Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A Pendragon legenda

Apropó egy szépirodalmi alkotás, amelyben keveredik a parapszichológia, a misztikum, a titkos társaságok – elsősorban a rózsakeresztesek – története, az alkímia, valamint az élet megannyi fundamentális kérdése és persze a humor. Ez Szerb Antal 1934-ben megjelent regénye, mely Hegedüs Géza szerint „A magyar irodalom legvilágirodalmibb remekművei közé tartozik”. Az író filológiai detektívregénynek nevezte alkotását, én pedig egy figyelemreméltó, szó szerint szellemes és izgalmas műnek tartom. De miért is?

Azért spirituális ihletért sem kell a szomszédba mennünk. A magyar koponyákban nem csak zseniális találmányok, hanem az útkeresés egészen sajátságos impulzusai is felszínre törnek olykor. Szerb Antal egészen biztosan megelőzte a korát. Ma talán Umberto Eco-hoz lehetne hasonlítani e tekintetben. Nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy ha Szerb ma adná ki először a szóban forgó művét, akkor óriási szenzációt aratna vele. Ma azonban többé-kevésbé eldugva, elveszve olyan polcokon pihen, amelyekre a konzumtársadalom uniformizált gondolathullámú polgárai rá se pillantanak. Azonban marketing híján, plusz a klasszikusnak számító irodalom korai erőltetése nyomán a generációkban ébredő olvasási undor nyomán, és a mérhetetlen számú kiadványok dzsungelében szinte esélytelenné válik, hogy megtaláljuk az ilyen és hasonló szórakoztató és mégis a szellemiséget fejlesztő műveket. Nem szeretnék ódákat zengeni róla, úgyhogy lássuk, miért éri meg elolvasni ezt a könyvet.

A könyv rövid leírása a következő:

„Szerb Antal szépirodalmi fő műve A Pendragon legenda. Meghatározhatatlan műfajú próza: egyszerre krimi, rejtélyes legenda, történelmi regény, ismeretterjesztő írás és mindezek felszabadult humorral írott paródiája. A főhős, az író önparódiájának is tekinthető Bátky János a British Museum könyvtárában XVII. századi angol misztikusokat kutat, majd meghívják a híres Pendragon család kastélyába, ahol izgalmas, sőt életveszélyes kalandok során találkozik a világ legrokonszenvesebb orgyilkosával, valamint számos kísértettel, megismeri az angol rózsakeresztesek történetét, és egy örökségért folyó bűntényben is megpróbálják felhasználni. Bátky János maga sem tudja kideríteni, hogy bűnügybe vagy erotikus kalandba keveredett-e, netán korszakalkotó kultúrtörténeti felfedezés előtt áll éppen. A magánéletében dogmamentesen vallásos, ugyanakkor minden hitben kételkedő Szerb Antal egész filozófiai bizonytalansága benne van ebben a fölöttébb szórakoztató könyvben, amely e bizonytalan világnézet fölényes kritikája is. A végső kicsengése mégis az, hogy élhetünk bárhol a világon, immár végérvényesen nem értjük, mi a leglényegesebb benne.”

A Pendragon legendával nem igazán tudnak mit kezdeni Szerb Antal életművének ismerői, mivel valahogy nehezen illeszthető a többi alkotása közé. Ez egy detektívregény, ha innen nézzük, paródia, ha onnét, de ha mögé pillantunk, akkor egy kultúrtörténeti részletekben bővelkedő remekmű.

A két világháború között – akárcsak manapság – divatossá vált misztikus-spirituális dolgokkal foglalkozni. A természetfeletti valahogy belopta magát a köztudatba. Természetesen akkor is voltak szkeptikusok, és Szerb Antalban van is kétely, de ugyanakkor helyenként nagyon merész, s olyan vizekre evez, amilyenekre egy, a világirodalom történetét megíró személy aligha szokott.

Summa summarum úgy tűnik, mintha Szerb Antal tudná, miről beszél: alkímiáról, titkos tudományokról és társaságokról. Emellett megjelenik egy ősi legenda újraéledése is, a Rózsakereszteseké. Ők a fáma szerint birtokában voltak az örök élet titkának. Christian Rosenkreutz (1378-1484), a mozgalom, illetve a testvériség feltételezhető alapítójának sírján az állt, hogy 120 év múlva kinyílik. Később részint ezt a hagyományt vették át a szabadkőműves páholyok. A műben ezenfelül találkozhatunk még Pendragonék családi átkával, kísértetekkel, valamint a tudománynak az alkímiával kialakított viszonyával és sok-sok humorral.

A könyv által érintett témák már csak azért is figyelemre méltók, mert olyan személyek is foglalkoztak a szabadkőművességgel, mint Kazinczy vagy Kölcsey, bár őket nem erről az oldalukról ismerjük. (Ők is szabadkőművesek voltak.) Ugyanakkor talán sokak számára meglepő, hogy az alkímia például közel állt Newtonhoz, akinek törvényei ma a törzsanyag részei.

A regényben számos hiteles történelmi ténnyel találkozunk. Így például a Gwynedd-család ősei valóban létező történelmi alakok voltak, illetve Paracelsus, Christian Rosenkreutz és Robert Fludd szintén létező személyek voltak. Mint ahogyan a Rózsakeresztesek nyomaira sem csupán a könyvben bukkanhatunk, hanem a mai valóságban is.

A „Pendragon”  az i.sz. 4-5. században egy cím volt. A walesi törzsi vezetőt hívták Pendragonnak. Egyébként a kelta mitológiából és a Grál-mondakörből ismert Arthur, a Kerekasztal Lovagjainak/ Testvériségének alapítója is Pendragon volt, miként szülei is ezt a címet viselték, név szerint Uther, az apja és Igraine, az anyja.

A műben feltárt okkult szálakat követve a mai ezoterikus paletta és az ősi szellemi áramlatok sokaságának rengeteg apró részletére bukkanhatunk. Aki szereti a misztikumot, az nem fog csalódni ebben a lebilincselő regényben.

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..