Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A Palpa-vonalak – kolosszális rajztáblák

Akinek tetszenek a perui Nazca-fennsíkon található titokzatos vonalak, azok egészen biztosan  el lesznek ragadtatva a Palpa-vonalaktól. Ha lehet, akkor még a Nazca-vonalaktól is bonyolultabb alakzatok tárulnak a turista és a kutató szemei elé madártávlatból. Rejtély, hogy kik, mikor és milyen célzattal alakították ki ezeket a kolosszális rajztáblákat, amelyek kialakításához szó szerint hegyeket kellett megmozgatni!

 

Mint tudjuk, a Nazca-fennsík vonalait a felszíni kőzetréteg lekaparásával alakították ki. A készítőknek viszonylag „egyszerű” dolguk volt, mert a Föld egyik legszárazabb vidékén, potom 500 négyzetkilométeren, sokszor kilométeres hosszúságú vonalakat kellett „vésniük” a kietlen tájba. Tegyük hozzá, a földön álló ember ebből semmit sem vesz észre eleinte. De vajon ki tervezte ezeket? Éppen úgy nem tudjuk, mint ahogyan oly sok minden mást sem a preinka (inkákat megelőző) időkből.

Annyi azonban kézzelfogható és bizonyos, hogy a Nazca-vonalak léteznek. Mint ahogyan a tőlük alig tízperces repülőútra található Palpa-vonalak is. Ilyenkor szokott felötleni az emberben a kérdés: van-e összefüggés a kettő „rajztábla” között. Nos, elképzelhető, de a stílusjegyeik nem ezt mutatják.

 

A Palpa-vonalak voltaképpen kőtérképek, amelyek a jelek szerint semmiféle közösséget nem mutatnak a Nazca-kultúrával. Lehetséges, hogy azokat egy korábbi civilizáció alakította ki, vagy valamelyik archaikus tőkultúra egyik leágazása. Mindenesetre a párhuzamos, derékszögű, önmagukba hajló, esetenként állatfigurákat ábrázoló Palpa-rajzolatok a becslések szerint 150 négyzetkilométeren foglalnak helyet. A kialakításukhoz nem kisebb akadályokkal kellett az ősi építőknek megküzdeniük, mint a természeti elemekkel. Ahhoz ugyanis, hogy egy-egy ábra pontos és töretlen legyen, olykor hegycsúcsokat kellet leradírozniuk, úgyszólván leborotválniuk, máskülönben aligha kaptak volna vízszintes felületet. Felvetődik a kérdés, hogy vajon miért szükséges a vízszintes felület. Talán őskori repülő járműveknek szolgáltak leszállópálya, illetve kifutópálya gyanánt? Miért nem találtak az ősi építők egy erre a célra sokkal alkalmasabb helyet, ahol kevesebb erőfeszítéssel is nagyjából ugyanazon eredményt érhették volna el? Erre az egyik gyanítható spirituális válasz az, hogy a földben található különleges energiák miatt vésték a tájba a vonalakat, amelyek egyes elemei esetlegesen ráerősítettek az energiákra, míg más részei talán közvetítették azokat. Hova? Talán a kozmoszba, talán a magasabb világokba? Spirituális hipotézis következik.

 

Mivel mind a Palpa-, mind a Nazca-vonalak precízen tájoltak, feltételezem, hogy komoly okkal készültek. Továbbá valószínűsítem, hogy ennyi év távlatából nem látunk belőlük mindent. Nem úgy értem, hogy fizikailag, sokkal inkább energetikailag. Lehetségesnek tartom, hogy miként Egyiptomban is, akképpen e vonalak mentén vagy egyes alakzatok gyújtópontjaiban valaha csillagkapuk működtek, amely eszközöket idővel elszállították, s csak egyetlen, elmozdíthatatlan hírmondójuk marad hátra az utókor számára: a ma is látható kőtérkép.

Mi van akkor, ha ez a hipotézis valósnak bizonyul? Talán a gigantikus geometriai ábrák csillagkonstellációkhoz adnak kulcsot, esetleg éppen azokhoz, ahonnét a rejtélyes idegenek – az ősi építők – érkeztek, illetve ahová eltávoztak. Ilyesformán akár az isteneknek, vagy az isteni ranggal felruházott idegeneknek is készülhettek a Palpa-vonalak.

Megjegyzés: ne tévesszük össze a csillagkapukat a fénykapukkal. Előbbiek fizikai, utóbbiak energetikai utazást tesznek lehetővé, vagyis a csillagkapukon emberi testben lehet közlekedni egyik fizikai világból a másikba, vagy a kozmoszt átszelve az egyik bolygóról a másikra, míg a fénykapuk a magasabb dimenziókkal való összeköttetést hivatottak megteremteni, ahonnan természetfeletti lények érkezhetnek, és magasabb rendű energiák áradhatnak.

  

A Palpa-ösvényeket a 20. században fedezték fel újra, mert addig senki sem kereste, illetőleg senki sem vették észre azokat. Az ősi kultúrákban egy dolog rendre közös, nevezetesen, hogy őshazájukat a csillagokban jelölik meg, vagyis a saját tradícióik szerint nem a Földről származnak. A kutatások egyelőre csak gyerekcipőben járnak, ezért semmit sem lehet biztosra venni. Ha megengedjük magunknak az őszinteség luxusát, akkor kijelenthetjük, hogy a régészeknek vajmi kevés fogalmuk van a több ezer évvel korábban, ebben a régióban élő népek valódi műveltségéről, beleértve azok nyelvét és spirituális titkait. Ez nem azt jelenti, hogy e kultúrák kései leszármazottainak ne lenne autentikus tudása a nagy elődökről, csupán arról van szó, hogy azt nem kötik az orrunkra.

 

A legfrissebb archeológiai eredmények tükrében kijelenthetjük, hogy a Palpa-vonalak születése jóval az időszámításunk előtti időkre nyúlik vissza. Ebből arra következtetnek a régészek, hogy a vélhetően i.e. 200-i.sz. 600 között prosperáló Nazca civilizáció egy későbbi műveltség volt. Vannak, akik a Paracas kultúra tagjaiban látják a Palpa-vonalak készítőit. Ezt egyébiránt megerősítik a kerámiákon található motívumok.

Mindenesetre a Palpa-vonalak a természetfeletti jelenségek, valamint az emberfeletti tudás és teljesítmény emlékei. Sajnálatos módon régészeti jelentőségük és sajátos szépségük ellenére a Nazca-vonalaktól eltérően a Palpa geoglifák még nem váltak a Világörökség részévé.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..