Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A pogány istenek és a napok elnevezései

Napi rendszerességgel szoktunk az istenek neveiről beszélgetni és az emberek többségének ez fel sem tűnik. A hét minden egyes napján vallásos és nem vallásos beállítottságú emberek egyaránt a hajdan volt isteneknek szóló hálaadás ősi pogány hagyományát követik.

 

Az ókori Mezopotámiában a csillagjósok minden naphoz hozzárendelték egy isten nevét. Azokban a kultúrákban, amelyekben a vallás határozta meg a mindennapokat, aligha meglepő, hogy a hét napjai azon istenek iránt érzett hódolatból keletkeztek, akiket a halandó életek kormányzóinak hittek.

 

Sok évszázad múltán a rómaiak, miután elkezdték alkalmazni a hétnapos hetet, úgy vették át a hét neveit, hogy hozzájuk illesztették a saját isteneiket. Majd ezeket a germán nép vette át, amely kiegészítette a saját istenneveivel a meglévőket. Túlnyomó részt ezek a germán és skandináv istenek élnek a jelenlegi hét napjaiban, melyek az alábbiakban ismertetünk.

 

A vasárnap (Sunday), miként talán mi magunk is megtippelhetjük, a „Nap napja” – a pogány római munkaszüneti nap elnevezése. Számos néphagyományban a vasárnapról azt gondolták, hogy szerencsés nap a babák világrahozatalára. Sok társadalom imádta a Napot és a Napistent. Talán a leghíresebb az egyiptomi Napisten, Ra (Ré), aki az idő ura volt.

 

http://www.ancient-origins.net/

 

A hétfő (Monday) az angol-szász „monandaeg” szóból származik, ami a „Hold napja”. Ezen a napon adóztak az emberek a Hold istennőjének. Az ősök abban a hitben éltek, hogy három olyan hétfő van egy évben, amelyet szerencsétlennek tekintenek: április első, augusztus második és december utolsó hétfője.

 

A kedd (Tuesday) az első olyan nap, amit egy germán istenség – Tiu vagy Twia – után neveztek el, aki a háború és az égbolt istene, s kapcsolatban áll a skandináv Tyr istennel, aki a viking mitológia egyik védő, oltalmazó istene. Tiu kapcsolatba hozható Marssal. Őt többnyire egykezűként ábrázolják. A Tyr-ről szóló leghíresebb mítoszban a Fenrir nevű farkas állkapcsai közé tette a kezét a jóhiszeműség jeleként, míg a többi isten tettetve, hogy játszanak – megkötözte a farkast. Amikor Fenrir észrevette, hogy átverték, leharapta Tyr kezét.

 

A szerda (Wednesday) jelentése „Woden’s Day” (ami a norvégban Odin), aki az ősi skandináv megfelelője Mercuriusnak, aki az istenek hírnöke volt és a kereskedelem, az utazás és a tudomány római istene. Úgy tartották róla, hogy ő a vadászat főistene és vezetője az angolszász mitológiában, de a név szószerinti fordítása azt jelenti, hogy „hevesen őrült tekintély” – nem épp egy kedves és jóindulatú isten neve! Woden volt Asgard-nak, az istenek hegyfokának, uralkodója és képes volt különféle alakot ölteni magára.

 

A csütörtök (Thursday) volt „Thor napja”, amit a mennydörgés és a villámlás skandináv istene után neveztek el, s ő Jupiter ősi skandináv megfelelője. Thor-t gyakran egy óriási kalapácsot tartó személyként ábrázolják, s a 10-11. század folyamán, amikor a keresztények megpróbálták megtéríteni a skandinávokat, sokat viselték Thor kalapácsának jelvényét az új vallás elleni nyílt szembeszegülés szimbólumaként.

 

A péntek (Friday) Freya nevéhez fűződik, aki Woden felesége és a szerelem, a házasság és a termékenység skandináv istenasszonya, aki megfeleltethető Vénusznak, a szerelem római istennőjének.

 

Végezetül, a szombat (Saturday) a „Szaturnusz napjából” ered, aki a gazdagság, a bőség és az idő római istensége volt. Ez az egyetlen olyan angol hétköznap, amely még mindig kapcsolatban áll egy római istennel, Szaturnusszal. A héberek a szombatot „Sabbath”-nak hívták, aminek a jelentése: pihenőnap. A Biblia a szombatot a hét utolsó napjaként jelöli meg.

 

A hétnapos hét az i.e. 600-at megelőző babiloni időkből származik, amikor az időt a holdciklus alapján mérték, mely eltérő hétnapos ciklusokból állt. Egy évezreddel később, Konstantin császár áttérítette Rómát a kereszténységre és az egész birodalomban szabványosította a hétnapos hetet.

Elképzelhető, hogy Róma kezdetben a babiloni asztrológusok misztikus hiedelmeiből merítette a hétnapos hét szokását. De minden bizonnyal az a teremtésről szóló bibliai történet – amelynek során Isten megalkotta az Eget és a Földet, majd megpihent a hetedik napon – ösztönözte az első keresztény római császárt arra, hogy biztosítsa annak elviselhetőségét eddig a napig.

 

Forrás: http://ancient-origins.net/

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..