Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A pálosok küldetése

Boldog Özsébnek, a magyar nemes származású papnak az a terv pattant ki a fejéből, hogy egy látomástól vezérelve alapítsa meg a pálos rendet és hozza létre a pálos regulát. Akkor még valószínűleg nem sejtette, hogy isteni sugallatra cselekszik, s tűzlátomása egy nagy misszióra hivatott rendet fog útjára indítani.

 

A pálosokat megannyi névvel illették már a történelem folyamán. Például Fehér barátok, Fehér Lelkek Rendje, Fehér remeték, Fehér csillagosok, Fehér atyák, Fehér testvérek, Magyar Remeték, Vigyázók Özsébiták, Erdős atyák, Mária vitézei, Csendesek, Messzenézők, Remete Szent Pál Remete Testvérek, Harcos Atyák, Szent Vitézek, Pilisi Atyák, Magyar Atyák, Virrasztók, Napfiak, Pálosok, Özséb testvérei, Gyógyító atyák, Az Úr nemesei, Özséb gyermekei, Remetés atyák, Magyar testvérek, Nap papok, Hazás papok…

 

Özséb Esztergomban élt és csakhamar megkedvelte a pilisi hegyekből a magyar királyi fővárosba be-betérő remetéket. Sokat beszélgetett a tiszteletreméltó szent emberekkel és közben megismerte a bennük rejlő lelki és szellemi nagyságot. Ezt követően kezdte lejegyzetelni a tőlük hallottakat.

Felismerte, hogy a remeték egy olyan ősi vallási hagyatéknak az őrzői, amely messze túlmutat a halálon és nem illeszkedik az addig megismert keresztény doktrínákba.

A pálosok nem félték a halált, nem ragaszkodtak a testi léthez, mert tisztában voltak azzal a transzcendentális tudással, amely kiemelte őket az idő csapdájából és képessé tette őket a halál legyőzésére.

 

A pilisi remeték hite egyfajta gnosztikus fényvallás volt, olyan, mint a szkíták mágus-vallása, mint az egyiptomiak bölcsessége, mint Jézus tanításai, mint az ősi idők tiszta tudása. Ők mindenben az isteni szellem megnyilvánulását és működését látták.

 

Nem véletlenül érezte azt az indíttatást Özséb, hogy össze kell fognia a remetéket, majd az általuk képviselt lelki erőt, hitet és tudást a magyar nép szolgálatába kell állítania. Mivel lelkiségről volt szó, egy egyházi szerveződésre, egy szerzetesrendre gondolt, egy magyar szellemiségű, Róma által elismert és mégis önálló lelki-spirituális közösségre, amely a nemzetet és a mindenkori királyt szolgálja.

 

Rómának persze nem nyerte el egyből a tetszését a rend regulája, hiszen egy olyan szerzetesrendről volt szó, amely elsősorban a nemzet érdekeit szolgálja és csak másodsorban az elvilágiasodott Rómáét. Így a Vatikán nem volt benne biztos, hogy hosszútávon is kifizetődő lesz-e számára elismerni ezt a rendet.

 

Tény, hogy 1250-ben a pálosok egy „soha el nem apadó forrás” közelében lefektették a Szent Kereszt templomának az alapjait. Azt nem lehet tudni pontosan, hogy hova építették fel a pálos templomot. Mindenesetre egy olyan helyen született meg ez a központ, amely a Pilisben (a Pilis-hegységben) volt.

A templom elkészülte után Özséb 1262-ben Rómába ment és kísérletet tett a rend elfogadtatására.

 

Ez a szerzetesrend sok szempontból újításnak számított. A pálos rend például több mindent beemelt a regulájába az ősi szakrális nemzeti tradíciókból és az ősmagyar lelkiségből. Vagy említhetnénk a Napnak és a Holdnak, mint kozmikus rendezőelvnek a kiemelését, vagy azt a fajta panteizmust, amely távol áll a katolicizmustól. Nem beszélve arról, hogy a rend elfogadásától kezdve nyilvánosan is lehetett a szakrális tradíciókról beszélgetni.

 

Eleinte Róma nem értette, mit is akar Özséb megvalósítani. A Sorsnak hála Özséb nagyszerű patrónusra talált Aquinói Szent Tamás személyében.

 

Összességében több mint négy évtized kellett ahhoz, hogy Gentilis pápai legátus

átnyújtsa a rend képviselőjének a pápa jóváhagyását azzal a megkötéssel, hogy a rend csak a

Szent Ágoston-i regula alapján működhet. Ez azonban nem jelentett lényegi különbséget az eredeti küldetés szellemiségéhez képest. De mi is lehetett a pálosok küldetése?

 

Özséb idővel maga is Őrzővé és Virrasztóvá vált. A pálosokat a legendák és a mítoszok sokszor említik Virrasztók néven. Sokan úgy vélték, hogy azért hívták így őket, mert folyamatosan a népért imádkoztak és fáradoztak. Feltételezték róluk, hogy sohasem hunyták le a szemüket, vagy ha mégis, akkor álmaikban is láttak.

A spirituális megközelítés szerint a virrasztás egy felkészülés volt a lelki és a testi halálra, amelynek eredményeképpen meghaltak az anyagi világ számára, de újjászülettek a lelki világokban. Ez gyakorlatilag a beavatás leírása volt, melyen Krisztus is átesett. Ezért felételeznek sok hasonlóságot a pálosok szertartásrendje és az egyiptomi beavatások között.

 

Bárhogy is, a virrasztás a test és a lélek edzésén keresztül elvezethette a pálosokat a felébredésig, az éberré válásig, vagyis a megvilágosodás bizonyos fokozatáig. Ezzel természetesen együtt járt a bennük lévő és a világból rájuk áradó sötétségnek a legyőzése is. Így találtak rá az örök Fényre vagy Világosságra, amit Krisztus is képviselt a maga idejében.

Ennek a spirituális ösvénynek a bejárására pedig azért volt szükség, mert minden ily módon nyert képességüket, erejüket és bölcsességüket egyetlen ügy szolgálatába kívánták állítani – tudniillik a magyarság felemelésének szentelték.

 

A beavatott pálosok pontosan tudták, hogy nekik kell őrizni azt az ősi hagyatékot, amire a nemzetnek egyszer nagy szüksége lesz, hogy feltámadhasson. Tudták, hogy ők is a Fény őrzői, miként más remeték és szent emberek a világban. De ők kifejezetten a magyar lélek titkainak az ismerői, pontosabban azon titkok őrzői, amelyek a lelkünkhöz vezetnek.

 

Mivel a pálos atyák tudata képes volt felemelkedni a szellemi világokba, megismerve nemzetünk múltját, visszataláltak a gyökerekhez, beavatást nyertek és információkhoz jutottak nemzetünk jövőjét illetően. Látták azokat az okkult (titkos), sorszerű folyamatokat, amelyeknek ők is a részei voltak, s melyek évezredeken keresztül hömpölyögtek, majd egy időre a föld alá kényszerültek. Ez a magyarság alászállása volt, amely a középkorban még javában tartott. Látták, hogy mindez elkerülhetetlen és szükségszerű események láncolata. Tudták, hogy az ő küldetésük nem más, mint őrizni a nemzet lelkének a pislákoló fényét, visszavonultan élni, tenni a dolgukat, s felismerhető jeleket hagyni az utókor számára. Mindezt a legnagyobb titokban, mert ez szolgálta legjobban a magyarság érdekeit.

 

Egyébiránt a pálosokról illik tudni, hogy nem egyszerűen szegénységi, engedelmességi fogalmat tettek és szigorú cölibátusban éltek, hanem harcos szerzetesek lévén mindenkoron támogatták a tradíciók szerinti magyar királyt és védték a hazát.

 

Korunkban a sötétség oszlani kezd, a magyar remeték által ápolt szent energiavonalak és erőterek újra beindulni látszanak a kozmikus ciklusok változásainak köszönhetően. Így a magyarság spirituális-mágikus hagyatéka feléleszthetővé válik, és sok lélek munkájának a gyümölcseképpen újra megnyílik a lehetőség a magyarság felemelkedésére.

 

Boldog napot!   

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..