Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A rák leküzdése

Sok jóakaratú és képzett ember tudása összegződik a következő sorokban. Azt hiszem, haszonnal forgathatják mindazok, akik már megbetegedtek, s azok is, akik a megelőzés és a tudatos életmód hívei. A cikkből kiderül, hogy valójában mi vagyunk a saját életünk főszereplői, csak olykor átengedjük a gyeplőt másoknak: embereknek, vágyaknak, láthatatlan erőknek és a hiánybetegségeinknek.

 

Az első és legfontosabb dolog az, hogy az egészségünk/egészségtelenségünk a mi döntésünk eredménye. Tehát minden a gondolkodásmódunkon múlik. A gondolkodás olyan, mint egy váltókezelő: nem túl nagy, de irányítja életünk vonatát.

A világszemléletünket holisztikussá kell tenni, vagyis figyelembe kell vennünk, hogy mi elsősorban lelkek és szellemek vagyunk, akik átmenetileg testbe költöztek. Így ezen részeink létének elfogadása nélkülözhetetlen a gyógyuláshoz vezető úton. A lélek és a szellem nem vallási kategóriák, még csak nem is szimpla spirituális definíciók, hanem a létünk alkotói. Ha ily módon tekintünk rájuk, akkor megláthatjuk a testtel alkotott egységüket. A titok, hogy az ember sohasem szétválasztható testre, lélekre és szellemre. Csakis egységként kezelendő.

 

A harmónia beállítása – az egészség, a boldogság és a kiegyensúlyozott személyiség – nem születik magától, azt teremteni kell. S ha megvan, akkor fenn is kell tartani. Ez a jólét kulcsa.

A testi lét miatt az emberek többsége teljesen elkülönültnek hiszi magát a többi embertől. Ez az egyik legnagyobb hiba, amit el lehet követni. Az igaz, hogy az anyagi valóság részei különállók, de a magasabb világok energia- és tudatmezői nem választhatók oly módon szét, mint a fizikai tárgyak. Sőt, bizonyos rezgésszinteken nem különülünk el egymástól, hanem számtalan formában összekapcsolódunk egymással: energiák és információ szintjén folyamatos és eltéphetetlen kapcsolatban állunk egymással. Ez egy holisztikus szemléletmód: külön egyéniségek vagyunk, egyediek vagyunk és megismételhetetlenek, de a lelki-szellemi működésünk tekintetében hasonlítunk.

 

Aki ezt nem tudja, nem tudatosítja vagy elfelejti, sajnos a valósággal kerül szembe. Arról van tehát szó, hogy az elkülönítettségből születik az ember elméjében az illúzió, az elválasztottság illúziója. Valójában ez csak a fizikai testünk szintjére igaz, a többire nem.

Az elkülönült ember tévhitben él. Ennek a hiedelemnek az egyik megnyilvánulása a magány, de a kiszolgáltatottság, a félelem is. Sőt mi több, a külső és belső világ teljes különválasztása is. Ebből következik, hogy a belső – lelki és szellemi – folyamatok nem függetlenek a testi funkcióktól. Például az érzelmeink és a gondolataink testre gyakorolt hatásain is lemérhetjük ezt. Aki eddig eljut, felismeri, hogy az érzelmeink és a gondolataink teremtő erővel bírnak, vagyis befolyásolják a testünk sejtjeit.

Az önzőség és az önzetlenség, a félelem és a félelemnélküliség, a hit és kételkedés, a pozitív és a negatív tulajdonságaink mind-mind befolyásolják a sejtjeink működési folyamatait. Ez olyannyira így van, hogy a stresszes embernek mérhető fiziológiai folyamatok zajlanak le a testében. A boldog és kiegyensúlyozott emberre is igaz ez.

A rendszeresen ismétlődő gondolataink és érzelmeink energiák, amelyek összeadódva egészséget vagy betegséget tudnak teremteni. Ezért mondják, hogy a legtöbb betegségünk „lelki eredetű”, azaz pszichoszomatikus.

 

A következő felismerés az, hogy nem túlélni kell az életet, hanem megélni, méghozzá úgy, hogy minél minőségibb legyen. Ehhez egy harmonikus szemlélet szükséges, aminek része a határaink felismerése és lebontása. A rákhoz vezető szemlélet alapja a szeretetre való éhség, pontosabban egy félreértelmezett szeretet.

A szeretetről mondják, hogy minden falat lebont, hogy önfeláldozó, hogy túléli a halált, hogy jó értelemben ragályos.

Amikor az emberi személyiség ezt félreérti, akkor nem tudja megélni helyesen a szeretetet, amely az érzelmek megfelelő adásán és elfogadásán alapul. Ez egy tévedés, ami egy sokszor jó célokért folytatott harc rossz eszközökkel (túlzó önfeláldozás, saját énünk elfojtása, elnyomása stb.), avagy egy eleve rosszul kitűzött célokért jó eszközökkel folytatott harc (ragaszkodásért, szeretet-hiányért, viszonzásért stb.).

 

Mindez egy paradox helyzetet teremt, amelynek a lényege, hogy tévedünk az élet értelmét és helyes működését illetően.

Az ilyen ember könnyen válhat rákossá, mert a saját individuumát nem tudja kibontakoztatni. Ahogyan a rákos sejt is terjed és mindent rákossá – rendellenessé – tesz, úgy ez a fajta torz szeretet-értelmezés is mindent a saját képére formál, mindennek átadja a tulajdonságait, mint a mágnes a vasreszeléknek. Ez a burjánzás, amely halálossá is válhat.

Mi hát a megoldás?

 

A megoldás a szabadság, amelynek alapja a helyes, reális önértékelés és önbecsülés: saját fontosságunk és értékeink felismerése, kibontakoztatása és kiélése összhangban a többi individuummal és a világmindenséggel. A szabadságot mindenki számára meg kell teremtenünk magunkat is beleértve. A szabadság akkor érkezik el, amikor mindenki önmaga tud lenni, nem elszívva az életteret másoktól, ugyanakkor jogot formálva és megmutatva saját egyedi tökéletességét.

 

Ez pedig a tudatosság kérdéséhez vezet el bennünket: először az egyén világképét és önmagáról alkotott képét kell helyreállítani, addig ugyanis nincs gyógyulás. A betegség csupán egy tünet, egy jel, hogy valamit rosszul csinálunk. A test egy templom, amit nem ellenszerekkel kell bombázni, hanem meg kell tanulni rendeltetésszerűen használni. Ha ez sikerül, akkor az immunrendszerünk is kordában tudja tartani a napi szinten termelődő rákos sejtjeinket.

Nyilvánvaló, hogy a kívülről jövő hajlamosító tényezőket is kerülnünk kell, mint az a következő cikkből kiderül, de a legfontosabb a belső világunk. Tudniillik, mi betegítjük meg saját magunkat azzal, hogy nem tudjuk ezeket a dolgokat.

 

Amit ne tegyünk, mert fokozza a rákos folyamatokat:

Ne higgyük el, hogy tehetetlenek vagyunk!

Ne essünk kétségbe! Ha mégis megtörténik, kérjünk segítséget a lelki erőink felerősítésében!

Ne csak kívül keressük a megoldást! (Keressük meg, hogy hol a hiba a személyiségünkben!)

Ne hanyagoljuk el a lelkünket! (Vizsgáljuk felül a párkapcsolatainkat!)

Ne halogassuk a dolgokat! (Helyezzünk hangsúlyt a megelőzésre!)

Ne csapjuk be magunkat! (Legyünk önmagunkhoz teljesen őszinték!)

Ne romboljuk saját immunrendszerünket! (Épp ellenkezőleg, folyamatosan erősítsük azt!)

Ne vállaljunk át a szeretet nevében másoktól túl sok terhet!

Soha ne feledkezzünk meg a saját érdekeinkről! (Nem lehetünk a saját életünk mellékszereplői!)

Ne legyünk hitetlenek! (A félelem csak egy tudatállapot. Megváltoztathatatlan állapot pedig nincsen.)

Ne tartsuk magunkat tudatlanságban! A rák nem örökletes betegség, de a helytelen életmód (és a hülyeség) képes „öröklődni”.

A tudományos orvoslás gyógymódjait mindig vegyük figyelembe úgy, mint a holisztika részét.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..