálandók.”

 

„Ez nem rendelkezik burkolattal, zárt és hasonlít a többihez, ugyanakkor nincs olyan temploma, mint az elsőnek. Egyik vonása figyelmet érdemel: a csúcsa egyetlen hatalmas kőben végződik, mely valaminek a talapzatául szolgálhatott… a negyedik piramis a közepétől felfelé haladva olyan kőből készült, mely feketébb, mint a közönséges gránit, s legalább olyan keménységű. A csúcsa pedig valamilyen sárgás színű kőből lett kiképezve. Másutt majd szólni fogok a csúcsáról, ami egy kockában végződik. Ráadásul ennek elhelyezkedése eltér a többiek vonalától, mivel nyugatabbra esik…, ugyanakkor egy sorozatot/ csoportot alkot a másik hárommal.”

 

De akkor vajon hová tűnt ez a fenséges piramis? Eltüntették? Elhordták? Elsüllyesztették? Talán tudatos pusztítás áldozata lett? Vagy megmaradt és egyszer majd rátalál valaki? A felfedező tévedett volna, vagy mi értelmezzük rosszul a leírásait? Valaki megint történelmet hamisított? Ha igen, akkor mit akart ezzel elérni: még több hírnevet, vagy káoszt?
Kemet telis tele van megfejtetlen és még felfedezésre váró enigmákkal. Ez is egy lehet a rejtélyei közül.

 

könyv3

 

A cikkben említett könyv például itt is elérhető: https://archive.org/details/travelsinegypta01manggoog

 

Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!

 

Részt vehetsz programjainkon:

 

Istentiszteletek http://napvallas.hu/programok/tudj-meg-tobbet-az-istentiszteletekrol-es-ami-mogottuk-van/
Aurafejlesztő és Meditációs Klubok http://napvallas.hu/programok/aurafejlesztoi/
Főnix-programok http://napvallas.hu/programok/fonix-program/
Egómentesítő Kurzusok http://napvallas.hu/programok/egomentesito-kurzus/
Karma Oldó Napok http://napvallas.hu/programok/karma-oldo-nap/
Szer-napok (szent ünnepnapjainkon) https://www.facebook.com/napvallas/?fref=ts
Ébresztő Táborok https://www.facebook.com/napvallas/?fref=ts
Bel- és külföldi zarándoklatok https://www.facebook.com/napvallas/?fref=ts

 

Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!

 
Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!

 

Száraz György
Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?