Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A PÁLOSOK ÉS A PÁLOS REND

2. rész

 

A Pálosok neve kezdetben keresztúri remete barátok vagy ágostonos barátok volt. 1309-ben lett Szent Pál Első Remete Rendje, majd a XVII. századtól Első Remete Szent Pál Szerzetesei, 1883-tól datálódik a jelenlegi nevük: Szent Pál Első Remete Szerzeteseinek Rendje. Németül 1750-től Pauliner-eknek hívták őket. A XIX. századtól nevezik őket pálosoknak.

 

palosrend1

 

A pálosok címere

Ovális pajzs kék mezejében zöld talajon álló pálmafa, melyhez két oldalról egy-egy sörényes hímoroszlán támaszkodik ágaskodva. A fa tetején kitárt szárnyú, fekete holló, csőrében egy darab cipóval. A címer elemei Remete Szent Pál életrajzára utalnak, amit Szent Jeromos jegyzett. A címer elemeinek elrendezése az évszázadok folyamán változott. A pálmafa szolgáltatta ruházatot Remete Szent Pálnak. A holló vitte a fél cipót naponta a szentnek. Az oroszlánok ásták ki a sírját. S mint tudható, az oroszlánok királyi állatok.

 

Egy középkori himnusz így állított emléket Szent Pálnak:

„Bámulj világ, mert halandó

ilyet nem láttál soha,
amilyen Pál temetése
volt s különös gyásztora:
sírját oroszlánok ásták,
amiben majd lent pihen,
szentjein keresztül Isten
századoknak így izen.”

 

A pálosok jelmondata: „Duplicavit annonam” (megkettőzte a járandóságot) utalás arra, hogy a Remete Szent Pált cipóval tápláló holló kétszeres mennyiségű élelmet hozott, mert Remete Szent Antal is ott volt.

 

Esztergomi Boldog Özséb kanonok

 

Boldog Özséb nevéhez fűződik az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrend, a Pálos Rend megalapítása. Ez a szervezet mind vallási, mind kulturális, mind spirituális téren jelentős szerepet töltött be Közép-Európa, sőt Európa történelmében.

Özsébet életében nem kevés szenvedés gyötörte meg. Az 1241-42-es tatárjárás idején a példaadást, az engesztelést, a szeretetet és Krisztus keresztjének tiszteletét jelölte meg Özséb kivezető útnak.

Özséb Esztergomban (Magyarország akkori fővárosában) született 1200 körül. Családját több történetíró is kapcsolatba hozza a királyi vérrel. P. Gyöngyösi Gergely pálos történetíró röviden annyit mond, hogy híres magyar család sarja.

Özséb már igen korán elsajátította a betűvetést és a könyvekhez mindennél jobban vonzódott. “Pajtásainak haszontalan szórakozásait elkerülte. És mégis, ez a szelíd, komoly, elvonultságra hajló, könyveket bújó kisfiú senkinek sem volt terhére, sőt, akik közelében éltek, nem győztek betelni szeretetreméltó látásával és édes szavaival.” Észrevehető vonása volt, hogy kedvelte a magányt, amikor elvonulhatott a világ zaja elől. Ha lehet ilyet mondani, „remeteségre” született. Naphosszat imádkozott, meditált, rengeteget böjtölt. Ehhez képest jó megjelenésű és derűt sugárzó fiatalember hírében állt.

 

Fantasztikus hévvel és átszellemültséggel tartotta a szentmiséket miután pappá szentelték. Özsébet csakhamar előléptette az esztergomi főkáptalan, így kanonok lett. Özséb rászolgált az elismerésre. Szinte teljes elragadtatásban tartotta a szentmiséket. Egyetlen percet sem hagyott kihasználatlanul. Könyörületessége nem ismert határokat, minden jövedelmét a szegények szolgálatára fordította. A tanulatlanokat okította.

 

A remeték szürke köntösben a pilisi erdőben éltek magányosságban. Egész életüket az imának és a vezeklésnek szentelték. Özséb szívesen beszélgetett a remetékkel. Csodálattal adózott az életformájuk iránt. Minden bizonnyal lelki atyjuk is volt, tehát a lelki vezetőjük és gyóntatójuk is egy személyben. Elvágyódott a hivatalos egyházi élettől a rengeteg csendjébe. Azonban a tatárdúlás közbeszólt és keresztülhúzta terveit. Az emberek fejvesztve menekültek Isten házaiba, a templomokba, s ott volt leginkább Özsébre szükség. Ápolta az elesetteket, imádkozott az elhunytakért és vigasztalta a túlélőket. A tatárjárást követően Özséb atya kivette a részét az ország lelki újjáépítéséből is.

1246-ban lemondott kanonoki méltóságáról és anyagi javait szétosztotta a rászorulók között. Ezt követően a Pilisszántó közelében lévő sziklás erdőbe vonult vissza, ahol sanyarú sorsú nemzete számára kért oltalmazást Istentől. Böjtölt, imádkozott és könyörgött az Úrhoz.

Hármas barlangja alatt a forrás mellé letűzte a szent keresztet. Csakhamar híre ment szent életének, s egyre többen kezdték felkeresni, tanácsért folyamodtak hozzá, s követői is lettek.

 

Boldog Özséb nagysága talán éppen abban ált, hogy soha egyetlen pillanatra sem szakadt el a földi valóságtól. Azonban egyik éjjel csodálatos égi látomást kapott, amely örökre bevésődött a lelkébe. Imádság közben az erdő mélyén sok kis lángra lett figyelmes. Az apró lángocskák felé közelítettek, majd Özséb keresztje előtt tüzes fénynyalábban egyesültek. Ezt az atya azonnal égi jelnek tekintette, nevezetesen, hogy a szétszórtan élő remetéket össze kell gyűjtenie, hogy egyesítve erejüket, hitüket és tudásukat Napként ragyoghassanak.

 

1250-ben Pilisszántó közelében, a kesztölci völgy fölötti magaslaton kisebb templomot építettek a Szent Kereszt megtalálásának tiszteletére. A csúcsíves templomhoz észak felől egy négyszögletes monostor csatlakozott, melyet magas fallal vettek körül. Ezután Özséb bejárta az országot és felkereste a remeteségeket. Először a Pécs melletti Szent Jakab-hegyi remetékhez vezetett az útja, majd a két monostor egyesült. Özsébet választották meg első tartományfőnökükké. Közösségük égi pártfogójává Remete Szent Pált tették meg. Így lett nevük “Első Remete Szent Pál testvérei”. Mivel az első monostoruk a Szent Kereszt tiszteletére épült, sokáig a “Szent Kereszt testvéreinek” is hívták őket.

 

Később egyre több kolostor csatlakozott hozzájuk. Boldog Özséb 1262-ben néhány társával együtt Rómába ment, hogy engedélyt kérjen a rendlapításhoz. Itt jól jött neki a magyar édesanyától származó Aquinói Szent Tamás támogatása IV. Orbán pápa színe előtt. A pápa jóváhagyta az új Rendet, s Pál veszprémi püspökre bízta az ideiglenes szabályok felállítását. Azonban az anyagi feltételek hiányában csak valamivel később került sor a Rend hivatalos jóváhagyására, jelesül 1308-ban. Esztergomi Boldog Özséb atya 1270. január 20-án tért vissza az égbe.

 

A Pálos Rend terjedése

 

Az 1340-es években a martonyi nemesek megépítették Martonyiban a Háromhegyi Pálos Kolostort és I. (Nagy) Lajos is több monostort alapított. 1377-ben kivették a megyéspüspökök joghatósága alól a rend tagjait és monostorait, majd pedig közvetlenül a Szentszék alá rendelték. 1381-ben a király Velencéből a szentlőrinci monostorba szállítatta Remete Szent Pál ereklyéit. Ekkor a király társ-védőszentként Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta Magyarországot.

 

László oppelni herceg a XIV. században alapította az első lengyel pálos monostort Częstochowa mellett a Jasna Górán, magyarul a Fényes-hegyen, amely a częstochowai Fekete Madonna képe révén a lengyelek nemzeti szentélye lett. 1384-ben Gerényben (Kárpátalja) épült a pálosok újabb kolostora.

 

A XIV- XV. században Horvátországban, Isztriában, Ausztriában, Bécsújhelyen, majd Rómában jelentek meg a Pálosok. 1470 körül már 58 monostor állt Magyarországon, s ez a szám 1526-ra még 12-vel bővült. Ezeken kívül 1470-ig létezett még – igaz, csak rövid ideig – 17 pálos remeteség.

I. (Hunyadi) Mátyás király kérte a pápát, hogy Szent Márk-templom bíborosát nevezze ki a Pálos Rend protektorává. Ő a premontreiek zsámbéki és csúti monostorát, valamint Fehéregyházat a pálosoknak adta. Később a vázsonyi (Nagyvázsony) monostor és II. Ulászló alapításával a visegrádi és szentjobbi bencés monostorokat is megkapták a Pálosok.

 

A Pálosok élete

 

Az évi generális káptalant a monostorok perjelei és a több monostor küldötte pünkösdkor tartották. Ekkor a perjelek lemondtak a tisztségükről, de rendszerint újra megválasztották őket. A vezetőválasztást a pápa rendelte el. A vikárius generális volt a generális perjel helyettese. 20 monostor Szentlőrinc, Nosztra, Diósgyőr, Gombaszeg, Lád, Újhely, Ungvár, Bereg, Kápolna, Szentmihályköve, Szentlászló, Told, Szentpéter, Garic, Remete, Csáktornya, Gvozd, Örményes, Jenő és Csatka perjelei egyszersmind vikáriusok is volt. 1471-ben a generális perjel azzal a kéréssel fordult a pápához, hogy tíz hazai monostor részére búcsútartás engedélyezését kérje.

 

A középkori Magyarországon a ferencesek mellett a pálosok voltak a legkedveltebb szerzetesek. Malmot üzemeltettek, szőlőt termesztettek, halastavakat létesítettek, hogy önellátók maradjanak. A Rend az 1550-es évekig megőrizte remete jellegét. Eleinte saját breviáriumot (imákat és zsolozsmákat tartalmazó latin nyelvű könyvet) használtak, később áttértek az egységes római mise- és zsolozsmáskönyvre. Napközben sokszor imádkoztak, sokat olvastak, elmélkedtek és dolgoztak. Az 1456-ban megjelent első magyar nyelvű, teljes Biblia a pálos Báthory László munkája volt. Nevét a Báthory-barlang viseli a Hárs-hegyen.

 

1526-ban a mohácsi csata után a törökök 11 pálos monostort kifosztottak és fölégettek. A Pálosok példaképe Szent László, a lovagkirály volt, imígyen Visegrádnál szembeszálltak a törökökkel, hogy a Szent Koronát megőrizzék. Az ellenség mindent feldúlt, amit csak ért, elpusztították a Rend központját és felégették a könyvtárukat, eltulajdonították a kódexeket is. Remete Szent Pál ereklyéit végül nem sikerült megmenteni, a tűz martalékává váltak. A pálos kincstárat Felsőelefántra, majd a horvát Lepoglavara vitték.

 

A Pálosok fejedelme, Fráter György szervezte meg Erdélyt. A Pálos Rendnek fénykorában Európában, sőt még Egyiptomban és Palesztinában mindent egybevetve csaknem kétszáz kolostora volt. Ellenben Magyarországon a kettős király-választás, a török terjeszkedés és a reformáció következtében pár évtized alatt szinte elnéptelenedtek a pálos kolostorok.

 

A XVII. században újabb monostorokat alapítottak országszerte. Részt vettek a papneveldék képzésében, majd gimnáziumokban és egyetemeken is tanítottak. Ami az irodalmat illeti, Ányos Pál István, Virág Benedek, Verseghy Ferenc is pálos volt. Esterházy Imre, a későbbi püspök, hercegprímás, aki Mária Teréziát koronázta meg, úgyszintén pálos volt.

 

XIV. Kelemen pápa 1770-ben Esterházy László Pál generális perjel kérésére a pálosokat a monasztikus rendek közé sorolta, ezzel több kiváltsághoz jutottak. A lengyel monostorok már a középkorban külön rendtartománynak számítottak. 1700-ban a magyar rendtartománytól különvált a horvát–osztrák provincia, majd 1710-ben azok is kettéváltak.

 

A Pálos Rend vagyona a XVIII. században több mint 4,5 millió rénus (rajnai) forint volt. Rátermettség és szociális érzékenység terén brillíroztak a Pálosok, ennek köszönhették vagyonosodásukat. A szegényeknek és a rászorultaknak például kamatmentes kölcsönt adtak. Saját iskoláik voltak, amelyben nem csak Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás tanait oktatták, hanem a rendre mindenkor jellemző erősen magyar szellemiséget is kidomborították. Ez volt a pálosok lelkülete, avagy a „pálos szellem”. Nem csoda, hogy II. József nem látta „hasznosnak” ténykedésüket, ezért 1786-ban kihirdette a Pálos Rend eltörlését és birtokainak lefoglalását. Összesen 381 rendházról és több mint tízezer könyvről beszélünk.

 

Esterházy Pál László, pálos szerzetesből lett pécsi püspök, titokban felújította a püspökszentlászlói templomot, s ott egy püspöki nyaralónak álcázott kolostort alakított ki. Így a remeteség továbbélt.

1864-ben Scitovszky János bíboros szerette volna hazatelepíteni a rendet, de ez a kísérlete végül is meghiúsult.

Sokszori sikertelen kísérletet követően a lengyel pálosok segítségével 1934-ben Budán sikerült birtokba venniük a Gellért-hegyi Sziklatemplomot, majd Pécsett és Petőfiszálláson (Pálosszentkút) alapítottak ismét pálos házakat Magyarországon.

1950-ben elrendelték valamennyi szerzetesrend feloszlatását. 1951. húsvéthétfőjén az ÁVH betört a Sziklatemplomba és mindenkit letartóztatott és mindent elkobzott vagy összetört. A barlang bejáratát két méter vastag betonfallal zárták le. Több atyát megöltek.

 

A rendszerváltás után újjáalakult a Pálos Rend magyar tartománya és ismét működni kezdett a Sziklatemplom. A központ immáron Pécs lett. 2008-ban a magyar Pálos Rendnek 22 tagja volt. Jelenleg a nagyvilágban – Lengyelországban, Németországban, USA-ban, Olaszországban, Ausztráliában, Szlovákiában, Horvátországban, Ukrajnában, Dél-Afrikában, Belgiumban, Fehér-Oroszországban, Csehországban és Kamerunban – összesen 54 rendházban nagyjából 400 pálos szerzetes él.

 

Boldog napot!

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..